Hauszmann Alajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hauszmann Alajos
Hauszmann Alajos.jpg
Született 1847. június 9.
Buda
Elhunyt 1926. július 31. (79 évesen)
Velence
Nemzetisége magyarországi német
Házastársa Mariette Senior
Foglalkozása építész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hauszmann Alajos témájú médiaállományokat.

velenczei dr. Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9.Velence, 1926. július 31.) magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Jelentősége[szerkesztés]

A historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője a magyar építészetben. Korai műveiben az olasz reneszánsz, később a barokk stílus jegyeit alkalmazta, amelyeket később szecessziós elemekkel ötvözött. Számos budapesti középület, magánház és villa az ő tervei szerint készült. Ybl Miklós halála után őt hívták meg a magyar királyi vár építésének vezetésére. Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt a századforduló magyar építészeire.

Élete[szerkesztés]

Bajor ősöktől származó családban született Budán, Hauszmann Ferenc és Maár Anna (1819-1905)[1] második gyermekeként. Testvérei Hermina (1845–1929), Ferenc (1850–1918) és Kornélia (1854–1937). 1861-től festészetet tanult, majd „kőmívestanulónak” állt. 1864-ben befejezte reáliskoláit, és beiratkozott a budapesti Műegyetemre. 1866-tól a berlini Bauakademie-n folytatott építészeti tanulmányokat Lechner Ödönnel és Pártos Gyulával együtt.

1868-ban a Műegyetem tanársegéde Szkalnitzky Antal tanár tanszékén, 1872-ben rendes tanára lett. Mint műegyetemi tanár 42 éven keresztül működött, idővel viselt dékáni, és rektori tisztséget is. 18691870 közötti olaszországi tanulmányútján a reneszánsz művészetet tanulmányozta, majd hazatérve a Vöröskereszt Egyletnek barakkokat épített, amelyek Hauszmann-barakk néven Ausztriában és Svájcban is ismertekké váltak. 1891-ben a királyi vár építésvezetőjévé nevezték ki, majd megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét.

1912-es nyugdíjba vonulását követően 1913-ban alapítványt rendelt a Műegyetemen végzett fiatal építészek számára, majd 1914-ben hosszabb utazást tett Egyiptomba és a Szentföldre. 1918-ban IV. Károly királytól nemesi címet kapott. A Tanácsköztársaság idején lefoglalták házát. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. Munkásságát a Pro Litteris et Artibus érdemjelével, a Vaskorona-rend III. osztályával tüntették ki, s megkapta a belga Lipót-rend kitüntetést is. Szombathely város díszpolgára, a Műegyetem tiszteletbeli doktora.[2]

Felesége a még Berlinben megismert Mariette Senior volt, akivel 1874-ben házasodtak össze. Lánya, Hauszmann Gizella 1899-ben Hültl Dezső építészhez ment feleségül.

1918. március 10.-én IV. Károly magyar király nemességet és a "velenczei" nemesi előnevet adományozta Hauszmann Alajosnak. [3]

Művei[szerkesztés]

Tervek, alkotások[szerkesztés]

A New York-palota homlokzatának részlete
Budapest, VIII. kerület, József körút 48. (lakóház)
Az Néprajzi Múzeum főhomlokzata

Írásai[szerkesztés]

  • A budapesti igazságügyi palota (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1897)
  • A kir. József műegyetem új otthona (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1909)
  • A magyar királyi vár (Bp., 1912)
  • Budapest városának építészeti fejlődésének története (Akad. Ért. 1925).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-66YQ-4QB?mode=g&i=490&wc=M6WK-2NG%3A101521101%2C102429601%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
  2. (1923.) „Hauszmann Alajos önéletrajz”. Az Est Hármaskönyve.  
  3. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 73. kötet - 396. oldal
  4. Radnai Gyula (1991.). „Az Eötvös-korszak”. Fizikai Szemle (10), 341. o. (Hozzáférés ideje: 2013. augusztus 27.)  

Irodalom[szerkesztés]