Kismarty-Lechner Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kismarty-Lechner Jenő
Született 1878. augusztus 23.
Budapest
Elhunyt 1962. február 26. (83 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Szülei Lechner Gyula
Foglalkozása építész,
építészettörténeti író
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kismarty-Lechner Jenő témájú médiaállományokat.
Jókai Mór síremléke. A tervezésnél figyelembe vették Jókai azon kívánságát, hogy sírhantja felett ne legyen kő (Budapest, Fiumei úti temető)
Az Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kara Sárospatakon (volt Tanítóképző Főiskola)

Kismarty-Lechner Jenő (Budapest, 1878. augusztus 23. – Budapest, 1962. február 26.) magyar építész, építészettörténeti író. Lechner Ödön unokaöccse.

Életpályája[szerkesztés]

Tanulmányait Budapesten végezte. Működését Hauszmann Alajos irodájában kezdte, 1905-ben egyetemi magántanári képesítést szerzett, majd adjunktus a műegyetem építészeti karán; 1915-ben építészdoktori oklevelet szerzett, 1928-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Korai, nemzeti stílusra törekvő munkáinál nagy hatással voltak rá az Észak-magyarországi pártázatos reneszánsz műemlékek. (Állami Tanítóképző, Sárospatak). Később klasszicizáló épületeket tervezett. Úttörő egyházépítészeti munkája a remetekertvárosi Szentlélek Plébániatemploma, az ún. Smaragdtemplom. Több, önálló építészettörténeti kutatáson alapuló, művet írt.

Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.[1] A Társaság megbízása alapján 1933 és 1936 között Pásztor János szobrásszal és Gaál Mihály kőfaragóval együttműködve részt vett a zuglói Báthory-szobor elkészítésében, azonban az általa tervezett talapzat a háború idején eltűnt, a szobor ma e nélkül látható.[2]

Építészeti munkái[szerkesztés]

A pesthidegkút-remetekertvárosi Smaragdtemplom

Főbb írásai[szerkesztés]

  • Tanulmányok a lengyelországi és felső-magyarországi renaissance építéséről (Bp., 1913);
  • A pártázatos renaissance építés Magyarország határai körül (Bp., 1915);
  • Képek Buda és Pest fejlődésének történetéből (Bp., 1918);
  • A régi Pest és Buda (Bp., 1922);
  • Budapest műemlékei (Bp., 1924);
  • A Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1836 - 1926 (Bp., 1927);
  • Az építőművészet kis tükre (Bp., 1940);
  • Építőművészetünk a XIX. sz. második felében (Bp., 1945);
  • Lechner Ödön (Bp., 1961).

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Művészeti lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966)
  • Művészeti kislexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973)
  • Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 684. o. ISBN 9630564106