Károlyi-kastély (Fehérvárcsurgó)

	Károlyi-kastély
Ország	Magyarország
Település	Fehérvárcsurgó
Épült	1844 – 1851
Építtető	Károlyi György
Építész	Henrich Koch, Ybl Miklós
Stílus	klasszicista, eklektikus, barokk
Család	Károlyi család
Tulajdoni helyzet	magyar állami; tulajdon
Fenntartó	Műemlékek Nemzeti Gondnoksága
	Elhelyezkedése
	Károlyi-kastély Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 17′ 16″, k. h. 18° 15′ 55″47.287778°N 18.265278°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 16″, k. h. 18° 15′ 55″47.287778°N 18.265278°E
	Károlyi-kastély weboldala

Ez a szócikk fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyról szól. Hasonló címmel lásd még: Károlyi-kastély (egyértelműsítő lap).

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély egy a 19. században, klasszicista és eklektikus stílusban épült kastély Fehérvárcsurgón, Fejér vármegyében. Az épületegyüttest a Károlyi családból származó Károlyi György építtette, tervezője Henrich Koch és Ybl Miklós építészek voltak. Az épületben jelenleg 23 szobás szálloda üzemel, de idegenvezetéssel látogatható.

Története

A fehérvárcsurgói birtok első tulajdonosa 1691-től a Hochburg család volt, majd leányágon a Berényi, később a Perényi család örökölte. Feljegyzések szerint a mai kastély helyén már 1786 előtt állt Perényi Ignác báró barokk kastélya. 1834-ben a birtokot Perényi Imre elzálogosította Károlyi György grófnak, aki 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapító tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. 1853-ban a terület vásárlás útján végérvényesen a Károlyi családhoz került. A kastély építése 1844 és 1851 között Henrich Koch tervei alapján történt, aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi palota átépítését is végezte. A Bécsben élő építészt Ybl Miklós képviselte, aki mint a Károlyi család építésze, a művezetéssel kapcsolatos tervezésben vett részt.

A kastély egyemeletes klasszicista épület, középrizalitos, timpanonnal ellátott. A kastély oldalán emelkedik 30 méter magasságú tornya, négy sarkán 1-1 fióktornyocskával, közöttük húzódó balusztráddal. A kastélyudvarban franciakertet alakítottak ki.

Károlyi György 1877-es halála után a kastélyt a másodszülött fiú, Viktor örökölte. 1888-ban a kastély tulajdonosa Károlyi Gyula, a Magyar Vöröskereszt Egylet szervezőjének és első elnöke lett. Az ő idősebbik fia volt Károlyi Mihály politikus, a fiatalabbik pedig Károlyi József, aki a jelenlegi vagyonkezelő, Károlyi György nagyapja volt. Károlyi József, Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánja, országgyűlési képviselője nevéhez fűződik az épület díszudvar felőli homlokzatának, 1910 körüli eklektikus, barokk átalakítása, amely az U alak közepére tervezett, íves elliptikus bővítésével megváltoztatta a homlokzat összhatását. Ekkor került a középrészbe a könyvtárterem. Az uradalom utolsó birtokosa Károlyi István volt, aki a második világháború alatt a budapesti Madách Színház alapító-tulajdonosa volt. A második világháborút követően a kastélyt és a birtokot elvették a Károlyi családtól és kártalanítás nélkül államosították. 1946-tól a Fővárosi Gázművek üdülőként hasznosította. 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki. Majd állami nevelőotthonként működött egészen az 1980-as évekig. 1979-ben leromlott állapota miatt kiürítették. 1995-ben a kastély a Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG) kezelésébe került. 1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a MÁG együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására. Jelenleg a kastélyban működő kulturális találkozóközpont az Európai Kulturális Találkozóközpontok Hálózatának tagja. A kulturális funkciók kiegészítésére és azok „eltartása” érdekében a kastély célja a turisztikai áramlatokba való illeszkedés a szállodai és vendéglátási részlegek segítségével. Ez a terv 1995-ben elnyerte az UNESCO Kulturális Világörökség Évtizedének emblémáját. Az alapítvány tudományos és kulturális tevékenységével egy időben a Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. a kastély rendezését folyamatosan végzi.

A kastély egész évben nyitva áll a látogatók számára, állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, részt venni. Állandó programok között szerepel a márciusban megrendezésre kerülő, változatos témákat érintő nemzetközi konferencia. A magyar előadók mellett a téma nemzetközi szakértői is felszólalnak. Tavasszal az Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok kerül megrendezésre, melyen a magyarországi kertészetek képviselőivel lehet találkozni, illetve európai országok kertművészete is megismerhető. Szeptemberi program a Quartettissimo Európai Vonósnégyes Fesztivál, melyen magyar és külföldi vonósnégyesek előadásait lehet meghallgatni. Nagy népszerűségnek örvend a nyáron és télen egy-egy alkalommal megrendezett gyertyafényes koncert is.

