Ugrás a tartalomhoz

Hauszmann Alajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hauszmann Alajos
Született1847. június 9.
Buda
Elhunyt1926. július 31. (79 évesen)
Velence
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyarországi német
HázastársaMariette Senior
Foglalkozása
Iskolái
KitüntetéseiFerenc József-rend (1906)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (10/1-1-4)[1][2]
Építészi pályafutása
Jelentős épületeiIgazságügyi Palota
Budavári Palota
New York-palota
DíjaiFerenc József-rend
A Wikimédia Commons tartalmaz Hauszmann Alajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A New York-palota homlokzatának részlete
Néprajzi Múzeum (Budapest) főhomlokzata
Műegyetem Központi Épülete
Budapest VIII. kerület, József körút 48. (lakóház)
Döbrentei utca 8, sarokház a Duna part felől, 2017-ben

Velencei Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9.Velence, 1926. július 31.) magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Jelentősége

[szerkesztés]

A historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője a magyar építészetben. Korai műveiben az olasz reneszánsz, később a barokk stílusjegyeit alkalmazta, amelyeket később szecessziós elemekkel ötvözött. Számos budapesti középület, magánház és villa az ő tervei szerint készült. Ybl Miklós halála után őt hívták meg a Budavári Palota átépítésének vezetésére. Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt az előző századforduló magyar építészeire.

Élete

[szerkesztés]

Bajor ősöktől származó családban született, Hauszmann Ferenc és Maár Anna (18191905)[3] második gyermekeként. Testvérei Hermina (1845–1929), Ferenc (1850–1918) és Kornélia (1854–1937). 1861-től festészetet tanult, majd „kőmívestanulónak” állt. 1864-ben befejezte reáliskoláit, és beiratkozott a budapesti Műegyetemre. 1866-tól a berlini Bauakademie-n folytatott építészeti tanulmányokat Lechner Ödönnel és Pártos Gyulával együtt.

1868-ban a Műegyetem tanársegéde Szkalnitzky Antal tanár tanszékén, 1872-ben rendes tanára lett. Mint műegyetemi tanár 42 éven keresztül működött, idővel viselt dékáni, és rektori tisztséget is. 186970-ben olaszországi tanulmányútján a reneszánsz művészetet tanulmányozta, majd hazatérve a Vöröskereszt Egyletnek barakkokat épített, amelyek Hauszmann-barakk néven Ausztriában és Svájcban is ismertekké váltak. 1891-ben a királyi vár építésvezetőjévé nevezték ki, majd 1906-ban[4] megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét.

1912-es nyugalomba vonulását követően 1913-ban alapítványt rendelt a Műegyetemen végzett fiatal építészek számára, majd 1914-ben hosszabb utazást tett Egyiptomba és a Szentföldre. 1918-ban IV. Károly királytól nemesi címet kapott. A magyarországi Tanácsköztársaság idején lefoglalták a házát. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. Munkásságát a Pro Litteris et Artibus érdemjelével, a Vaskorona-rend III. osztályával tüntették ki, s megkapta a belga Lipót-rend kitüntetést is. Szombathely város díszpolgára, a Műegyetem tiszteletbeli doktora.[5]

Felesége a még Berlinben megismert Mariette Senior volt, akivel 1874-ben házasodtak össze. Lánya, Hauszmann Gizella 1899-ben Hültl Dezső építészhez ment feleségül.

1918. március 10-én IV. Károly magyar király nemességet és a „velencei” nemesi előnevet adományozta neki.[6]

1926. július 31-én hunyt el, Velencén. Testét a budapesti Fiumei Úti Sírkertben helyezték nyugalomra (10/1-1-4). Síremléke Hültl Dezső építész és Vass Viktor szobrász alkotása.

Emlékezete

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]

Tervek, alkotások

[szerkesztés]

Írásai

[szerkesztés]
  • Kórházépítési tanulmányok; s. n., Bp., 1881
  • A Magyar Szent Korona országainak Vörös-kereszt Egylete által épitett Erzsébet Kórház leirása; Khór és Wein Ny., Bp., 1884
  • A budapesti igazságügyi palota (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1897)
  • A magyar királyi vár építésének története; Pátria Ny., Bp., 1900
  • Rektori beszéd; Pesti Lloyd ny., Bp., 1904
  • A budapesti igazságügyi palota; műlapok Divald Károly; Pátria, Bp., 1901
  • A kir. József műegyetem új otthona (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1909)
  • A Magyar Királyi József Egyetem új épületei (Hornyánszky Nyomda, Budapest, 1909)
  • A magyar királyi vár (Bp., 1912; hasonmásban 2011)
  • Budapest városának építészeti fejlődésének története (Akad. Ért. 1925)
  • Hauszmann Alajos naplója. Építész a századfordulón; összeáll., jegyz. Seidl Ambrus; Gondolat, Bp., 1997
  • Néhány szó a modern építészetről; Lechner Tudásközpont, Bp., 2015

Jegyzetek

[szerkesztés]
Nyughelye a Fiumei Úti Sírkertben, Budapesten
  1. https://pestbuda.hu/cikk/20211031_hol_sirjaik_domborulnak_epiteszek_a_nemzeti_sirkertben
  2. https://temeto.envimap.hu/content/photos_normal/fiumei/4a/de/c2/b0-ce58-0628-f003-a94fae278db6.jpg
  3. familysearch.org Hauszmann Ferencné Maar Anna gyászjelentése
  4. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1906 (25. évfolyam, 4. szám 44. o.)
  5. (1923) „Hauszmann Alajos önéletrajz”. Az Est Hármaskönyve. 
  6. K 19 – Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára – Királyi könyvek – 73. kötet – 396. oldal
  7. Eddigi díjazottak. Magyar Örökség díj. [2021. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 12.)
  8. (2024. február 26.) WGSBN Bulletin 4, #3 (angol nyelven) (PDF) 4 (3), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.) 
  9. József körút 48.. Százéves házak Budapesten. [2016. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 24.)
  10. Akácfa utca 63.. A mi Erzsébetvárosunk. (Hozzáférés: 2016. április 24.)
  11. Radnai Gyula (1991). „Az Eötvös-korszak”. Fizikai Szemle (10), 341. o. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.) 
  12. a b http://pestbuda.hu – 1945-ben elp/cikk/20200717_senki_sem_keszitett_fel_minket_a_lelegzetelallito_elmenyre_a_lovardaban_jartunk
  13. 9. számú függelék Az egyes telkekre vonatkozó előírások összesítése. Kozadat.belvaros-lipotvaros.hu

Irodalom

[szerkesztés]