Batthyány-Strattmann László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Boldog Batthyány-Strattmann László
A szegények orvosa
Batthyány-Strattmann László.JPG
Németújvári herceg
Születése
1870. október 28.
Dunakiliti
Halála
1931. január 22. (60 évesen)
Bécs
Tisztelete
Boldoggá avatása2003. március 23., Vatikán
Boldoggá avatta: II. János Pál pápa
Ünnepnapja január 22.
A köpcsényi kastély
A körmendi kastély
A körmendi kastély
A németújvári ferences kolostor
Beatus Ladislaus, azaz Boldog László földi maradványai immár a németújvári ferences kolostortemplom oldalkápolnájában

Boldog herceg[1] (1915-ig gróf) németújvári Batthyány-Strattmann László Antal János Lajos (Dunakiliti, 1870. október 28. – Bécs, 1931. január 22.) magyar főnemes, a „szegények orvosa”, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja.

Élete[szerkesztés]

Ifjúkora[szerkesztés]

Az ősrégi főnemesi gróf németújvári Batthyány család sarja. Apja, gróf németújvári Batthyány József (1836–1897), császári és királyi kamarás, Vas vármegye örökös főispánja, a Lipótrend lovagja, a magyar főrendiház örökös tagja, anyja, gróf németújvári Batthyány Ludovika (1843–1882). Batthyány László hatodik gyermekként jött a világra. Gyermekkorára árnyat vetett, hogy édesapja elhagyta családját, evangélikus lett, hogy újból megházasodhasson, miután megismerte gróf göncruszkai Kornis Antóniát (1835–1917), akivel végül 1879. május 21-én kötött házasságot. Édesanyja, gróf Batthyány Ludovika, fiatalon halt meg, amikor László még csak tizenkét éves volt.

Hivatását nem találta meg azonnal. Eleinte a Bécsi Egyetemen különféle tárgyakat hallgatott, többek között kémiát, filozófiát és zenetörténetet. Életének e zavaros időszakában egy felületes kapcsolatából leánya született, akiről élete végéig gondoskodott.[2] Végül felfedezte igazi hivatását, és 1896-ban orvostanhallgató lett. Tanulmányait 1900-ban fejezte be.

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

Orvosi tanulmányai időszakában ismerkedett meg gróf Maria Theresia Coreth zu Coredo und Starkenberggel („Misl”-lel), akit 1898. november 10-én Bécsben feleségül vett. Boldog házasságukból 12 gyerek született.

Emellett a kor arisztokrata és úri szokásainak megfelelően alig leplezett házasságon kívüli kapcsolatokkal is rendelkezett, amelyekből több „természetes gyermeke” is született.[3]

Orvosi tevékenysége és hercegi cím[szerkesztés]

Szombathely Oladi lakótelepén a Fatimai Szűz Mária tiszteletére, Batthyány-Strattmann László emlékére emelt templom

Az egyetem befejezése után Batthyány magánkórházat nyitott Köpcsényben. Folyamatosan továbbképezte magát, először sebészorvosi, majd szemészorvosi képesítést szerzett.

1914-ben távoli unokabátyja, herceg németújvári Batthyány Ödön (1826–1914), a 6. Batthyány-Strattmann herceg, gyermekek nélkül hunyt el;[4] halálakor megörökölte a hercegi címet és a Strattmann nevet mint a legközelebbi illetékes férfi Batthyány családbeli. A legközelebbi közös Batthyány felmenőjük, gróf németújvári Batthyány Ádám (1610–1659), császári és királyi kamarás, aki az első Batthyány-Strattmann hercegnek, Batthyány Károly Józsefnek (1698–1772) a nagyapja volt.[5] 1915-től, gróf Batthyány László, a 7. Batthyány-Strattmann herceg lett. Ekkor családjával a körmendi kastélyba költözött, amelynek egy szárnyában szemészeti rendelőt rendezett be. A mélyen vallásos orvos szegény betegeit ingyen gyógyította, gyógyszert is ingyen adott nekik, így a „szegények orvosaként” vált ismertté.

1921-ben tragédia sújtotta a családot, amikor legidősebb fiuk, gróf Batthyány Ödön, mindössze 21 évesen elhunyt.

