Batthyány család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Batthyány Boldizsár és Benedek 1500. december 12-én Budán II. Ulászlótól kapott címere
Gróf németújvári Batthyány I. Ádám (16101659), királyi kamarás
Herceg németújvári Batthyány Károly József (1698–1772), tábornok.
Gróf németújvári Batthyány Lajos (18071849), az első magyar miniszterelnök.

A gróf németújvári Batthyány család egy magyar főnemesi család, amely mai napig élő tagokkal rendelkezik. A családnak van egy grófi és egy hercegi ága, utóbbi a Batthyány-Strattmann név alatt létezik, és 1764 óta a „római szent birodalmi hercegi” rangot viseli.

A család története[szerkesztés]

A középkor[szerkesztés]

A Batthyány család eredeti neve "Kővágóörsi" volt, és a Veszprém megyei Felsőörsről származtak. Nemességüket a honfoglalás korára vezették vissza. A Batthyány család férfi ági őse, Mihály fia Miklós, feleségül vette Kõvágóörsi Katalint, Kõvágóörsi Miske fia Pál lányát.[1] Ezentúl, Miklós felvette a neje családnevét. Kővágóörsi Miklós fia György mester, az esztergomi vár procuratora volt.[2] György a megkötött házassága révén 1398-ban megszerezte Battyán falut (a mai Szabadbattyán), felesége, Gutori János lánya Katalin, családjától. György 1395-ben szerepelt mint udvari vitéz ("aule regiæ miles"), és sógorával, Gutori János fia Mihállyal együtt szerezte meg a Somogy vármegyei Varang nevű birtokot királyi adományként.[3] 1409-ben Gutori Katalin, már Kővágóörsi György özvegye, és akkor Csapy Tamás fia, Miklós fia, Csapy András királyi udvar tagjának és familiárisának, a Sárkány Lovagrend tagjának a felesége volt.[4]

György fia Albert azután a Battyáni nevet vette fel, amit utódai később Batthyány formára változtattak (eredeti kiejtése: battyáni, mai közkeletű ejtése: battyányi). Albert feleségül vette thapsoni Anthimus Klára kisasszonyt,[5] thapsoni Anthimus fia János mester alnádor lányát. Batthyány Albertnek két fiúgyermeke volt: az egyik, Geresgáli Batthyány Péter, akitől származik a geresgáli Batthyány család, és a másik Batthyány András volt, akinek a neje Szerdahelyi Imréffy Veronika volt.

Batthyány András fia Boldizsár (+1520), fiatal korában a kőszegi vár várnagya volt, később, magyarország alországbírája lett, amely igen magas méltóságnak számított egy tehetős köznemes számára. Grebeni Herman fia László alnádor lányát, Ilonát, vette el, aki több gyermekkel áldotta meg őt: Batthyány Ágnes, bajnai Both Ferenc († 1526), horvát bán felesége; Batthyány Perpetua, szerdahelyi Dersffy Miklós neje; Batthyány Ferenc és Batthyány Boldizsár.[6]

1500. december 12.-én II. Ulászló magyar király címert adományozott Batthyány András fia Boldizsárnak és rokonának Batthyány Benedeknek.[7] Batthyány Benedek, valójában Alapi András és Kővágóörsi György fia László lányának, Batthyány Margitnak a fia volt,[8] és édesanyja vezetéknevét viselte. Batthyány Benedek a kiráyi kincstartó volt a Jagelló korban.[9]

Az újkor[szerkesztés]

1522-ben, Batthyány Boldizsár alolszágbíró fia, Batthyány Ferenc báró, (?-1566) királyi adományul több Vas vármegyei birtokot kapott. Ezek közül a legfontosabb Németújvár volt (ma Güssing, Burgenland). A török hódítás következtében a család a battyáni birtokát elvesztette és Németújvárra tette át székhelyét. Batthyány Ferenc ezután a Habsburgok pártjára állt és Szapolyai János király ellen harcolt. Érdemei jutalmául számos további birtokadományban részesült, és 1563-ban, Miksa király uralkodása kezdetén már a legelőkelőbb magyar főúrnak számított a Királyi Magyarországon. Ferenc, Ban of Croatia, Dalmatia and Slavonia (1522-26)+(1527-31), Két felesége volt, alsólendvai Bánffy Katalin, alsólendvai Bánffy Miklós, ajtónállómester, Pozsony vármegye fõispánja és Margareta von Sagan hercegnő lánya. A második neje Svetkovics Katalin volt. A két gyermektelen házassága után, birtokai és vagyona, testvére Batthyány Boldizsár gyermekeire szállt. Az egyik gyermeke ennek a Boldizsárnak, Batthyány Kristóf (+1570) volt, aki a második feleségétől, Svetkovics Erzsébettől, született Batthyány Boldizsár (c. 15351590) humanista műveltségű könyvgyűjtő, mecénás és hadvezér. 1566 január 1.-én feleségül vette Zrínyi Dorottyát (+1617), Zrínyi Miklós, a szigetvári hős, és Frangepán Katalin grófnő lányát.

Batthyány Boldizsár (†1590) és Frangepán Katalin egyetlen fiúgyermeke, Batthyány Ferenc (1577-1629), lovászmester, Sopron vármegye főispánja. Tőle származik a családnak a két ága, amelyet két fia, Batthyány Ádám és Batthyány Pál, alapított.

A grófi címet 1630-ban Batthyány I. Ádám királyi kamarás, Ferenc fia, kapta meg. Innentől a családnak grófi, illetve hercegi ágát tartják nyilván. Fia, Batthyány (II.) Ádám országbíró feleségül vette gróf Strattmann Eleonórát, akitől két fia született, Lajos és Károly. Utóbbi 1755-ben megkapta az engedélyt édesanyja és édesapja vezetéknevének kettős használatára (Batthyány-Strattmann). 1764-ben pedig római szent birodalmi hercegi rangot nyert. Ez az ág azonban fiaiban kihalt. A hercegi rang ezután bátyjának, Lajos nádornak leszármazottaira szállt át, elsőszülöttségi jogon.

A család jelentősebb tagjai[szerkesztés]

Kastélyok, kúriák[szerkesztés]

A család címere[szerkesztés]

Wikikönyvek
A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók

Családi legendák[szerkesztés]

Zsófia főhercegné, Ferenc József császár édesanyja felkínálta bájait az akkori szépségideált megtestesítő Lajos grófnak, a későbbi miniszterelnöknek, de visszautasításra lelt, s az sem kizárt, hogy az 1848–49-es forradalmat és szabadságharc leverését követően Zsófia bosszúvágya is szerepet játszhatott a gróf agyonlövetésében.

Lásd még[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány család témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. genealogy.eu - Rátót nemzetség
  2. MNL.DF.100274.1395-12-23
  3. MNL.DF.100272.1395-12-21
  4. MNL.DF.100377.1409-10-16
  5. KANYAR JÓZSEF: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 11. Kaposvár 1980.Borsa Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban. - Az Antimus család elődei és rokonai. 14.o.
  6. genealogy.eu - Batthyány család 01
  7. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 40. kötet - 71 - 73. oldal
  8. Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig. RÁCZ GYÖRGY A Batthyány család a középkorban. 33.o.
  9. MNL.DF.106915.1519-12-17