Fejtő Ferenc, Franciaországban élő író halála előtt a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélynak adományozta több ezer kötetből álló könyvtárát, köztük saját műveit is.

A kastélyban került elhelyezésre Vajay Szabolcs elismert történész, a genealógia és heraldika kutatójának a könyvhagyatéka. Magyar és európai családtörténetre vonatkozó alapdokumentumok mellett levéltári jellegű anyagok (levelezés, jegyzetek, kéziratok stb.) a kastély díszkönyvtárában találhatóak meg.

A kastélypark

A park 40 hektáros arborétum jellegű. Több, mint 150 éves fenyők, hársak, tölgyek és gesztenyék találhatók itt, valamint tó, sétányok és hidak. 2014-ben uniós források felhasználásával, mintegy 240 millió forintból megkezdődött a kastélypark felújítása. A felújítás első ütemében megújul a park központi része, fákat, cserjéket telepítenek, megvalósul a korábban kiszáradt tó rekonstrukciója, valamint újjá építik a hidakat és a kerti pavilonokat.^[1]

A kastély felújítása a Nemzeti Kastélyprogram keretében

A kastély "A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély turisztikai célú fejlesztése" című projekt keretében 1.5 milliárd forint európai uniós (GINOP-7.1.1-15-2016-00017) forrásból újul meg.

Projekt célja olyan minőségi, komplex turisztikai termék kialakítása, – összhangban a Kulturális Találkozó Központok Nemzetközi Kartájában foglaltakkal – amely a térség turisztikai vonzerejét jelentősen megnöveli, hozzájárulva a régió arculatának alakításához, a régió markáns turisztikai fogadóhelyszínévé válva. Emellett cél a kapcsolódás a Nemzeti Kastélyprogram komplex hálózatos fejlesztési kitűzéseihez, azaz a kastély attrakcióinak olyan irányú fejlesztése, hogy az egyes hálózatos együttműködéseknek köszönhetően a régió egészében olyan turisztikai elemek kihasználtságát erősítsük, mint pl. a lovasturizmus, a zeneturizmus vagy a klasszikus művészettörténeti turizmus elemei.

A projekt keretén belül felújításra kerül az egykori istállóépület és környezete, ahol családtörténeti, kastélytörténeti és zenetörténeti kiállítás, rendezvényterem, kávézó és élménykert kerül kialakításra, valamint a kastély főépületében történeti játéktér, gyerekfoglalkoztató, történeti enteriőrök és új családtörténeti kiállítás kerül kialakításra.^[2]

Galéria

A főbejárat és az előtte található parkos udvar
A kastély belső terének egy részlete
A főbejárat előtt található park szökőkútja
A kastély a parkból szemlélve

Források

↑ Károlyi József Alapítvány
↑ Fehérvárcsurgó, Károlyi-kastély. (Hozzáférés: 2020. január 16.)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi-kastély témájú médiaállományokat.

Turizmusportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Károlyi József Alapítvány

[2] Fehérvárcsurgó, Károlyi-kastély. (Hozzáférés: 2020. január 16.)

[1]

[2]

