Ugrás a tartalomhoz

Batthyány Ádám (királyi kamarás)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Batthyány Ádám
Született

Németújvár
Elhunyt1659. március 15. (50 évesen)[3]
Rohonc
Állampolgárságamagyar
HázastársaFormentini Katalin Auróra (1609–1653)
Corbelli Barbara (?–?)
GyermekeiBatthyány II. Kristóf (1637-1687)
Batthyány Pál (1639-1674)
Batthyány Mária Eleonóra (1633-1654)
Batthyány Anna Julianna
Batthyány Barbara Terézia
SzüleiLobkowitz Éva
Batthyány Ferenc
Foglalkozásakamarás
A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány Ádám témájú médiaállományokat.

Gróf németújvári Batthyány (I.) Ádám (Németújvár, 1610. február 14. – Rohonc, 1659. március 15.)[4] magyar arisztokrata, hadvezér, császári és királyi kamarás.

A mai Magyarország és Szlovénia egyes részein, valamint Dél-Burgenlandon átívelő területeket uralt.[5] A Balatontól délre védte a Habsburgok által uralt királyi Magyarország határát az törökökkel szemben.[5] Az ellenreformáció egyik fő alakjaként is kiemelkedett, aki elősegítette a területén a lakosság rekatolizálását.

Gróf Batthyány Ferenc (1577-1629), Sopron vármegye főispánja és gróf Lobkowitz-Poppel Éva (1590 k.-1640)[6] fia.

Apja, akit már 1603-ban grófi rangra emeltek, feleségével Németújváron élt. A párnak összesen három fia és három lánya született.

A gyermekkoráról keveset tudunk. Az apja kálvinista hitében nevelkedett, de sógora, Csáky László és a jezsuiták, különösen Pázmány Péter hatására katolizált.

Később is, egész életen át tartó barátság fűzte Pázmányhoz, amint az kiterjedt levelezésükből is kitűnik. Az eltérő vallási meggyőződés ellenére már református apja is baráti viszonyban volt Pázmány katolikus érsekkel.[7]

1630-ban magyar gróf és „római birodalmi gróf” rangra emelték. Ugyanezen év nyarán II. Ferdinánd „császári kamarásnak” (cubicularii, qui tales de facto sunt) is kinevezte. Így a császár személyes szobáiban szolgálhatott és jelen volt az audienciákon. Ezt a fizetett állást 1635-ig töltötte be.[8] Ez idő alatt a császári udvarral együtt utazott a regensburgi választói országgyűlésre (1630).

1640-től királyi főasztalnok, Dunán inneni főkapitány.[5]

1633-ban a Dunántúli kerület és a Kanizsával szembeni határvidék császári tanácsosává, alezredesévé és ezredesévé nevezték ki. Ebben a funkciójában a Balatontól délre a teljes országhatárt neki kellett biztosítania.

1640-ben őt nevezték ki a Dunán inneni magyarországi területek legfőbb felügyelőjévé (Truchsess) és főkapitányává.[9] Kortársa és barátja, Zrínyi Miklós "a haza oszlopának" nevezte.[10]

Fontos szerepe volt az ellenük vívott harcokban.[5]

1644-ben I. Rákóczi György fejedelem ellen hadakozott.[5]

Fontos szerepet játszott az ellenreformációban. Katolikussá válása után a cuius regio, eius religio („kinek a területe, azé annak a vallása”) elve szerint próbálta visszavezetni alattvalóit a katolikus egyházba. 1632-ben szinte minden plébániájára misszióra hívta a katolikus jezsuitákat. 1634-ben parancsot adott, hogy 15 napon belül minden protestáns lelkész vagy térjen át a katolikus hitre, vagy hagyja el az uralmi területét.

Ő alapította Németújvárott a ferences rend zárdáját, és a felsőőrsi prépostságot is gazdagította.

1632. február 3-án a bécsi várkápolnában, II. Ferdinánd császár és Gonzaga Eleonóra császárné jelenlétében, házasságot kötött Formentini Katalin Aurórával.[11]

Gyermekeik:

  • Batthyány II. Kristóf (1637 – 1687. március 6.) báró palocsai Horváth Anna Mária (1644–1686) férje
  • Batthyány Pál (1639–1674), gróf illésházi Illésházy Katalin férje
  • Batthyány Mária Eleonóra (1633. március 1. – 1654. október 21.) gróf galántai Esterházy László (1626–1652) felesége
  • Batthyány Anna Julianna, apáca
  • Batthyány Barbara Terézia, gróf rimaszécsi Széchy Péter (?–1685) felesége

A I. Rákóczi György erdélyi fejedelem elleni táborozás alatt írt eredeti naplókönyve 1644-ből az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található.

  1. ↑ "CERL Thesaurus" (angol nyelven). Consortium of European Research Libraries. Hozzáférés: 2018. augusztus 2.
  2. ↑ "NUKAT".
  3. ↑ "WorldCat Entities" (angol nyelven). Online Számítógépes Könyvtári Központ. Hozzáférés: 2025. január 21.
  4. ↑ "Batthyány Ádám". Magyar Életrajzi Index. Hozzáférés: 2012. november 22.
  5. 1 2 3 4 5 Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
  6. ↑ "Lobkowitz-Poppel Éva". Magyar Életrajzi Index. Hozzáférés: 2012. november 22.
  7. ↑ Galla Ferenc: Harminckilenc kiadatlan Pázmány levél, Vác 1936.
  8. ↑ Rákóczi László naplója, szerk. Horn Ildikó, Magvető, Budapest 1990, 365. o.
  9. ↑ Bildbeschreibung Batthyány, Adam Graf. - Österreichischen Nationalbibliothek
  10. ↑ Bibiana Kametler: Graf Adam I von Batthyany. Dissertation an der Universität Wien, Wien 1961, S. 117.
  11. ↑ "Formentini Aurora". Magyar Életrajzi Index. Hozzáférés: 2012. november 22.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ádám Batthyány című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Pálffy Pál nádor levelei, 1644–1653. Pálffy Pál levelei Batthyány Ádámhoz és Borbálához; összegyűjt., sajtó alá rend., tan., jegyz. S. Lauter Éva; ELTE, Bp., 1989 (Régi magyar történelmi források)
  • "Vitéz-e avagy ájtatos? I. Batthyány Ádám sajátkezű bűnlajstroma s "némely fontos kicsiség"; sajtó alá rend., tan. Szilasi László; JATE, Szeged, 1990 (Peregrinatio Hungarorum)
  • Koltai András: Batthyány Ádám és könyvtára; OSZK–Scriptum, Bp.–Szeged, 2002 (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai)
  • Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén; Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr, 2012 (A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások)
  • Batthyány I. Ádám és köre; szerk. J. Újváry Zsuzsanna; PPKE BTK, Piliscsaba, 2013