Batthyány-Strattmann László
| Boldog Batthyány-Strattmann László A szegények orvosa | |
 | |
| Németújvári herceg | |
| Születése | |
| 1870. október 28. Dunakiliti | |
| Halála | |
| 1931. január 22. (60 évesen) Bécs | |
| Tisztelete | |
| Boldoggá avatása | 2003. március 23., Vatikán Boldoggá avatta: II. János Pál pápa |
| Ünnepnapja | január 22. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Boldog Batthyány-Strattmann László A szegények orvosa témájú médiaállományokat. | |
Boldog herceg[1] (1915-ig gróf) németújvári Batthyány-Strattmann László Antal János Lajos (Dunakiliti, 1870. október 28. – Bécs, 1931. január 22.) magyar főnemes, a „szegények orvosa”, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja.
Élete[szerkesztés]
Ifjúkora[szerkesztés]
Az ősrégi főnemesi gróf németújvári Batthyány család sarja. Apja, gróf németújvári Batthyány József (1836–1897), császári és királyi kamarás, Vas vármegye örökös főispánja, a Lipótrend lovagja, a magyar főrendiház örökös tagja, anyja, gróf németújvári Batthyány Ludovika (1843–1882). Batthyány László hatodik gyermekként jött a világra. Gyermekkorára árnyat vetett, hogy édesapja elhagyta családját, evangélikus lett, hogy újból megházasodhasson, miután megismerte gróf göncruszkai Kornis Antóniát (1835–1917), akivel végül 1879. május 21-én kötött házasságot. Édesanyja, gróf Batthyány Ludovika, fiatalon halt meg, amikor László még csak tizenkét éves volt.
Hivatását nem találta meg azonnal. Eleinte a Bécsi Egyetemen különféle tárgyakat hallgatott, többek között kémiát, filozófiát és zenetörténetet. Életének e zavaros időszakában egy felületes kapcsolatából leánya született, akiről élete végéig gondoskodott.[2] Végül felfedezte igazi hivatását, és 1896-ban orvostanhallgató lett. Tanulmányait 1900-ban fejezte be.
Házassága és gyermekei[szerkesztés]
Orvosi tanulmányai időszakában ismerkedett meg gróf Maria Theresia Coreth zu Coredo und Starkenberggel („Misl”-lel), akit 1898. november 10-én Bécsben feleségül vett. Rendkívül boldog házasságukból 12 gyerek született.
Orvosi tevékenysége és hercegi cím[szerkesztés]
Az egyetem befejezése után Batthyány magánkórházat nyitott Köpcsényben. Folyamatosan továbbképezte magát, először sebészorvosi, majd szemészorvosi képesítést szerzett.
1914-ben távoli unokabátyja, herceg németújvári Batthyány Ödön (1826–1914), a 6. Batthyány-Strattmann herceg, gyermekek nélkül hunyt el;[3] halálakor megörökölte a hercegi címet és a Strattmann nevet mint a legközelebbi illetékes férfi Batthyány családbeli. A legközelebbi közös Batthyány felmenőjük, gróf németújvári Batthyány Ádám (1610–1659), császári és királyi kamarás, aki az első Batthyány-Strattmann hercegnek, Batthyány Károly Józsefnek (1698–1772) a nagyapja volt.[4] 1915-től, gróf Batthyány László, a 7. Batthyány-Strattmann herceg lett. Ekkor családjával a körmendi kastélyba költözött, amelynek egy szárnyában szemészeti rendelőt rendezett be. A mélyen vallásos orvos szegény betegeit ingyen gyógyította, gyógyszert is ingyen adott nekik, így a „szegények orvosaként” vált ismertté.
1921-ben tragédia sújtotta a családot, amikor legidősebb fiuk, gróf Batthyány Ödön, mindössze 21 évesen elhunyt.
Halála és leszármazottjai[szerkesztés]
59 éves korában hólyagrákot állapítottak meg nála, és a bécsi Löw-szanatóriumba került. Itt halt meg 14 havi szenvedés után, 1931. január 22-én. A burgenlandi Németújváron temették el, a Batthyány család kriptájában, az ottani ferences kolostorban. (Ez a második legnagyobb családi kripta Ausztriában a bécsi császári kripta után.) Halála után másodszülött fia, gróf Batthyány László (Köpcsény, 1904. június 23. – Bécs, 1966. március 28.), diplomás mérnök, az Aranygyapjas rend lovagja, máltai lovag, Vas vármegye örökös főispánja, a felsőház örökös tagja, pápai titkos kamarás megörökölte apjának hercegi címét és ezzel a 8. Batthyány-Strattmann herceg lett. Tőle feleségének, herceg Antoinette zu Windisch-Grätz asszonynak született fia, gróf Batthyány László (Budapest, 1938. március 26. – Bécs, 2015. február 14.), máltai lovag, pápai titkos kamarás, aki apja halála után lett a 9. Batthyány-Strattman herceg. 2015-től a fia, gróf Batthyány László (Bécs, 1970. július 9.), máltai lovag lett a 10. Batthyány-Strattmann herceg.
