Ugrás a tartalomhoz

Kégl-kastély

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kégl-kastély
A kastély északkeleti homlokzata
A kastély északkeleti homlokzata
Ország Magyarország
TelepülésSzékesfehérvár-Csala
Épült18761878
ÉpítészHauszmann Alajos
Stílusneoreneszánsz
CsaládKégl család
Védettségműemléki védelem

Jelenlegi funkcióüresen áll
Tulajdoni helyzetmagántulajdon
Elhelyezkedése
Kégl-kastély (Velencei-tó)
Kégl-kastély
Kégl-kastély
Pozíció a Velencei-tó térképén
é. sz. 47° 13′ 54″, k. h. 18° 29′ 41″47.231653°N 18.494676°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 54″, k. h. 18° 29′ 41″47.231653°N 18.494676°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kégl-kastély témájú médiaállományokat.

A Kégl-kastélyt Kégl György földbirtokos, országgyűlési képviselő 1878-ban Csalapusztán építtette fel. Hauszmann Alajos tervei alapján neoreneszánsz stílusban.

A kastély története

[szerkesztés]
Légi fotó

A Kégl-család első ismert őse Kégl Mihály pozsonyi gyógyszerész volt, aki 1623-ban kapott nemesi oklevelet. A család a XVIII. századig városi nemesként élt Pozsonyban. Uradalmi bérlőként kerültek a Dunántúlra. A vagyon megalapozója Kégl György országgyűlési képviselő volt, aki jelentős szerepet játszott a Fejér vármegyei közéletben, a megyei közkórház alapításához is jelentős összeggel járult hozzá (az ő nevére is utalva lett a kórház neve Szent György Kórház).

Csalapuszta területét Kégl György nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Júlia grófnőtől vette 1873-ban, 390 ezer forintért. A kastély 1876 és 1878 között Hauszmann Alajos tervei szerint, neoreneszánsz stílusban épült. A kastély körül kialakított park belesimult a Velencei-hegység nyugati oldalának festői környezetébe. A parkban halastavat és kápolnát is létesítettek, a kastély főhomlokzata előtt márvány szökőkút állt, ennek medencéje még látható.

A kastély pusztulása

[szerkesztés]

Egykor kiterjedt parkjának nagy részét kipusztították. 1945 után mezőgazdasági célokra használták az épületet. A kastély körüli épületekben agrártörténeti szakgyűjtemény található.

A kastély 1992 óta egy német cég magántulajdonában van.[1] Nem látogatható.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Praznovszky Hajnal (2005). „A kastélyhasznosítás problémái Magyarországon”. Turizmus Bulletin (3), 53. o, Kiadó: Magyar Turisztikai Ügynökség. [2022. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 13.)  

Források

[szerkesztés]