Batthyány Gusztáv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
gróf Batthyány Gusztáv
Gustavus Batthyány.PNG
Született 1803. december 8.
Pozsony
Elhunyt 1883. április 25. (79 évesen)
Bécs
Állampolgársága Osztrák Császárság
Nemzetisége magyar
Gyermekei két gyermek:
Batthyány-Strattmann Ödön
Foglalkozása politikus
A Rohonci kódex egy lapja

Herceg németújvári Batthyány-Strattmann Gusztáv Tódor Antal (Pozsony, 1803. december 8.Bécs, 1883. április 25.) Güssig örökös ura, Vas vármegye örökös főispánja, az 5. Batthyány-Strattmann herceg, a Szemere-kormány külügyminiszterének Batthyány Kázmérnak a bátyja, és az első felelős magyar kormány vezetőjének, Batthyány Lajosnak igen távoli unokatestvére volt.[1][2]

Életpályája[szerkesztés]

Az ősrégi gróf németújvári Batthyány család sarja. Apja, gróf németújvári Batthyány Antal József (17621828), anyja, gróf Cecilie Rogendorf (17751814) volt. Az apai nagyszülei gróf németújvári Batthyány Tódor (1729-1812) tanácsos és gróf galántai Esterházy Philippine (17341811) voltak. Fiatalkorában az osztrák hadseregben szolgált. 1838-ban a megörökölt rohonci 30 000 kötetes könyvtárat – benne a Rohonci kódexszel – Kázmér öccsével együtt a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta, magyarországi birtokainak a kezelését pedig Kázmérra bízta. Ő maga Angliába költözött, ahol főúri (ekkor még grófi) címét az angol parlament még ugyanebben az évben honosította.

1840-ben Batthyány Kázmér a bátjya, Gusztáv birtokain, az ő beleegyezésével kötötte meg az első önkéntes örökváltság-szerződéseket (a jobbágy földesúri szolgáltatásainak örökváltsága, továbbá a jobbágyok öröklési joga), elsőként a borostyánkői uradalomhoz tartozó Felsőlövő (Oberschützen) község lakóival 1840. december 12-én. Az 1848-49-es szabadságharc idején azonban visszatért Magyarországra, és honvédtisztként harcolt. Fogságba esett és büntetésként közlegénynek besorozták a császári hadseregbe. Befolyásos ismerősei révén azonban hamarosan sikerült Angliába távoznia, ahol a továbbiakban telivérek tenyésztésével foglalkozott. Tagja lett az epsomi Derbyt irányító Jockey Klubnak. 1870-ben örökölte a hercegi címet és a Strattmann nevet. 1875-ben a herceg Galopin nevű lova nyerte a Derbyt.

Házasság és leszármazottjai[szerkesztés]

1828. december 14-én feleségül vette báró Wilhelmine von Ahrenfeldet (1791-1840), aki két fiúgyermekkel ajándékozta meg őt:

Mivel se Ödönnek, se Gusztávnak nem született gyermeke, a Batthyány-Strattmann hercegi cím, Ödön halála után távoli rokonukra, gróf Batthyány Lászlóra, a „szegények orvosá”-ra szállt át.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gusztáv Batthyány című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • A Battyhyány család története. Fókusz Vajdasági Ismeretterjesztő és Tudomány Népszerűsítő Portál. [1]. Hozzáférés: 2014.08.31.
  • Ódor Imre: A tékozló másodhegedűs" Batthyányi Kázmér gróf pályaképéhez. Levéltári Szemle. 2007/4. szám [2][halott link] Hozzáférés: 2014.08.31.

Jegyzetek[szerkesztés]