Emlékezete[szerkesztés]
Szülőfalujában, Dunakilitin elevenen él a boldog doktor tisztelete: A Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templomban egy színes üvegablak őrzi emlékezetét, illetve a könnyebb megközelíthetőség végett a bejárat melletti oldalfülkében kapott helyet a Batthyány-oltár (a szent életű doktor mellszobra és ereklyéje) 2010-ben. A dunakiliti általános iskola a boldog doktor születésének 120. évfordulója (1990) alkalmából vette fel annak nevét. A kastélykertben is található egy mellszobra 2003 óta. 2019-ben a kastélyiskolához vezető út megszépült, a Batthyány sétány nevet kapta. A község Batthyány-napjai: március 23. és október 28.
A szintén Szigetközben lévő püski Szent György római katolikus templom nyugati üvegablakának egész alakos képe őrzi az első ábrázolását. Kanadában, Vancouverben a Szent Péter és Pál-templom üvegablaka 2007 óta őrzi ábrázolását John G. Horgan plébános jóvoltából. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Karának kápolnáját Erdő Péter bíboros a boldoggá avatott herceg tiszteletére szentelte fel.
1999-ben a Magyar Köztársaság kormánya megalapította a Batthyány-Strattmann László-díjat, amelyet az egészségügyi miniszter előterjesztése alapján az egészségügyben több évtizeden át kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek ítélnek oda, évente két alkalommal.
Szombathely Oladi lakótelepén közadakozásból 1999. szeptember 24-én tették le a Fatimai Szűz Mária tiszteletére, Batthyány-Strattmann László emlékére emelt templom alapkövét, amelyet 2002. szeptember 8-án szenteltek fel.
A Rákoscsaba-Újtelepi Szent Erzsébet-templom társvédőszentje.[5]
A nyíregyházi Jósa András Oktatókórhaz 6. emeleti szemészeti osztályán márványtábla, és róla elnevezett műtő őrzi emlékét.
Boldoggá avatása[szerkesztés]
Batthyány-Strattmann Lászlót sokan már életében szentként tisztelték. A boldoggá avatási eljárás 1944-ben kezdődött meg a bécsi érsekség és a szombathelyi püspökség közös akaratából, de nemsokára félbeszakadt. László István kismartoni püspök indította meg újra az eljárást 1982-ben. Szent II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatta.
Irodalom[szerkesztés]
- Pálffyné Batthyány Erzsébet: Batthyány-Strattmann László ferences herceg, Budapest, 1931
- Rudolf Kroyer: Ladislaus Batthyány-Strattmann – Ein Leben im Dienste Gottes und der Menschen, Eisenstadt, 1986, 1999
- Klemm Nándor: Csak eszköz vagyok… Dr. Batthyány-Strattmann László élete, Egyházmegyei Hatóság, Szombathely, 1987, ISBN 9633634911
- Puskely Mária: Dr. Batthyány-Strattmann László. 1870–1931. Dokumentált életrajz, Budapest, 2001
- Puskely Mária: Batthyány hercegorvos. Ősök, elődök, kortársak, utódok körében. Martinus, Szombathely. 2014. ISBN 978 615 5091 30 8
- Weibl Lipót: Ragyogtok, mint csillagok, Ecclesia Kiadó, Budapest, 2002
- Josef Dirnbeck: Geöffnete Augen. Ladislaus Batthyány-Strattmann und sein Leben als „Arzt der Armen”, Güssing, 2003, ISBN 3950098410
További információk[szerkesztés]
- Puskely Mária: Nyisd fel szemeidet és láss! Dr. Batthyány-Strattmann László (teljes szöveg)
- Tillai Gábor: Nyisd fel szemedet és láss! - Dr. Batthyány-Strattmann László, az első magyar boldog a XXI. században – Hetedhéthatár
- Cikk a Valóságban
- Cikk az Új Emberben a boldoggá avatási eljárásról
- Egykorú megemlékezések Batthyány-Strattmann Lászlóról
- Dr. Batthyány-Strattmann László Imaközösség a szegények orvosának szenttéavatásáért
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Liber Regius LXXIII. 254
- ↑ E leánya, Papp Lajosné Török Julianna Dunaújvárosban halt meg 1973. október 21-én.
- ↑ genealogy.eu Batthyány 02
- ↑ NÉMETÚJVÁRI HERCEG és GRÓF BATTHYÁNY CSALÁD egyszerűsített genealógiája I. Szerk.: Czeininger Tamás tanár
- ↑ Egyházközségi naptár (Szent Erzsébet Hírlevél) Archiválva 2018. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben – Szent Erzsébet Plébánia, 2018. január
|
