Batthyány-kastély (Bicske)
| Batthyány-kastély | |
 | |
| A kastély légifotója | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Bicske |
| Épült | 1754–1755 |
| Építész | Hild József |
| Stílus | barokk, klasszicista |
| Család | Batthyány család |
| Jelenlegi funkció | gyermekotthon |
| Tulajdoni helyzet | állami tulajdon |
| Cím | Bicske, Kossuth u. 42. |
| Elhelyezkedése | |
 Batthyány-kastély
Pozíció Bicske környéke térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 45″, k. h. 18° 37′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 45″, k. h. 18° 37′ 50″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány-kastély témájú médiaállományokat. | |
A Batthyány-kastély Bicskén, Fejér vármegyében található.
Története[szerkesztés]
A kastélyt Batthyány Lajos gróf, Magyarország utolsó nemzeti nádora építtette 1754–1755-ben. 1770 körül bővítették Batthyány József érsek kezdeményezésére, az ő nevéhez fűződik a kastélyhoz tartozó házi kápolna kialakítása is. A kastély Hild József tervei szerint készült. Batthyány Tivadar, a király személye körüli miniszter átalakíttatta 1796 és 1799 között késő barokk és koraklasszicista stílusban. Az épület U alakú, kétemeletes, 64 helyiségből álló kastély.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején ebben az épületben volt három egymást követő osztrák parancsnok főhadiszállása. A második világháborúban német, majd magyar hadikórházként szolgált. A bicskei kastélyépülethez is fűződik anekdota: 1921-ben Zita királyné számára a keleti szárnyban egy vendégszobát készítettek elő. Ekkor próbált IV. Károly király visszatérni a trónra. Végül azért nem szállt meg itt a királyi pár, mert nem akarta, hogy sikertelen kísérlet esetén egy Batthyány-kastélyban fogják el, és ezért együtt emlegessék a Habsburg és a Batthyány nevet.
A 19. század második felében Brachfeld Jenő, majd Wolfinger Adolf lett a kastély és a birtok tulajdonosa. 1897-ben Rosenfeld Henrik örökölte a kastélyt. 1912-ben Károlyi Zsuzsanna grófnő szerezte meg az uradalmat, aki gróf Batthyány Gyula festőművészhez ment feleségül – így az épület újra Batthyány-kastély lett. 1928-ban a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium vásárolta meg a kastélyt, majd ingyenes használatra átadta a székesfővárosnak. Budapest városa anya- és csecsemővédelmi intézetet hozott létre az épületben; 1929 óta gyermekotthon működik benne.
Jelenleg a magyar állam tulajdona, a Fővárosi Önkormányzat ingyenesen használja; a Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon működik a kastélyban. A kastély dísztermében intézménytörténeti kiállítás tekinthető meg. Itt az árvaház idejéből származó képek, dokumentumok, oktatástörténeti érdekességek láthatóak. Itt őrzik Erzsébet királyné és Ferenc József ezüst lúdtollát és kristály tintatartóját.
A kastély nyugati szárnyában Batthyány-emlékkiállítás kapott helyet. A Batthyány-relikviák között találjuk Batthyány Lajos székét és bölcsőjét. Gróf Batthyány Gyula számos festménye látható itt.
Leírása[szerkesztés]
Szabadon álló, kétemeletes, U-alaprajzú épület. Főhomlokzata 3+10+3 tengelyes, melynek két szélén enyhén kiugró rizalit található. A földszint ablakai – a bal oldali szárny külső homlokzatát kivéve – szegmensíves záródásúak. A homlokzati rész emeletén nagyméretű, félköríves záródású ablakok vannak, a harmadik és a nyolcadik tengely előtt kettőzött konzolokon nyugvó egyszerű vasrácsos erkély húzódik. A bal oldali szárny külső homlokzata későbbi átalakítás eredménye, ez az épületrész 2+(1+3+1)+2 tengelyes, középrészén enyhén kiugró, jelzésszerűen kiemelkedő rizalit található. A rizalit ablakait kettős lizénák tagolják, felette címeres timpanon és kőbábos attika húzódik. Ezen homlokzat előtt áll a kocsifelhajtó. A jobb oldali szárny külső homlokzata tizenegy tengelyes és puritánabb kiképzésű. Az udvari homlokzaton az oldalszárnyak nyolctengelyesek, megegyeznek a főhomlokzat oldalsó rizalitjaival. A szárnyak végei kéttengelyesek. Az udvari- vagy hátsó-homlokzat tíztengelyes, kialakítása megegyezik a főhomlokzatéval. Az első emelet ablakai félköríves záródásúak, a második emeleten pedig ovális világítóablakok nyílnak.
A kastélypark[szerkesztés]
A kastélypark az ország egyik első angolkertje volt, melyben hidakat, grottát, és a kor új igényei szerint holland házikót és üvegházat is emeltek. A 11 hektáros, nemes szépségű kastélypark kiemelkedő történeti, művészeti, kulturális értékénél fogva védett műemlék.
Források[szerkesztés]
- Utikönyvem.hu
- Fejér megye kastélyai kiadvány (tourinform)
- Bicske.hu[halott link]
- Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 3. Fejér megye kastélyai és kúriái. Fo-Rom Invest Kft., Budapest, 2005. 26-29. old. ISBN 963-0042-48-7
