Zichy–Hadik-kastély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zichy–Hadik kastély
A Zichy–Hadik-kastély látképe madártávlatból
A Zichy–Hadik-kastély látképe madártávlatból
Ország Magyarország
TelepülésSeregélyes
Épült1821
ÉpíttetőZichy Ferenc
Stílusklasszicista
CsaládZichy család

Tulajdoni helyzetmagántulajdon
Elhelyezkedése
Zichy–Hadik kastély (Seregélyes-Pusztaszabolcs)
Zichy–Hadik kastély
Zichy–Hadik kastély
Pozíció Seregélyes-Pusztaszabolcs térképén
é. sz. 47° 07′ 06″, k. h. 18° 34′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 06″, k. h. 18° 34′ 35″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy–Hadik kastély témájú médiaállományokat.

A Zichy–Hadik-kastély 1821-ben épült klasszicista stílusú kastély Seregélyesen. A kastély gróf Zichy Ferenc kezdeményezésére épült. A Zichy–Hadik-kastély kertje védett természeti érték.

Története[szerkesztés]

A kastélyt gróf Zichy Ferenc, a monarchia pénzügyminisztere[forrás?] építtette 1821-ben, azonban a tervezésről és az építésről nem maradtak fenn dokumentumok.[1] A valószínűleg Pollack Mihály tervezte[2] kastély U alakú, 4000 négyzetméter alapterületű, klasszicista stílusú épület, melynek magasabb, középső szárnya emeletes, míg az alacsonyabb, oldalsó szárnyak egyszintesek. A középső szárnyán található főhomlokzat közepén négyoszlopos portikusz (oszlopfolyosó) áll, az ezt felfelé záró timpanonba került a Zichy grófi család címere.[3][4][5]

A kastélybelső is követ római kori témákat, jegyeket, nem csak a külső.[4] Lyka Károlytól tudjuk[forrás?], hogy Zichy gróf a székesfehérvári Pilch Ferencet bízta meg a kastély szobáinak és termeinek kifestésével. A nagyterem freskóinak érdekessége, hogy úgynevezett árnyfestési technikával készültek, ami főleg filmeken és képeken nyújt térhatású látványt.[3][1]

A kastély körül angolparkot alakítottak ki, ahova ültettek egzotikus növényeket, továbbá építettek pálmaházat, kertészházat, tavat, csónakházat és vízimalmot is.[5]

A kastély keletkezésével kapcsolatban érdekes történet kapott szárnyra a tulajdonos családban, miszerint Ferenc császár így szólt Zichyhez: „A jövő esztendei hadgyakorlatok Fejér megyében lesznek, hallom ott Önnek szép kastélya van, ott fogok megszállni.”[4] A grófnak azonban csak birtoka volt Seregélyesen, kastélya nem,[4][2] így a tervezés és az építtetés is gyorsan zajlott, hogy a kastély 1822-re elkészülhessen. Nem tudni, hogy valós-e a háttértörténet vagy csak legenda, de a kastélyt mindössze nyolc hónap alatt építették meg, benne a császári hálószobával.[4][2] A császár végül csak 1826-ban szállt meg itt, két éjszakára a számára kialakított földszinti szobában.[5]

A kastély 1893-ban került a Hadik család tulajdonába, amikor gróf Hadik János politikus feleségül vette a kastély örökösét, Zichy Alexandra (1873–1949) grófnőt;[6] lakodalmuk három napon át tartott az épületben.[5] A kastély utolsó nemesi lakói fiuk, gróf Hadik Béla (1905–1971) és felesége, Széchenyi Alice (Aliz) grófnő (1911–1974) – Széchenyi László lánya – voltak, akik a második világháború nehézségei miatt disszidáltak; s ugyan mindketten külföldön hunytak el, ma a seregélyesi családi sírhelyen nyugszanak.[3][7][8][6]

A második világháború alatt a kastély komolyabban megsérült,[4][5] értékei többnyire német és szovjet katonák kezébe került, és csak csekély részük lett meg, az épület berendezéseit pedig elhordták vagy tönkretették. Így történelmi szempontból is fontos az a vaskazetta és faláda, ami mintegy 500 tárgyat tartalmazott, és amit 1976-ban kerti munkások találtak a kastélyparkban egy fa kivágása során. A tárgyak között ezüst és aranyozott ezüst evőeszközök, ezüstedények, medalionok, tarsolyok, dobozkák, ékszerek és egyéb értékes dolgok voltak: egyesek 19. századiak vagy antik darabok, többségük azonban a 20. század elején készült. Minden bizonnyal a disszidáló házaspár ásta el értékeik egy részét az angolparkban, hogy később visszatérve újrakezdhessék életüket a kastélyban. A lelet állami tulajdonba került, ma a székesfehérvári Szent István Király Múzeum őrzi, a tárgyak időnként kiállításon is megtekinthetők.[3][5]

Mint sok más kastélyunknak, úgy ennek is hányatott sors adatott 1945 után. Sokáig üres volt, majd az 1950-es évek elejétől a Videoton gyár raktára lett. A kastély igazi helyreállítását megelőző munka 1982-ben történt, amikor a Taurus Gumiipari Vállalat az épületet üdülő- és oktatási központként szerette volna rekonstruálni.[9] 2008-ig háromcsillagos klasszicista kastélyszállóként működött, utána azonban üresen maradt.[10] 2014-ben az a Pharaon-Alfa Kft. vásárolta meg,[10][11] ami Ghaith Rashad Pharaon cégcsoportjához tartozik.[12] A kastély jelenleg is üresen áll, állapota jelentősen leromlott.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Egresi János: Zichy–Hadik-kastély (HTML). kastelyok-utazas.hu, 2007. január 1. [2023. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. a b c Kisgyörgy Éva: FEJÉR 6: Vajtától Zichyújfaluig (HTML). Travellina, 2013. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. a b c d Nevezetességek (HTML). Seregélyes Nagyközség Önkormányzata. (Hozzáférés: 2016. november 25.)
  4. a b c d e f Myreille: Kastélytúra - 6 kastély 1 nap alatt (HTML). Nők lapja Café, 2008. február 13. (Hozzáférés: 2016. november 24.)
  5. a b c d e f g Szellemház lett a Dunántúl egykor impozáns főúri kastélyából. funzine.hu, 2024. március 10.
  6. a b Gf ÁDÁM József Hadik de Futak leszármazottai (html). genealogy.euweb.cz, 2007. július 6.
  7. Bela Hadik, (Memorial ID 182472744) (angol nyelven). findagrave.com
  8. Alice Széchenyi Hadik, (Memorial ID 178945346) (angol nyelven). findagrave.com
  9. Domokos Erika; Körtési Zsolt: Gazdát keres a seregélyesi kastélyszálló (HTML). Napi.hu, 2010. november 10. (Hozzáférés: 2016. november 25.)
  10. a b Markó Ferenc: Egy rejtélyes család, akik hatalmasat szakítanak a keleti nyitással (HTML). 444.hu, 2015. április 23. (Hozzáférés: 2016. november 25.)
  11. V. F. I.: Várólistán a seregélyesi Zichy–Hadik-kastély (HTML). Világgazdaság, 2016. május 12. [2016. november 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 25.)
  12. Csikász Brigitta: Összevissza beszél a kormányzat a Pharaon-ügyben, üzleti megfontolások írhatták felül a nemzetbiztonsági kockázatot (HTML). Átlátszó, 2016. november 6. (Hozzáférés: 2016. november 24.)

További információk[szerkesztés]