Körmendi várkastély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Körmendi várkastély (Batthyány-Strattmann-kastély)
Körmendkastély2.jpg
Ország  Magyarország
Település Körmend
Épült 1730-1745
Stílus barokk
Család Batthyány család

Jelenlegi funkció Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum
Elhelyezkedése
Körmendi várkastély (Magyarország)
Körmendi várkastély
Körmendi várkastély
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 44′ 32″, k. h. 16° 21′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 32″, k. h. 16° 21′ 28″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Körmendi várkastély témájú médiaállományokat.

A Körmendi várkastély vagy más néven a Batthyány-Strattmann-kastély, Körmenden, Vas megyében található.

A vár elhelyezkedése[szerkesztés]

Szombathelytől déli irányban, a Rába folyó közelében fekszik Körmend városa, melynek központjában egy klasszicista stílusú várkastélyt láthatunk.

A vár rövid története[szerkesztés]

Első kővárát a település északnyugati sarkában létesítették, de azt a tartományurak elleni hadjáratokban lerombolták, maradványait széthordták. A napjainkig fennmaradt új erődítményt már a virágzó mezőváros északkeleti sarkában emeltette Szécsényi László báró a 15. század közepén. Később az Ellerbach család szerezte meg az épületet. Utolsó tagjától, Jánostól, adósságai fejében, hosszas pereskedés után Bakócz Tamás esztergomi érsek tulajdonába került. Szerencsés módon megmaradt egy korabeli várlajstrom, ami hű képet mutat a török hódoltság kori állapotáról, mely szerint a mocsaras vizesárokkal körülvett négyszögletes várnak sarkait egy-egy kerek torony erődítette meg, bejárati kaputornyát pedig a nyugati oldalon alakították ki.

1604-ben a Habsburg császár és király kegyelméből a főnemesi Batthyány család kapta meg. Mivel a hadászati fontosságú Kanizsa végvárának elfoglalása után katonai szerepe megnőtt, földesurai igyekeztek hadieszközökkel és helyőrséggel bőven ellátni. Az 1652-es tűzvészben leégett főúri rezidenciát Batthyány Ádám gróf utasítására nagyszabású tervek alapján átépítették, mind a négy oldalán emeletes lakószárnyakat kialakítva, megemelve a tornyokat is. Újabb hadiállapotra 1664-ben került sor, amikor a török nagyvezér csapatai itt akartak átkelni a Rába folyón és ezért ágyúkkal lőtték a védőket, akik a francia segélyhadakkal együtt sikeresen verték vissza a heves támadásokat.

Az 1703-ban kirobbant Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc katonaság felégette a Habsburg-hű Batthyányiak várkastélyát.

A 18. századi munkálatok ismét megváltoztatták a külső homlokzatát, újabb emeleti résszel bővültek a lakószárnyak, manzárdtetőt, és bejárata fölé egy hat oszlopon nyugvó hatalmas erkélyt helyeztek az olasz Felice de Allio építész tervei szerint.

A gyönyörűen berendezett Batthyányi-várkastélyban 1944-ig laktak, termeiben felbecsülhetetlen értékű régiségeket őriztek, melyeknek nagyobb része a tulajdonosok elmenekülését követő időszakban elkallódott. A 80-as évek elején, Haraszti Margit restaurálta a díszterem falfestményeit.

Ma a főépületben, az 1965-ben alapított Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum kiállításait tekintheti meg a kíváncsi látogató, valamint Magyarország egyetlen cipőtörténeti gyűjteménye is itt található.[1]

Képgaléria[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Körmendi várkastély témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 12. oldal. ISBN 9789633576496