Batthyány-kastély (Bicske)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Batthyány-kastély
A kastély légifotója
A kastély légifotója
Ország Magyarország
Település Bicske
Épült 1754–1755
Építész Hild József
Stílus barokk, klasszicista
Család Batthyány család

Jelenlegi funkció gyermekotthon
Tulajdoni helyzet állami tulajdon
Cím Bicske, Kossuth u. 42.
Elhelyezkedése
Batthyány-kastély (Fejér megye)
Batthyány-kastély
Batthyány-kastély
Pozíció Fejér megye térképén
é. sz. 47° 29′ 45″, k. h. 18° 37′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 45″, k. h. 18° 37′ 50″
A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány-kastély témájú médiaállományokat.

A Batthyány-kastély Bicskén, Fejér megyében található.

Története[szerkesztés]

A kastélyt Batthyány Lajos gróf, Magyarország utolsó nemzeti nádora építtette 1754-1755-ben. 1770 körül bővítették Batthyány József érsek kezdeményezésére, az ő nevéhez fűződik a kastélyhoz tartozó házi kápolna kialakítása is. A kastély Hild József tervei szerint készült. Batthyány Tivadar, a király személye körüli miniszter átalakíttatta 1796 és 1799 között késő barokk és koraklasszicista stílusban. Az épület U-alakú, kétemeletes, 64 helyiségből álló kastély.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején ebben az épületben volt három egymást követő osztrák parancsnok főhadiszállása. A második világháborúban német, majd magyar hadikórházként szolgált. A bicskei kastélyépülethez is fűződik anekdota: 1921-ben Zita királyné számára a keleti szárnyban egy vendégszobát készítettek elő. Ekkor próbált IV. Károly király visszatérni a trónra. Végül azért nem szállt meg itt a királyi pár, mert nem akarta, hogy sikertelen kísérlet esetén egy Batthyány-kastélyban fogják el, és ezért együtt emlegessék a Habsburg és a Batthyány nevet.

Batthyány-kastély

A 19. század második felében Brachfeld Jenő, majd Wolfinger Adolf lett a kastély és a birtok tulajdonosa. 1897-ben Rosenfeld Henrik örökölte a kastélyt. 1912-ben Károlyi Zsuzsanna grófnő szerezte meg az uradalmat, aki gróf Batthyány Gyula festőművészhez ment feleségül. Így az épület újra Batthyány-kastély lett. 1928-ban a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium vásárolta meg a kastélyt, majd ingyenes használatra átadta a székesfővárosnak. Budapest városa anya- és csecsemővédelmi intézetet hozott létre az épületben, 1929 óta gyermekotthon működik benne.

Jelenleg a magyar állam tulajdona, a Fővárosi Önkormányzat ingyenesen használja, a Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon működik a kastélyban. A kastély dísztermében intézménytörténeti kiállítás tekinthető meg. Itt az árvaház idejéből származó képek, dokumentumok, oktatástörténeti érdekességek láthatóak. Itt őrzik Erzsébet királyné és Ferenc József ezüst lúdtollát és kristály tintatartóját.

A kastély nyugati szárnyában Batthyány emlékkiállítás kapott helyet. A Batthyány-relikviák között találjuk Batthyány Lajos székét és bölcsőjét. Gróf Batthyány Gyula számos festménye látható itt.

Leírása[szerkesztés]

Szabadon álló, kétemeletes, U-alaprajzú épület. Főhomlokzata 3+10+3 tengelyes, melynek két szélén enyhén kiugró rizalit található. A földszint ablakai – a bal oldali szárny külső homlokzatát kivéve – szegmensíves záródásúak. A homlokzati rész emeletén nagyméretű, félköríves záródású ablakok vannak, a harmadik és a nyolcadik tengely előtt kettőzött konzolokon nyugvó egyszerű vasrácsos erkély húzódik. A bal oldali szárny külső homlokzata későbbi átalakítás eredménye, ez az épületrész 2+(1+3+1)+2 tengelyes, középrészén enyhén kiugró, jelzésszerűen kiemelkedő rizalit található. A rizalit ablakait kettős lizénák tagolják, felette címeres timpanon és kőbábos attika húzódik. Ezen homlokzat előtt áll a kocsifelhajtó. A jobb oldali szárny külső homlokzata tizenegy tengelyes és puritánabb kiképzésű. Az udvari homlokzaton az oldalszárnyak nyolctengelyesek, megegyeznek a főhomlokzat oldalsó rizalitjaival. A szárnyak végei kéttengelyesek. Az udvari- vagy hátsó-homlokzat tíztengelyes, kialakítása megegyezik a főhomlokzatéval. Az első emelet ablakai félköríves záródásúak, a második emeleten pedig ovális világítóablakok nyílnak.

A kastélypark[szerkesztés]

A kastélypark az ország egyik első angolkertje volt, melyben hidakat, grottát, és a kor új igényei szerint holland házikót és üvegházat is emeltek. A 11 hektáros, nemes szépségű kastélypark kiemelkedő történeti, művészeti, kulturális értékénél fogva védett műemlék.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]