Batthyány-Strattmann László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Boldog Batthyány-Strattmann László
A szegények orvosa
Batthyány-Strattmann László.JPG
németújvári herceg
Születése
1870. október 28.
Bécs
Halála
1931. január 22. (60 évesen)
Bécs
Tisztelete
Boldoggá avatása2003. március 23.
Boldoggá avatta: II. János Pál pápa
Ünnepnapja január 22.
Commons
Batthyány-Strattmann László a róla elnevezett díj emlékplakettjén
A köpcsényi kastély
A körmendi kastély
A körmendi kastély
A németújvári ferences kolostor
Beatus Ladislaus, azaz boldog László, kinek földi maradványai immár a németújvári ferences kolostortemplom oldalkápolnájában láthatók.

Boldog németújvári herceg Batthyány-Strattmann László Antal János Lajos, (1915-től herceg) (Liber Regius LXXIII. 254) (Dunakiliti, 1870. október 28. – Bécs, 1931. január 22.) magyar főnemes, a „szegények orvosa”, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja.

Élete[szerkesztés]

Ifjúkora[szerkesztés]

Az ősrégi főnemesi gróf németújvári Batthyány család sarja. Apja, gróf németújvári Batthyány József (1836–1897), császári és királyi kamarás, Vas vármegye örökös főispánja, a Lipótrend lovagja, a magyar főrendiház örökös tagja, anyja, gróf németújvári Batthyány Ludovika (1843–1882). Batthyány László hatodik gyermekként jött a világra. Gyermekkorára árnyat vetett, hogy édesapja elhagyta családját, elvált, majd evangélikus hitre tért, hogy újból megházasodhasson, miután megismerte gróf gönczruszkai Kornis Antoniát (1835–1917), akivel végül 1879. május 21.-én kötött házasságot. Édesanyja, gróf Batthyány Ludovika, fiatalon halt meg, mikor László még csak tizenkét éves volt.

Hivatását nem találta meg azonnal. Eleinte Bécsben különféle tárgyakat hallgatott, többek között kémiát, filozófiát és zenetörténetet. Életének e zavaros időszakában egy felületes kapcsolatból leánya született, akiről élete végéig gondoskodott.[1] Végül felfedezte igazi hivatását, és 1896-ban orvostanhallgató lett. Tanulmányait 1900-ban fejezte be.

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

Orvosi tanulmányai időszakában ismerkedett meg gróf Maria Theresia Coreth zu Coredo und Starkenberggel („Misl”-lel), akit 1898. november 10-én Bécsben feleségül vett. Rendkívül boldog házasságukból 12 gyerek született.

Orvosi tevékenysége és hercegi cím[szerkesztés]

Szombathely Oladi lakótelepén a Fatimai Szűz Mária tiszteletére, Batthyány-Strattmann László emlékére emeltek templomot

Az egyetem befejezése után Batthyány magánkórházat nyitott Köpcsényben. Orvosként is folyamatosan továbbképezte magát, először sebész, majd később szemész képesítést szerzett.

1914-ben távoli unokabátyja, herceg németújvári Batthyány Ödön (1826–1914), a 6. Batthyány-Strattmann herceg, gyermekek nélkül hunyt el;[2] halálakor megörökölte a hercegi címet és a Strattmann nevet mint a legközelebbi illetékes férfi Batthyány családbeli, azaz gróf Batthyány László orvos. A legközelebbi közös Batthyány felmenőjük, gróf németújvári Batthyány Ádám (1610–1659), császári és királyi kamarás, aki az első Batthyány-Strattmann hercegnek, Batthyány Károly Józsefnek (1698–1772), a nagyapja volt.[3] 1915-től, gróf Batthyány László, a 7. Batthyány-Strattmann herceg lett. Ekkor az újdonsült Batthyány-Strattmann herceg családjával a körmendi kastélyba költözött, amelynek egy szárnyában szemészeti klinikát rendezett be. A mélyen vallásos orvos szegény betegeit ingyen gyógyította, így a „szegények orvosaként” vált ismertté.

1921-ben tragédia sújtotta a családot, mikor legidősebb fiuk, gróf Batthyány Ödön, mindössze 21 évesen elhunyt.

Halála és leszármazottjai[szerkesztés]

Batthyánynál 59 éves korában hólyagrákot állapítottak meg és beutalták a bécsi Löw-szanatóriumba. Itt halt meg 14 havi betegség után 1931. január 22-én. A burgenlandi Németújváron temették el, a Batthyány-család kriptájában, az itteni ferences kolostorban. (Ez a második legnagyobb családi kripta Ausztriában a bécsi császári kripta után.) Halála után másodszülött fia, gróf Batthyány László (*Köpcsény, 1904. június 23. Bécs, †1966. március 28.), diplomás mérnök, az Aranygyapjas rend lovagja, máltai lovag, Vas vármegye örökös főispánja, a felsőház örökös tagja, pápai titkos kamarás megörökölte apjának hercegi címét és ezzel a 8. Batthyány-Strattmann herceg lett. Ennek a 8. herceg Batthyány-Strattmann Lászlónak feleségétől, herceg Antoinette zu Windisch-Grätz asszonytól született fia, gróf Batthyány László (*Budapest, 1938. március 26. - †Bécs, 2015. február 14.), máltai lovag, pápai titkos kamarás, aki apja halála után lett a 9. Batthyány-Strattman herceg. 2015-től az utóbbinak a fia, gróf Batthyány László (*Bécs, 1970. július 9.), máltai lovag lett a 10. Batthyány-Strattmann herceg.

Emlékezete[szerkesztés]

A Szigetközben lévő püski Szent György római katolikus templom nyugati üvegablakának egész alakos képe őrzi az első ábrázolását. Kanadában, Vancouverben a Szent Péter és Pál-templom üvegablaka 2007 óta őrzi ábrázolását John G. Horgan plébános jóvoltából. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Karának kápolnáját Erdő Péter bíboros a boldoggá avatott herceg tiszteletére szentelte fel.

1999-ben a Magyar Köztársaság kormánya megalapította a Batthyány-Strattmann László-díjat, amelyet az egészségügyi miniszter előterjesztése alapján az egészségügyben több évtizeden át kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek ítélnek oda, évente 2 alkalommal.

Szombathely Oladi lakótelepén közadakozásból 1999. szeptember 24-én tették le a Fatimai Szűz Mária tiszteletére, Batthyány-Strattmann László emlékére emeltek templom alapkövét, amelyet 2002. szeptember 8-án szenteltek fel.

A Rákoscsaba-Újtelepi Szent Erzsébet-templom társvédőszentje.[4]

Boldoggá avatása[szerkesztés]

Batthyány-Strattmann Lászlót sokan már életében szentként tisztelték. A boldoggá avatási eljárás 1944-ben kezdődött meg a bécsi érsekség és a szombathelyi püspökség közös akaratából, de nemsokára félbeszakadt. László István kismartoni püspök indította meg újra az eljárást 1982-ben. II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatta.

Irodalom[szerkesztés]

  • Pálffyné Batthyány Erzsébet: Batthyány-Strattmann László ferences herceg, Budapest, 1931.
  • Rudolf Kroyer: Ladislaus Batthyány-Strattmann – Ein Leben im Dienste Gottes und der Menschen, Eisenstadt, 1986, 1999.
  • Klemm Nándor: Csak eszköz vagyok... Dr. Batthyány-Strattmann László élete, Egyházmegyei Hatóság, Szombathely, 1987, ISBN 9633634911
  • Puskely Mária: Dr. Batthyány-Strattmann László. 1870–1931. Dokumentált életrajz, Budapest, 2001.
  • Puskely Mária: Batthyány hercegorvos. Ősök, elődök, kortársak, utódok körében. Martinus, Szombathely. 2014. ISBN 978 615 5091 30 8
  • Weibl Lipót: Ragyogtok, mint csillagok, Ecclesia Kiadó, Budapest, 2002.
  • Josef Dirnbeck: Geöffnete Augen. Ladislaus Batthyány-Strattmann und sein Leben als "Arzt der Armen", Güssing, 2003, ISBN 3950098410

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Batthyány-Strattmann_László&oldid=20867970”