Halála és leszármazottjai[szerkesztés]

59 éves korában hólyagrákot állapítottak meg nála, és a bécsi Löw-szanatóriumba került. Itt halt meg 14 havi szenvedés után, 1931. január 22-én. A burgenlandi Németújváron temették el, a Batthyány család kriptájában, az ottani ferences kolostorban. (Ez a második legnagyobb családi kripta Ausztriában a bécsi császári kripta után.) Halála után másodszülött fia, gróf Batthyány László (Köpcsény, 1904. június 23. – Bécs, 1966. március 28.), diplomás mérnök, az Aranygyapjas rend lovagja, máltai lovag, Vas vármegye örökös főispánja, a felsőház örökös tagja, pápai titkos kamarás megörökölte apjának hercegi címét és ezzel a 8. Batthyány-Strattmann herceg lett. Tőle feleségének, herceg Antoinette zu Windisch-Grätz asszonynak született fia, gróf Batthyány László (Budapest, 1938. március 26. – Bécs, 2015. február 14.), máltai lovag, pápai titkos kamarás, aki apja halála után lett a 9. Batthyány-Strattman herceg. 2015-től a fia, gróf Batthyány László (Bécs, 1970. július 9.), máltai lovag lett a 10. Batthyány-Strattmann herceg.

Emlékezete[szerkesztés]

Szülőfalujában, Dunakilitin elevenen él a boldog doktor tisztelete: A Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templomban egy színes üvegablak őrzi emlékezetét, illetve a könnyebb megközelíthetőség végett a bejárat melletti oldalfülkében kapott helyet a Batthyány-oltár (a szent életű doktor mellszobra és ereklyéje) 2010-ben. A dunakiliti általános iskola a boldog doktor születésének 120. évfordulója (1990) alkalmából vette fel annak nevét. A kastélykertben is található egy mellszobra 2003 óta. 2019-ben a kastélyiskolához vezető út megszépült, a Batthyány sétány nevet kapta. A község Batthyány-napjai: március 23. és október 28.

A szintén Szigetközben lévő püski Szent György római katolikus templom nyugati üvegablakának egész alakos képe őrzi az első ábrázolását. Kanadában, Vancouverben a Szent Péter és Pál-templom üvegablaka 2007 óta őrzi ábrázolását John G. Horgan plébános jóvoltából. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Karának kápolnáját Erdő Péter bíboros a boldoggá avatott herceg tiszteletére szentelte fel.

A dunakiliti kastély (eredetileg vadászlak), ma általános iskola

1999-ben a Magyar Köztársaság kormánya megalapította a Batthyány-Strattmann László-díjat, amelyet az egészségügyi miniszter előterjesztése alapján az egészségügyben több évtizeden át kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek ítélnek oda, évente két alkalommal.

Szombathely Oladi lakótelepén közadakozásból 1999. szeptember 24-én tették le a Fatimai Szűz Mária tiszteletére, Batthyány-Strattmann László emlékére emelt templom alapkövét, amelyet 2002. szeptember 8-án szenteltek fel.

A Rákoscsaba-Újtelepi Szent Erzsébet-templom társvédőszentje.[6]

A nyíregyházi Jósa András Oktatókórhaz 6. emeleti szemészeti osztályán márványtábla, és róla elnevezett műtő őrzi emlékét.

Emlékére alapították 1992-ben a Batthyány-Strattmann László-díjat életműdíjként azok részére, akik egészségügyi és szociális téren kiemelkedő szakmai vagy közszolgálati munkát végeztek.

Boldoggá avatása[szerkesztés]

Batthyány-Strattmann Lászlót sokan már életében szentként tisztelték. A boldoggá avatási eljárás 1944-ben kezdődött meg a bécsi érsekség és a szombathelyi püspökség közös akaratából, de nemsokára félbeszakadt. László István kismartoni püspök indította meg újra az eljárást 1982-ben. Szent II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatta.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Liber Regius LXXIII. 254
  2. ↑ E leánya, Papp Lajosné Török Julianna Dunaújvárosban halt meg 1973. október 21-én.
  3. ↑ Hatos 270. o.
  4. ↑ genealogy.eu Batthyány 02
  5. ↑ NÉMETÚJVÁRI HERCEG és GRÓF BATTHYÁNY CSALÁD egyszerűsített genealógiája I. Szerk.: Czeininger Tamás tanár. [2017. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 24.)
  6. ↑ Egyházközségi naptár (Szent Erzsébet Hírlevél) Archiválva 2018. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben – Szent Erzsébet Plébánia, 2018. január

Források[szerkesztés]

  • ↑ Hatos: Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma: Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története. Budapest: Jaffa Kiadó. 2021. 399–401. o. ISBN 978-963-475-250-9  

További információk[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Batthyány-Strattmann_László&oldid=25697508”