Bécsi kapu
|
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
| Bécsi kapu | |
 | |
| A Bécsi kapu az evangélikus templom felől | |
| Település | Budapest |
| Cím |  Magyarország, Budapest, I. kerület, Bécsi kapu tér |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1936 |
| Építész(ek) | Kismarty-Lechner Jenő |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | építmény |
| Elhelyezkedése | |
 Bécsi kapu
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 18″, k. h. 19° 01′ 50″47.505000°N 19.030556°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 18″, k. h. 19° 01′ 50″47.505000°N 19.030556°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bécsi kapu témájú médiaállományokat. | |
A Bécsi kapu Budapest I. kerületében található, a Várnegyedben, a Bécsi kapu téren. Nevét onnan kapta, hogy rajta keresztül lehetett rátérni a Bécsbe vezető országútra.
Története
[szerkesztés]
A középkorban Szombat-kapunak is hívták, mivel szombati vásárokat rendeztek a belső falainak előterében. Állítólag Toldi Miklós fegyverei díszítették a belső kaput. A törökök Becs kapuszunak nevezték, ezekben az időkben a neve Zsidó-kapu is volt, utalva a Víziváros korabeli nevére, a Zsidóvárosra.[1]
A 19. században a kettős várkaput átépítették, majd 1896-ban lebontották. Buda felszabadulásának 250 éves jubileumára (1936) készült el a jelenleg is álló várkapu, melynek inkább szimbolikus jelentősége van. Tervezője Kismarty-Lechner Jenő. A kapu vár felőli oldalán álló, rohanó angyalt ábrázoló szobor, valamint a kapu reliefes-szobros-feliratos díszítése egyaránt Ohmann Béla alkotása. A tetején alakították ki a Bástya sétány összekötő szakaszát. Automata sorompók állnak a kapu előtt, melyek a várba behajtó járművek számát hivatottak korlátozni. Behajtásra a helybeli lakosok, taxik, BKV buszok, valamint a várbéli hivatalok dolgozói és a szállodavendégek jogosultak.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 120. o. ISBN 963-05-6410-6