Sablon:Fejér vármegye kastélyai m v sz Fejér vármegye kastélyai és kúriái
Kastélyok (nem teljes lista)	Holczer–Jászay–Janiga–Spingler-kastély (Aba-Belsőbáránd) • Zichy-kastély (Aba–Bodakajtor-Felsőszentiván) • Habsburg-kastély (Alcsútdoboz-Alcsút) • Szluha-kastély (Alsószentiván) • Batthyány-kastély (Bicske) • Miske-kastély (Bodajk) • Marsovszky-kastély (Bodajk) • Lamberg-kastély (Csákberény) • Esterházy-kastély (Csákvár) • Végh-kastély (Csókakő) • Szőgyény-Marich–Simssich-kastély (Csór) • Festetics-nagykastély (Dég) • Festetics-kiskastély (Dég) • Dóra-kastély (Dunaújváros-Pálhalma) • ciszterci kastély (Előszállás) • ciszterci kastély (Előszállás-Róbertvölgy) • Batthyány–Draskovich–Csekonics-kastély (Enying) • Károlyi-kastély (Fehérvárcsurgó) • Ürményi–Hartig–Nádasdy-kastély (Gárdony-Agárdpuszta) • Batthyány–Zichy–Sennyei-kastély (Hantos) • Strasszer-kastély (Igar-Vámpuszta) • Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély (Iszkaszentgyörgy) • Farádi Vörös–Végh-kastély (Kajászó) • Zichy–Széchényi-kastély (Káloz-Belmajor) • Halász-kastély (Kápolnásnyék) • Cziráky-kastély (Lovasberény) • Brunszvik-kastély (Martonvásár) • Lonkay-kastély (Mátyásdomb) • Huszár–Bárándy–Szécsy–Blaskovich–Szabó–Droppa-kastély (Mezőszilas) • Kenessey–Lorsy–Salamon–Strommel-kastély (Mezőszilas) • Lamberg–Szécsen-kastély (Mór) • Luzsénszky–Festetics–Trauttenberg-kastély (Mór) • Luzsénszky–Trauttenberg-kastély (Mór) • Nádasdy-kastély (Nádasdladány) • Lyka-kastély (Pázmánd) • Győry-kastély (Perkáta) • Fould-Springer–Wooster-kastély (Pusztaszabolcs) • Halász-kastély (Pusztaszabolcs-Felsőcikola) • Halász–Freund-kastély (Ráckeresztúr) • Lyka–Brauch-kastély (Ráckeresztúr-Szentmiklóspuszta) • Zichy-kastély (Sárbogárd-Nagyhörcsökpuszta) • püspöki kastély (Sárkeresztúr) • Esterházy-kastély (Sárosd) • Zichy–Szterényi-kastély (Sárszentmihály) • Zichy–Hadik-kastély (Seregélyes) • Zichy-kastély (Soponya-Nagyláng) • Popovics-kastély (Szabadbattyán-Lajostelep) • Nedeczky–Griebsch-kastély (Szabadegyháza-Középszolgaegyháza) • Bory-vár (Székesfehérvár–Öreghegy-Máriavölgy) • Kégl-kastély (Székesfehérvár-Csalapuszta) • Simay–Holczer-kastély (Székesfehérvár-Kisfalud) • Sajnovics–Batthyány–Dreher-kastély (Tordas) • Zichy-kastély (Vajta) • Zichy–Wenckheim-kastély (Vajta) • Ürményi-kastély (Vál) • Beck-kastély (Velence) • Hauszmann–Gschwindt-kastély (Velence) • Meszleny-kastély (Velence) • Meszleny–Wenckheim-kastély (Velence) • Zichy-nagykastély (Zichyújfalu-Újfalupuszta)
Kúriák, vadászkastélyok (nem teljes lista)	Bissingen–Zichy-kúria (Aba) • Zichy–Bolváry-kúria (Aba) • Zichy-kúria (Adony) • Korsós-kúria (Baracska) • Kozma-kúria (Baracska) • Ódor-kúria (Baracska) • Raymand-kúria (Baracska) • Magasházy-kúria (Baracska-Gellértpuszta) • Csók–Szluha–Kiss-kúria (Cece) • Festetics-kúria (Dég) • Montbach–Frankl-kúria (Dunaújváros) • Sigray-kúria (Dunaújváros-Sándorpuszta) • Frankl-kúria (Dunaújváros-Szedrespuszta) • Schrikker-kúria (Enying-Balatonbozsok) • Eötvös-kúria (Ercsi) • Wimpffen-kúria (Ercsi) • Wimpffen–Zerkovitz-kúria (Ercsi-Sinatelep) • pérposti kúria (Gárdony-Dinnyés) • Fiáth–Nagy-kúria (Hantos) • Kenessey-kúria (Kápolnásnyék) • Vörösmarty-kúria (Kápolnásnyék) • Trauttenberg–Ivánka-kúria (Pátka) • Palkovits-kúria (Perkáta-Kisperkáta) • Haggenmacher-vadászkastély (Pusztavám) • Jankovich-kúria (Rácalmás) • Zichy-kúria (Sárbogárd-Kislók) • Zichy-kúria (Sárbogárd-Sárszentmiklós) • Zichy–Szterényi-kúria (Sárszentmihály) • Zichy–Grünfeld–Gerlóczi-kúria (Soponya-Tarnóca) • Zichy-kúria (Tác-Világospuszta) • Manndorff–Wickenburg-kúria (Velence)
Elpusztult/lebontott kastélyok és kúriák (nem teljes lista)	Gräber-kúria (Aba) • Fiáth-kúria (Hantos-Középhantos) • Farkas-kastély (Mezőfalva-Farkasismánd) • Dániel-kúria (Kápolnásnyék-Pettend) • Földváry–Luczenbacher-kastély (Kápolnásnyék-Pettend) • Haltenberger-kúria (Kápolnásnyék-Pettend) • Sárközy-kúria (Kápolnásnyék-Pettend) • Széchenyi-kastély (Sárszentmihály-Sárpentele) • Zichy-kúria (Szabadegyháza-Hippolitpuszta) • Meszleny–Mandorff–Pick-kastély (Velence-Tükröspuszta) • Zichy-kiskastély (Zichyújfalu-Újfalupuszta)