Kismarty-Lechner Loránd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kismarty-Lechner Loránd
Született1883. július 6.[1][2]
Vác[2]
Elhunyt1963. június 6. (79 évesen)[1][2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaHümpfner Ottília
(h. 1911–1962)
SzüleiLechner Gyula
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
SírhelyeFarkasréti temető (9/1-1-96/97)[3][4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kismarty-Lechner Loránd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kismarty-Lechner Loránd (Vác, 1883. július 6.Budapest, 1963. június 6.)[5] magyar építész, Kismarty-Lechner Jenő fivére, Lechner Ödön unokaöccse.

Élete[szerkesztés]

Lechner Gyula (1841–1914) és Uhink Mária Antónia (1841–1916) fiaként született. A budapesti műegyetemen folytatott tanulmányokat, majd Olaszországban is tanult. 1908-tól tanított a műegyetemen különböző beosztásokban (tanársegéd, adjunktus, intézeti tanár). 1940-ben vonult nyugdíjba. Építészeti munkáiban kezdetben a Kós Károly körül tömörülő úgynevezett „Fiatalok” népies stílusa, később a klasszikus magyar építészeti stílusokat próbálta összehangolni a kortárs modern irányzatokkal. Az 1920-as évek végéig több munkájában segítette Kismarty-Lechner Jenőt.

Élete utolsó másfél évtizedében épületek műemléki helyreállításában dolgozott (pl. Iparművészeti Múzeum, Halászbástya).

Felesége Hümpfner Ottília (1882–1962) volt, Hümpfner József kórházi főorvos és Hauszmann Mária lánya, akivel 1911-ben Kalocsán kötött házasságot.

Művei[szerkesztés]

  • 1910: Erdőhivatal, Susák (Fábián Gáspárral)[6]
  • 1911: lakóház, 1192 Budapest, Hungária út 3/a.[7]
  • 1912: templom, Dabrony[6]
  • 1922–1928: Mester utcai gimnázium (ma: Fáy András Gimnázium), 1095 Budapest, Mester u. 60-62. (Fábián Gáspárral közösen)[8][9]
  • 1926–1927: Pestújhelyi Keresztelő Szent János templom, 1158 Budapest, Klebelsberg Kunó u. 43.[8][10]
  • 1927–1931: Sashalmi Krisztus Király plébániatemplom, 1163 Budapest, Sasvár u. 23.[11]
  • 1930: Római katolikus templom, Decs[12][13]
  • 1935–1938: Jézus Szíve Római Katolikus Plébániatemplom, Gyömrő[14]
  • 1939: Krisztus vére templom, Báta[8][15]
  • Római katolikus templom, Nagyrét[16]
  • Római katolikus templom, Bodrogkisfalud[8]
  • Wekerle-telep épületei[6]
  • számos egyéb iskola
  • számos egyéb középület, lakóház és családi ház.[8]

Tervben maradt épületek[szerkesztés]

  • 1913: színház, Nagybecskerek[17]

A budapesti monumentális Gül Baba mecset is tervben maradt.[6]

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
  • Kismarty Lechner Loránd 125 éve született
  • Kismarty-Lechner Loránd (1883–1963), Kismarty-Lechner Jenő (1878–1962). Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának és a BTM Kiscelli Múzeumának kiállítása. Budapest, 1990–1991; katalógusszerk. Hadik András, Pusztai László, Ritoók Pál; OMF, Budapest, 1990 (Az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának kiadványai)

Egyéb irodalom[szerkesztés]

  • Gerle János-Kovács Attila-Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete, 1990, 83. o.
  • Sós Zsuzsanna: Egy szorgalmas és szerény Lechner, Népszabadság 2003. július 7.
  • Ritoók Pál: Kismarty-Lechner Jenő pályája (Kismarty-Lechner Jenő, Kismarty-Lechner Loránd – Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának és a BTM Kiscelli Múzeumának kiállítási katalógusa)
  • Kismarty-Lechner Kamill: A család második építész-generációja, „ahogy én láttam őket” (Kismarty-Lechner Jenő, Kismarty-Lechner Loránd – Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának és a BTM Kiscelli Múzeumának kiállítási katalógusa)