Magyarok Nagyasszonya tér (Budapest, VIII. kerület)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyarok Nagyasszonya tér
Rezsotercivertanlegi.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest VIII. kerülete
Városrész Tisztviselőtelep
Korábbi nevei Rezső tér
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Magyarok Nagyasszonya tér (Budapest)
Magyarok Nagyasszonya tér
Magyarok Nagyasszonya tér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 46″, k. h. 19° 05′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 46″, k. h. 19° 05′ 44″

A Magyarok Nagyasszonya tér (2016-ig: Rezső tér) Budapest VIII. kerületében, Tisztviselőtelep városrészben található, körülbelül 12 000 négyzetméteres parkot közrefogó[1] tér.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A tér a Nagyvárad tér mögött található, a Szenes Iván tér, Elnök utca, Bláthy Ottó utca határolja. Korábban a mai Szenes Iván térrel együtt alkották a Rezső teret. A tér középpontjában egy park, valamint a Magyarok Nagyasszonya-templom helyezkedik el. A teret lakóházak veszik körül, valamint a Heim Pál Gyermekkórház telkének hátsó traktusa, és az Üllői út felé eső szakaszon néhány középület. A térre 12 épület van számozva, ám mivel a korábbi Rezső tér házszámozását nem változtatták meg,[2] ezért csak a 6-15-ig terjedő, valamint a 22-es szám esik ide (a többi házszám a Szenes Iván térhez tartozik).

Története[szerkesztés]

A teret a Tisztviselőtelep kialakításakor építették ki a 19. század utolsó éveiben. A tér közepén álló templom alapkövét 1924. november 19-én rakták le, és a Kismarty-Lechner Jenő tervei alapján felépült fogadalmi templomot 1931. október 8-án szentelte fel Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás.[3] Az 1979-ben felavatott Braun Éva kommunista aktivista emlékoszlopa a tér átnevezése folytán a Szenes Iván térre került. Az M3-as metróvonal átadását követően, 1984-ben Hetessy Józsefné tervei alapján a parkot rendbehozták, és kis játszóteret is építettek, mely utóbbit 1996-ban újították fel.[1] A tér legrégebbi alkotása egy 1796-ból származó barokk kőkereszt Krisztussal.[4]

Elnevezése[szerkesztés]

A teret eredetileg Rezső térnek nevezték – az 1889-ben öngyilkosságot elkövető Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák–magyar trónörökös után, akit a korabeli magyar sajtó „Rezső királyfiként” emlegetett. 1938-ban kapta a Magyarok Nagyasszonya tér elnevezést a templom után,[5] 1953-ban azonban visszakapta az eredeti Rezső tér nevet[6] – feltehetően nem tudtak az osztrák főhercegnek a névválasztásban játszott szerepéről. 2016-ban Budapest VIII. kerülete önkormányzata a térnek a Nagyvárad térhez közelebb eső felét Szenes Ivánról kívánta elnevezni, amivel kapcsolatban előzetes felmérést is készítettek. A képviselő-testületi ülésen azonban váratlanul úgy döntöttek, hogy a létrehozandó Szenes Iván tér mellett nem hagyják meg a tér másik felét Rezső térként, hanem annak visszaadják az 1930-as években viselt nevét.[7]

Jelentős szobrok és épületek[szerkesztés]

A tér közepén található parkban több szobor és kereszt is található:

  • az 1796-os dátumot viselő, „INRI” feliratú kőkereszt a templom épülete mellett van
  • az eredetileg a Golgota téren 1941-ben felállított kálvária és stációk szoborkompozíciót – Grantner Jenő és Szécsi Antal alkotása – 1971-ben helyezték át a templom mögé[8]
  • 22-es szám: a Magyarok Nagyasszonya-templom – korábbi nevén: Rezső téri fogadalmi templom – 1931-ben készült el, és a tér meghatározó építményévé vált

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Rezső tér. Zöldkalauz (Hozzáférés: 2019. ápr. 9.)
  2. Kocsis Máté: Előterjesztés. Józsefváros honlapja (2016. ápr. 18.) (Hozzáférés: 2019. ápr. 7.)
  3. Templomunk története. a Magyarok Nagyasszonya-templom honlapja (2011) (Hozzáférés: 2019. ápr. 6.)
  4. Nagy Richárd (főszerk.): Józsefvárosi lexikon. Budapest: (kiadó nélkül). 1970. 224. o.  
  5. Új utcaelnevezések. Pesti Hírlap, LX. évf. 276. sz. (1938. dec. 4.) 30. o. fizetős hozzáférés
  6. Mészáros György - Buza Péter - Ráday Mihály. Budapest teljes utcanévlexikona. Dinasztia Kiadó, 422. o. (2006). ISBN 963 9469 06 8 
  7. Jegyzőkönyv. Józsefváros honlapja (2016. ápr. 21.) (Hozzáférés: 2019. ápr. 7.)
  8. Neszták Béla, Dénes Ildikó: Kálvária és stációk. Köztérkép (2017. jan. 8.) (Hozzáférés: 2019. ápr. 7.)