Hauszmann Alajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hauszmann Alajos
Hauszmann Alajos.jpg

Született 1847. június 9.
Buda
Elhunyt 1926. július 31. (79 évesen)
Velence
Nemzetisége magyarországi német
Házastársa Mariette Senior
Munkái
Jelentős épületei Igazságügyi Palota
Budavári Palota
New York-palota
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hauszmann Alajos témájú médiaállományokat.


velenczei dr. Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9.Velence, 1926. július 31.) magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Jelentősége[szerkesztés]

A historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője a magyar építészetben. Korai műveiben az olasz reneszánsz, később a barokk stílus jegyeit alkalmazta, amelyeket később szecessziós elemekkel ötvözött. Számos budapesti középület, magánház és villa az ő tervei szerint készült. Ybl Miklós halála után őt hívták meg a magyar királyi vár építésének vezetésére. Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt a századforduló magyar építészeire.

Élete[szerkesztés]

Bajor ősöktől származó családban született Budán, Hauszmann Ferenc és Maár Anna (18191905)[1] második gyermekeként. Testvérei Hermina (1845–1929), Ferenc (1850–1918) és Kornélia (1854–1937). 1861-től festészetet tanult, majd „kőmívestanulónak” állt. 1864-ben befejezte reáliskoláit, és beiratkozott a budapesti Műegyetemre. 1866-tól a berlini Bauakademie-n folytatott építészeti tanulmányokat Lechner Ödönnel és Pártos Gyulával együtt.

1868-ban a Műegyetem tanársegéde Szkalnitzky Antal tanár tanszékén, 1872-ben rendes tanára lett. Mint műegyetemi tanár 42 éven keresztül működött, idővel viselt dékáni, és rektori tisztséget is. 18691870 közötti olaszországi tanulmányútján a reneszánsz művészetet tanulmányozta, majd hazatérve a Vöröskereszt Egyletnek barakkokat épített, amelyek Hauszmann-barakk néven Ausztriában és Svájcban is ismertekké váltak. 1891-ben a királyi vár építésvezetőjévé nevezték ki, majd megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét.

1912-es nyugdíjba vonulását követően 1913-ban alapítványt rendelt a Műegyetemen végzett fiatal építészek számára, majd 1914-ben hosszabb utazást tett Egyiptomba és a Szentföldre. 1918-ban IV. Károly királytól nemesi címet kapott. A Tanácsköztársaság idején lefoglalták házát. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. Munkásságát a Pro Litteris et Artibus érdemjelével, a Vaskorona-rend III. osztályával tüntették ki, s megkapta a belga Lipót-rend kitüntetést is. Szombathely város díszpolgára, a Műegyetem tiszteletbeli doktora.[2]

Felesége a még Berlinben megismert Mariette Senior volt, akivel 1874-ben házasodtak össze. Lánya, Hauszmann Gizella 1899-ben Hültl Dezső építészhez ment feleségül.

1918. március 10.-én IV. Károly magyar király nemességet és a "velenczei" nemesi előnevet adományozta Hauszmann Alajosnak. [3]

Művei[szerkesztés]

Tervek, alkotások[szerkesztés]

A New York-palota homlokzatának részlete
Budapest, VIII. kerület, József körút 48. (lakóház)
Az Néprajzi Múzeum főhomlokzata

Írásai[szerkesztés]

  • A budapesti igazságügyi palota (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1897)
  • A kir. József műegyetem új otthona (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1909)
  • A magyar királyi vár (Bp., 1912)
  • Budapest városának építészeti fejlődésének története (Akad. Ért. 1925).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-66YQ-4QB?mode=g&i=490&wc=M6WK-2NG%3A101521101%2C102429601%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
  2. (1923.) „Hauszmann Alajos önéletrajz”. Az Est Hármaskönyve.  
  3. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 73. kötet - 396. oldal
  4. József körút 48.. Százéves házak Budapesten. (Hozzáférés: 2016. április 24.)
  5. Akácfa utca 63.. A mi Erzsébetvárosunk. (Hozzáférés: 2016. április 24.)
  6. Radnai Gyula (1991.). „Az Eötvös-korszak”. Fizikai Szemle (10), 341. o. (Hozzáférés ideje: 2013. augusztus 27.)  

Irodalom[szerkesztés]