Batthyány Ádám (királyi kamarás)
| Batthyány Ádám | |
| Született | Németújvár |
| Elhunyt | 1659. március 15. (50 évesen)[3] Rohonc |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Formentini Katalin Auróra (1609–1653) Corbelli Barbara (?–?) |
| Gyermekei | Batthyány II. Kristóf (1637-1687) Batthyány Pál (1639-1674) Batthyány Mária Eleonóra (1633-1654) Batthyány Anna Julianna Batthyány Barbara Terézia |
| Szülei | Lobkowitz Éva Batthyány Ferenc |
| Foglalkozása | kamarás |
A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány Ádám témájú médiaállományokat. | |
Gróf németújvári Batthyány (I.) Ádám (Németújvár, 1610. február 14. – Rohonc, 1659. március 15.)[4] magyar arisztokrata, hadvezér, császári és királyi kamarás.
A mai Magyarország és Szlovénia egyes részein, valamint Dél-Burgenlandon átívelő területeket uralt.[5] A Balatontól délre védte a Habsburgok által uralt királyi Magyarország határát az törökökkel szemben.[5] Az ellenreformáció egyik fő alakjaként is kiemelkedett, aki elősegítette a területén a lakosság rekatolizálását.
Származása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gróf Batthyány Ferenc (1577-1629), Sopron vármegye főispánja és gróf Lobkowitz-Poppel Éva (1590 k.-1640)[6] fia.
Apja, akit már 1603-ban grófi rangra emeltek, feleségével Németújváron élt. A párnak összesen három fia és három lánya született.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A gyermekkoráról keveset tudunk. Az apja kálvinista hitében nevelkedett, de sógora, Csáky László és a jezsuiták, különösen Pázmány Péter hatására katolizált.
- Később is, egész életen át tartó barátság fűzte Pázmányhoz, amint az kiterjedt levelezésükből is kitűnik. Az eltérő vallási meggyőződés ellenére már református apja is baráti viszonyban volt Pázmány katolikus érsekkel.[7]
1630-ban magyar gróf és „római birodalmi gróf” rangra emelték. Ugyanezen év nyarán II. Ferdinánd „császári kamarásnak” (cubicularii, qui tales de facto sunt) is kinevezte. Így a császár személyes szobáiban szolgálhatott és jelen volt az audienciákon. Ezt a fizetett állást 1635-ig töltötte be.[8] Ez idő alatt a császári udvarral együtt utazott a regensburgi választói országgyűlésre (1630).
1640-től királyi főasztalnok, Dunán inneni főkapitány.[5]
Hadvezérként
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1633-ban a Dunántúli kerület és a Kanizsával szembeni határvidék császári tanácsosává, alezredesévé és ezredesévé nevezték ki. Ebben a funkciójában a Balatontól délre a teljes országhatárt neki kellett biztosítania.
1640-ben őt nevezték ki a Dunán inneni magyarországi területek legfőbb felügyelőjévé (Truchsess) és főkapitányává.[9] Kortársa és barátja, Zrínyi Miklós "a haza oszlopának" nevezte.[10]
Fontos szerepe volt az ellenük vívott harcokban.[5]
1644-ben I. Rákóczi György fejedelem ellen hadakozott.[5]
Ellenreformáció
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fontos szerepet játszott az ellenreformációban. Katolikussá válása után a cuius regio, eius religio („kinek a területe, azé annak a vallása”) elve szerint próbálta visszavezetni alattvalóit a katolikus egyházba. 1632-ben szinte minden plébániájára misszióra hívta a katolikus jezsuitákat. 1634-ben parancsot adott, hogy 15 napon belül minden protestáns lelkész vagy térjen át a katolikus hitre, vagy hagyja el az uralmi területét.
Ő alapította Németújvárott a ferences rend zárdáját, és a felsőőrsi prépostságot is gazdagította.
Magánélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1632. február 3-án a bécsi várkápolnában, II. Ferdinánd császár és Gonzaga Eleonóra császárné jelenlétében, házasságot kötött Formentini Katalin Aurórával.[11]
Gyermekeik:
- Batthyány II. Kristóf (1637 – 1687. március 6.) báró palocsai Horváth Anna Mária (1644–1686) férje
- Batthyány Pál (1639–1674), gróf illésházi Illésházy Katalin férje
- Batthyány Mária Eleonóra (1633. március 1. – 1654. október 21.) gróf galántai Esterházy László (1626–1652) felesége
- Batthyány Anna Julianna, apáca
- Batthyány Barbara Terézia, gróf rimaszécsi Széchy Péter (?–1685) felesége
Munkái
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A I. Rákóczi György erdélyi fejedelem elleni táborozás alatt írt eredeti naplókönyve 1644-ből az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "CERL Thesaurus" (angol nyelven). Consortium of European Research Libraries. Hozzáférés: 2018. augusztus 2.
- ↑ "NUKAT".
- ↑ "WorldCat Entities" (angol nyelven). Online Számítógépes Könyvtári Központ. Hozzáférés: 2025. január 21.
- ↑ "Batthyány Ádám". Magyar Életrajzi Index. Hozzáférés: 2012. november 22.
- 1 2 3 4 5 Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
- ↑ "Lobkowitz-Poppel Éva". Magyar Életrajzi Index. Hozzáférés: 2012. november 22.
- ↑ Galla Ferenc: Harminckilenc kiadatlan Pázmány levél, Vác 1936.
- ↑ Rákóczi László naplója, szerk. Horn Ildikó, Magvető, Budapest 1990, 365. o.
- ↑ Bildbeschreibung Batthyány, Adam Graf. - Österreichischen Nationalbibliothek
- ↑ Bibiana Kametler: Graf Adam I von Batthyany. Dissertation an der Universität Wien, Wien 1961, S. 117.
- ↑ "Formentini Aurora". Magyar Életrajzi Index. Hozzáférés: 2012. november 22.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- J. Újváry Zsuzsanna 2013 (szerk.): Batthyány I. Ádám és köre. Piliscsaba.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ádám Batthyány című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pálffy Pál nádor levelei, 1644–1653. Pálffy Pál levelei Batthyány Ádámhoz és Borbálához; összegyűjt., sajtó alá rend., tan., jegyz. S. Lauter Éva; ELTE, Bp., 1989 (Régi magyar történelmi források)
- "Vitéz-e avagy ájtatos? I. Batthyány Ádám sajátkezű bűnlajstroma s "némely fontos kicsiség"; sajtó alá rend., tan. Szilasi László; JATE, Szeged, 1990 (Peregrinatio Hungarorum)
- Koltai András: Batthyány Ádám és könyvtára; OSZK–Scriptum, Bp.–Szeged, 2002 (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai)
- Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén; Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr, 2012 (A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások)
- Batthyány I. Ádám és köre; szerk. J. Újváry Zsuzsanna; PPKE BTK, Piliscsaba, 2013