Csillagkeresztes Rend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csillagkeresztes Rend

A Csillagkeresztes Rend (latinul: Ordo Stellatae Crucis, németül: Sternkreuzorden, csehül: Řád Hvězdového kříže) a 17. században alapított, a kamarás címhez hasonló osztrák kitüntetés katolikus, ősnemes hölgyeknek. Ma is adományozzák és számos magyar kitüntetettje volt a történelem folyamán. Egyik névváltozata a Csillagkeresztes hölgy (Stellatae Crucis Domina) megnevezés. Egy másik a Csillagkereszt-rend.

Története és szervezete[szerkesztés]

A kitüntetést 1668. szeptember 18-án III. Ferdinánd özvegye, Gonzaga Eleonóra magyar királyné (16301686) alapította azután, hogy keresztereklyéje sértetlen maradt egy tűzvészben. Az alapítást IX. Kelemen pápa és I. Lipót is megerősítette.

A rend tagjai katolikus vallású, férjes vagy özvegyasszonyok lehettek, akik őspróbát tettek. A próba keretében apai és anyai ágon meghatározott számú nemest kellett igazolniuk. Ez a Habsburg Birodalom különböző részein eltérő számú lehetett, pl. 8 atyai és 4 anyai ős. További feltétel volt, hogy a leendő tag férje kamarás legyen. Ha ilyen címmel a férj nem rendelkezett, akkor az őspróbájával kellett helyettesíteni azt.

A rend tagjai a vallás szolgálatára, a Szent Kereszt tiszteletére, a vallási szertartásokon való részvételre, az erényes és méltányos életre, továbbá az irgalmasságra és jótékonykodásra vállaltak kötelezettséget. Ez magába foglalta a pénzadományozást, a kórházlátogatást, a szenvedőkkel és betegekkel való foglalkozást.

A rend működését alapszabály határozta meg, a tagok száma nem volt korlátozva. A rend élén a legmagasabb védnökasszony (Oberste Schutzfrau) állt, aki általában a császárné volt, ritkán főhercegnő. A rend tisztségviselői a segédhölgyek és a tanácsosnők voltak.

A rend évente kétszer tartott ünnepet, az új tagokat ekkor vették föl. Május 3-án tartották a Kereszt föltalálásának, szeptember 14-én pedig a fölmagasztalásának az ünnepét. Február 6-án az alapítóra és az elhunyt tagokra emlékeztek.

Leírása[szerkesztés]

A rend legismertebb jelvényét a 18. század közepétől használják. Ez egy vörös keresztet, a két fejű, korona nélküli, fekete császári sast és kék zománckeretet foglal magába. A keret felső részénél a SALUS ET GLORIA (Üdv és dicsőség) jelszó olvasható fehér zománcalapon. A jelvényt fekete selyemszalaggal a szív fölött viselték.

Védnökasszonyok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Wikikönyvek
A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók