Brunszvik-kastély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Brunszvik-kastély (Brunszvik-Habsburg-Dreher-kastély)
A Brunszvik-kastély a levegőből
A Brunszvik-kastély a levegőből
Ország Magyarország
Épült 1783–1785
Stílus barokk, neogót
Család Brunszvik család

Jelenlegi funkció Beethoven Emlékmúzeum, MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet
Cím Martonvásár, Brunszvik utca 2.
Elhelyezkedése
Brunszvik-kastély (Fejér megye)
Brunszvik-kastély
Brunszvik-kastély
Pozíció Fejér megye térképén
é. sz. 47° 19′ 010″, k. h. 18° 46′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 010″, k. h. 18° 46′ 58″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Brunszvik-kastély témájú médiaállományokat.

A Brunszvik-kastély Martonvásáron, Fejér megyében található, a park közepén.

Története[szerkesztés]

Martonvásár és a Brunszvik család története egymástól elválaszthatatlan. Már két-háromszáz évvel korábban is lakott terület volt Martonvásár, a török időkben elnéptelenedett, majd azt követően a Beniczky család, Beniczky Sándor birtokába került. Idősebb korompai Brunszvik Antal, Mária Teréziától kapta a grófi címet és a martonvásári birtokot. Halála után, 1783-ban gyermekei között szétosztották a birtokait. Alsókorompa sorshúzás útján a fiatalabb fiúé, Józsefé (a majdani tárnokmesteré és országbíróé), Martonvásár pedig Antalé lett, ahol később fia Ferenc építette fel a Brunszvik-kastélyt.

1785-ben, amikor a birtok még a Beniczky család birtokában volt, akkor épült meg a kastélynak azon része, amely egy földszintes, barokk kúria volt. A kastély építése 17831785 között történt, akkor 11 helyiség volt az egyik szárnyon 6–7 helyiség a templomnak a túlsó oldalán. Brunszvik Ferenc az 1820-as években emeletet építtetett a kastélyra és klasszicista stílusban átépítette a kastélyt. Fia Brunszvik Géza neogót stílusban építtette át a kastélyt, 18721875 között. Majd 1893-ban eladta a birtokot, és az egy rövid ideig József Károly Lajos főherceg birtokában volt. Ő renoválást hajtott végre, majd négy év múlva 1897-ben eladta a kastélyt Dreher Antal sörgyárosnak, aki 1945-ig birtokolta, és több jelentős átalakítást végzett a kastélyon. Az épületen az 1920-as években újabb, kisebb átalakítások történtek. 1945-ben hadi kórházat rendeztek be az épületben, majd gazdátlan lett. 1953-tól a Tudományos Akadémia fennhatósága alá tartozik. A háborús károk után pedig az 1970-es években Budai Aurél tervei szerint állították helyre. A kastélyban ma Beethoven emlékmúzeum működik.

Beethoven és a Brunszvik család[szerkesztés]

A Brunszvik-kastély a barokk kastélykápolnával
A Brunszvik-kastély légi felvételen
Martonvásár, Brunszvik-kastély - légi fotó

Beethoven, mint a Brunszvik-lányok zongoratanára többször megfordult a kastélyban. 1799-ben özvegy Bruszvik Antalné született Seeberg Anna bárónő 24 éves lányával, Terézzel és a 21 éves Jozefinnel elment a császárvárosba azzal a nem titkolt céllal, hogy egyik vagy másik lányát férjhez adja. Ekkor kérte meg Beethovent, hogy tanítsa meg a lányokat zongorázni. Beethoven nem szeretett tanítani. Az volt a véleménye, hogy tanítson az, aki nem tud komponálni. De a lányokkal kivételt tett. 16 napig foglalkozott Beethoven a lányokkal. A lányok révén Beethoven megismerkedett Brunszvik Ferenccel, a lányok testvérével, aki később barátja és mecénása lett. 1808-ig háromszor látogatott el Martonvásárra. 1806-ban itt fejezte be az Appassionata-t , amit Brunszvik Ferencnek ajánlott. Beethoven-t Jozefinhez fűzték gyengéd szálak, erről tanúskodik az a 14 levél, amely a 20. század elején került elő. Teréz pedig mélyen tisztelte Beethovent.

Leírása[szerkesztés]

Szabadon álló, egyemeletes, összetett alaprajzú, változatos tömegcsoportosítású épület. Az előkertre néző főhomlokzata 3+4+3+(templom)+4+1 tengelyes, Bal oldalon erősen a közepén viszont csak jelzésszerűen előrelépő rizalit található. Mindkét rizalitot csúcsíves hármas ikerablakok tagolják felettük fiatornyokkal ellátott pártázatos oromzattal. A homlokzat többi ablaka egyenes záródású, az emeleten törtívű szemöldökpárkánnyal. A középrizalit előtt hat oszlopon álló, áttört mellvédű erkély van. A barokk kápolna utáni szakasz egytengelyes, csak jelzésszerűen előrelépő rizalit található. A homlokzat sarkaiban trapéz alaprajzú, kiemelkedő, fiatornyos toronyszerű részek épültek. Hátsó homlokzata bonyolult alaprajzú, (1+1+3+1+1)+1+1+1+(1+3+1)+1+1+1+(1) tengelyes. A baloldali és a középső rész erősen előrelép, a bal oldali négy ablak, a középső a földszinten négy, az emeleten 3 ablak szélességben. A homlokzaton hatalmas csúcsíves ablakok, csarnokablakok és változatosan csoportosított rizalitok húzódnak. A kastély ezen részén pártázatos, sisak nélküli, négyzetes alaprajzú zömök torony áll. Az oldalhomlokzat 1+3+3 osztású, közepén jócskán előrelépő rizalittal, földszintjén hármas osztású ajtóval, emeletén három csúcsíves záródású ablakkal.

A kastélyhoz északról hátranyúló földszintes szárnyak csatlakoznak.

A kastélypark[szerkesztés]

A 70 hektáros angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki. A kert tervezője Heinrich Nebbien. A parkon átfolyó Szent László patak vizét felduzzasztva kis szigetet hoztak létre. A kertben égerest, törpe mandulást telepítettek, valamint egzotikus fafajokat ültettek. Így cédrusokat, mocsári ciprust, platánok kerültek ide. A második világháború alatt és után súlyos károkat szenvedett park helyreállítása 1949-ben kezdődött. Az angolkertet 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánították. A terület fenntartója az MTA Mezőgazdasági kutatóintézete. A kastély-parkban a szigeten állították fel Pásztor János Beethoven szobrát a zeneköltő halálának 100. évfordulóján.

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Brunszvik-kastély témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés]