Batthyány-Strattmann László
Boldog Batthyány-Strattmann László A szegények orvosa | |
Németújvári herceg | |
Születése | |
1870. október 28. Dunakiliti | |
Halála | |
1931. január 22. (60 évesen) Bécs | |
Tisztelete | |
Boldoggá avatása | 2003. március 23., Vatikán Boldoggá avatta: II. János Pál pápa |
Ünnepnapja | január 22. |
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldog Batthyány-Strattmann László A szegények orvosa témájú médiaállományokat. |
Boldog herceg[1] (1915-ig gróf) németújvári Batthyány-Strattmann László Antal János Lajos (Dunakiliti, 1870. október 28. – Bécs, 1931. január 22.) magyar főnemes, a „szegények orvosa”, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja.
Élete
[szerkesztés]Ifjúkora
[szerkesztés]Az ősrégi főnemesi gróf németújvári Batthyány család sarja. Apja ifjabb gróf németújvári Batthyány József (1836–1897), császári és királyi kamarás, Vas vármegye örökös főispánja, a Lipótrend lovagja, a magyar főrendiház örökös tagja, nagybirtokos,[2] anyja gróf németújvári Batthyány Ludovika (1843–1882), csillagkeresztes hölgy.[3] Apai nagyszülei idősebb gróf németújvári Batthyány József (1770–1851), császári és királyi valóságos kamarás, Vas vármegye örökös főispánja, nagybirtokos,[4] és pedig alsólelóczi és jezerniczei Tarnóczy Antónia (1792–1876) voltak.[5] Anyai nagyszülei gróf németújvári Batthyány Zsigmond (1810–1891), valóságos belső titkos tanácsos, a Főrendiház örökös tagja, nagybirtokos,[6] valamint gróf németújvári Batthyány Ágnes (1815–1853) voltak.
Batthyány László hatodik gyermekként jött a világra. Gyermekkorára árnyat vetett, hogy édesapja elhagyta családját, evangélikus lett, hogy újból megházasodhasson, miután megismerte gróf göncruszkai Kornis Antóniát (1835–1917), akivel végül 1879. május 21-én kötött házasságot. Édesanyja, gróf Batthyány Ludovika, fiatalon halt meg, amikor László még csak tizenkét éves volt.
Hivatását nem találta meg azonnal. Eleinte a Bécsi Egyetemen különféle tárgyakat hallgatott, többek között kémiát, filozófiát és zenetörténetet. Életének e zavaros időszakában egy felületes kapcsolatából leánya született, akiről élete végéig gondoskodott.[7] Végül felfedezte igazi hivatását, és 1896-ban orvostanhallgató lett. Tanulmányait 1900-ban fejezte be.
Házassága és gyermekei
[szerkesztés]Orvosi tanulmányai időszakában ismerkedett meg gróf Maria Theresia Coreth zu Coredo und Starkenberggel („Misl”-lel) (*Bécs, 1874. november 10.–Bécs, 1951. március 14.), akit 1898. november 10-én Bécsben feleségül vett. A menyasszonynak a szülei gróf Karl Theodor Coreth zu Coredo (1837–1894) és Anna Pankratyeva (1849–1912) voltak. Házasságukból 12 gyerek született:[8]
- gróf Batthyány Ödön (*1900. július 3.–Körmend, 1921. június 5.)[9]
- gróf Batthyány Ludovika Otília (Lilly) Johanna Mária Jotefa, (*Köpcsény, 1903. június 16.–). Férje: gróf németújvári Batthyány Zsigmond (*1891. március 26.–1966. május 31.).
- herceg Batthyány-Strattmann László János József Károly Mária (*Köpcsény, 1904. június 23.–Bécs, 1966. március 28.), diplomás mérnök, az Aranygyapjas rend lovagja, máltai lovag, Vas vármegye örökös főispánja, a felsőház örökös tagja, pápai titkos kamarás. Felesége: herceg Antoinette zu Windisch-Grätz (*1902. szeptember 2.–1990. május 9.)
- gróf Batthyány Mária Anna (1907–1909)
- gróf Batthyány Anna Mária Jozefa Erzsébet (*Köpcsény, 1909. március 23.–). Férje: Paul Weingarten (*Brno, 1886. április 20.–Bécs, 1948. április 11.)
- gróf Batthyány Iván Mária József László (*Köpcsény, 1910. április 21.–Lugano, 1985. július 16.). Neje: báró Margit Thyssen-Bornemisza (1911. június 22.–1989. szeptember 15.)
- gróf Batthyány Mária Blanka Jozefa Johanna Franciska, (*Köpcsény, 1911. június 23.–Baden, 1998. december 19.). Férje: gróf Joseph Karl von und zu Trauttmansdorff-Weinsberg (*1906. április 15.–1985. február 15.).
- gróf Batthyány József Miksa Mária Mihály (*Köpcsény, 1912. szeptember 29.–Farkasdifalva, 1994. május 30.). Neje: gróf zicsi és vázsonykeői Zichy Mária (*Budapest, 1918. július 26.–)
- gróf Batthyány Margit Antónia Mária Jozefa (*Köpcsény, 1914. április 18.–Paysandú, Uruguay, 1959. január 22.). Férje: herceg Karl Adolf von Auersperg (1915. március 13.)
- gróf Batthyány Ferenc Frigyes Mária József László (*Köpcsény, 1915. október 4.–Baden, 1998. július 18.). Felesége: gróf galánthai Esterházy Mária (*1922. június 26.)
- gróf Batthyány Franciska Ágnes Mária Jozefa Terézia (*Köpcsény, 1915. október 4.–). Férje: Bauer Hans
- gróf Batthyány Károly Ignác (*Köpcsény, 1918. szeptember 18.–). Neje: gróf székelyi Majláth Zdenka.
Orvosi tevékenysége és hercegi cím
[szerkesztés]Az egyetem befejezése után Batthyány magánkórházat nyitott Köpcsényben. Folyamatosan továbbképezte magát, először sebészorvosi, majd szemészorvosi képesítést szerzett.
1914-ben távoli unokabátyja, herceg németújvári Batthyány-Strattmann Ödön (1826–1914), a 6. Batthyány-Strattmann herceg, gyermekek nélkül hunyt el;[10] halálakor megörökölte a hercegi címet és a Strattmann nevet mint a legközelebbi illetékes férfi Batthyány családbeli. A legközelebbi közös Batthyány felmenőjük, gróf németújvári Batthyány Ádám (1610–1659), császári és királyi kamarás, aki az első Batthyány-Strattmann hercegnek, Batthyány Károly Józsefnek (1698–1772) a nagyapja volt.[11] 1915-től, gróf Batthyány László, a 7. Batthyány-Strattmann herceg lett. Ekkor családjával a körmendi kastélyba költözött, amelynek egy szárnyában szemészeti rendelőt rendezett be. A mélyen vallásos orvos szegény betegeit ingyen gyógyította, gyógyszert is ingyen adott nekik, így a „szegények orvosaként” vált ismertté.
1921-ben tragédia sújtotta a családot, amikor legidősebb fiuk, gróf Batthyány Ödön, mindössze 21 évesen elhunyt.
Halála és leszármazottjai
[szerkesztés]59 éves korában hólyagrákot állapítottak meg nála, és a bécsi Löw-szanatóriumba került. Itt halt meg 14 havi szenvedés után, 1931. január 22-én. A burgenlandi Németújváron temették el, a Batthyány család kriptájában, az ottani ferences kolostorban. (Ez a második legnagyobb családi kripta Ausztriában a bécsi császári kripta után.) Halála után másodszülött fia, gróf Batthyány László (Köpcsény, 1904. június 23. – Bécs, 1966. március 28.), diplomás mérnök, az Aranygyapjas rend lovagja, máltai lovag, Vas vármegye örökös főispánja, a felsőház örökös tagja, pápai titkos kamarás megörökölte apjának hercegi címét és ezzel a 8. Batthyány-Strattmann herceg lett. Tőle feleségének, herceg Antoinette zu Windisch-Grätz asszonynak született fia, gróf Batthyány László (Budapest, 1938. március 26. – Bécs, 2015. február 14.), máltai lovag, pápai titkos kamarás, aki apja halála után lett a 9. Batthyány-Strattman herceg. 2015-től a fia, gróf Batthyány László (Bécs, 1970. július 9.), máltai lovag lett a 10. Batthyány-Strattmann herceg.
Emlékezete
[szerkesztés]Szülőfalujában, Dunakilitin elevenen él a boldog doktor tisztelete: A Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templomban egy színes üvegablak őrzi emlékezetét, illetve a könnyebb megközelíthetőség végett a bejárat melletti oldalfülkében kapott helyet a Batthyány-oltár (a szent életű doktor mellszobra és ereklyéje) 2010-ben. A dunakiliti általános iskola a boldog doktor születésének 120. évfordulója (1990) alkalmából vette fel annak nevét. A kastélykertben is található egy mellszobra 2003 óta. 2019-ben a kastélyiskolához vezető út megszépült, a Batthyány sétány nevet kapta. A község Batthyány-napjai: március 23. és október 28.
A szintén Szigetközben lévő püski Szent György római katolikus templom nyugati üvegablakának egész alakos képe őrzi az első ábrázolását. Kanadában, Vancouverben a Szent Péter és Pál-templom üvegablaka 2007 óta őrzi ábrázolását John G. Horgan plébános jóvoltából. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Karának kápolnáját Erdő Péter bíboros a boldoggá avatott herceg tiszteletére szentelte fel.
1992-ben a Magyar Köztársaság kormánya megalapította a Batthyány-Strattmann László-díjat, amelyet évente két alkalommal az egészségügyi miniszter előterjesztése alapján azoknak ítélik oda, akik egészségügyi és szociális téren kiemelkedő szakmai vagy közszolgálati munkát végeztek.
Szombathely Oladi lakótelepén közadakozásból 1999. szeptember 24-én tették le a Fatimai Szűz Mária tiszteletére, Batthyány-Strattmann László emlékére emelt templom alapkövét, amelyet 2002. szeptember 8-án szenteltek fel.
A Rákoscsaba-Újtelepi Szent Erzsébet-templom társvédőszentje.[12]
A nyíregyházi Jósa András Oktatókórhaz 6. emeleti szemészeti osztályán márványtábla, és róla elnevezett műtő őrzi emlékét.
Boldoggá avatása
[szerkesztés]Batthyány-Strattmann Lászlót sokan már életében szentként tisztelték. A boldoggá avatási eljárás 1944-ben kezdődött meg a bécsi érsekség és a szombathelyi püspökség közös akaratából, de nemsokára félbeszakadt. László István kismartoni püspök indította meg újra az eljárást 1982-ben. Szent II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatta.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Liber Regius LXXIII. 254
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - ifjabb gróf Batthyány József
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - ifjabb gróf Batthyány Józsefné gróf Batthyány Ludovika
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - idősebb gróf Batthyány József
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - idősebb gróf Batthyány Józsefné Tarnóczy Antónia
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Batthyány Zsigmond
- ↑ E leánya, Papp Lajosné Török Julianna Dunaújvárosban halt meg 1973. október 21-én.
- ↑ genealogy.eu Batthyány család 03
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Batthyány Ödön
- ↑ genealogy.eu Batthyány 02
- ↑ NÉMETÚJVÁRI HERCEG és GRÓF BATTHYÁNY CSALÁD egyszerűsített genealógiája I. Szerk.: Czeininger Tamás tanár. [2017. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 24.)
- ↑ Egyházközségi naptár (Szent Erzsébet Hírlevél) Archiválva 2018. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben – Szent Erzsébet Plébánia, 2018. január
Források
[szerkesztés]- ↑ Hatos: Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma: Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története. Budapest: Jaffa Kiadó. 2021. 399–401. o. ISBN 978-963-475-250-9
További információk
[szerkesztés]- Pálffyné Batthyány Erzsébet: Batthyány-Strattmann László ferences herceg, Budapest, 1931
- Rudolf Kroyer: Ladislaus Batthyány-Strattmann – Ein Leben im Dienste Gottes und der Menschen, Eisenstadt, 1986, 1999
- Klemm Nándor: Csak eszköz vagyok… Dr. Batthyány-Strattmann László élete, Egyházmegyei Hatóság, Szombathely, 1987, ISBN 9633634911
- Puskely Mária: Boldog Batthyány-Strattmann László : dokumentált életrajz; 3. átdolg., bőv. kiad.; Szt. István Társulat, Bp., 2016
- Puskely Mária: Batthyány hercegorvos. Ősök, elődök, kortársak, utódok körében. Martinus, Szombathely. 2014. ISBN 978 615 5091 30 8
- Weibl Lipót: Ragyogtok, mint csillagok, Ecclesia Kiadó, Budapest, 2002
- Josef Dirnbeck: Geöffnete Augen. Ladislaus Batthyány-Strattmann und sein Leben als „Arzt der Armen”, Güssing, 2003, ISBN 3950098410
- Puskely Mária: Nyisd fel szemeidet és láss! Dr. Batthyány-Strattmann László (teljes szöveg)
- Tillai Gábor: Nyisd fel szemedet és láss! - Dr. Batthyány-Strattmann László, az első magyar boldog a XXI. században – Hetedhéthatár
- Cikk a Valóságban
- Cikk az Új Emberben a boldoggá avatási eljárásról
- Egykorú megemlékezések Batthyány-Strattmann Lászlóról
- Dr. Batthyány-Strattmann László Imaközösség a szegények orvosának szenttéavatásáért