Zichy-kastély (Zichyújfalu)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zichyújfalui Zichy-kastély
A kastély 2007-ben
A kastély 2007-ben
Ország  Magyarország
Település Zichyújfalu
Épült 1860-as évek
Építtető Zichy Nepomuk János
Építész Ybl Miklós (?)
Stílus romantikus
Család Zichy család

Jelenlegi funkció polgármesteri hivatal
Fenntartó Zichyújfalu község önkormányzata
Elhelyezkedése
Zichyújfalui Zichy-kastély (Fejér megye)
Zichyújfalui Zichy-kastély
Zichyújfalui Zichy-kastély
Pozíció Fejér megye térképén
é. sz. 47° 07′ 52″, k. h. 18° 40′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 52″, k. h. 18° 40′ 14″

A zichyújfalui Zichy-kastély (nagy kastély) jelentős romantikus műemlék Fejér megyében. Gróf Zichy Nepomuk János építtette az 1860-as években. Utolsó ura az építtető fia, az író Zichy Kázmér volt.

A kastély a második világháborúig a zichyújfalui uradalom központjaként működött. A háborút követően a falu kultúrháza lett, és ide került az Agárdi Állami Gazdaság zichyújfalui kerületi irodája is. A rendszerváltás után jórészt elhagyatottá vált, állapota leromlott. A falu önállóvá válása (1997) óta polgármesteri hivatalként működik és egyéb funkciókat is ellát.

Leírása[szerkesztés]

Az „L” alaprajzú, romantikus stílusú épület főhomlokzata előtt 14 dupla oszlopon nyugvó veranda fut végig, majdnem középen 2 oszlopon nyugvó, csúcsosodó rész lép ki. Hátsó homlokzatának fő éke egy családi címer. A körülötte található, Kastélykertnek nevezett településrészt jórészt ápolt parkok és több száz éves védett fák jellemzik.

Története[szerkesztés]

Előzmények[szerkesztés]

A Zichy család a török hódoltság idején lett a település birtokosa. A család első, valószínűleg barokk stílusú kúriáját 1784-ben építtette föl itt. Ez volt az úgynevezett kis kastély, ami a nagy kastély megépítése után az intéző lakása lett.

1945 előtt[szerkesztés]

A nagy kastélyt Zichy Nepomuk János építtette az 1860-as években. Sok forrás tévesen 1900 körülre vagy az 1890-es évekre datálja a kastély építését, de ezek az információk nem igazak, ugyanis az 1869 előtti Második Katonai Felmérés térképén[1] és egy 1881-es kataszteri térképen egyértelműen kivehető a nagy kastély jellegzetes, „L” betűt formáló alaprajza.[2] A térkép tehát azt is megmutatja, hogy több forrás állítása ellenére a kastély sosem volt „U” alakú, hiszen egy későbbi bővítés során téglalap alaprajzú épületrésszel nagyobbodott az épület északkelet (a mai gyógyszertár) felől. Ezt az bizonyítja, hogy a térképre utólag rárajzolták az épületrészt, amelyet a második világháború után, valószínűleg háborús károk miatt lebontottak. A térképen a kastély bővítményének bontását - több más, az uradalomban levő építményhez hasonlóan - úgy jelölték, hogy x-szel áthúzták azt. A térképen egyéb, egyértelműen a második világháború utáni időkre utaló javítást, bővítést láthatunk, ilyen az állami gazdaságok határainak feltüntetése is.

Tervezője egyes források szerint a neves építész, Ybl Miklós lehetett.[3] 28 hektáros park övezte, a hozzá tartozó vadaskert pedig Európa-szerte ismertté vált. Zichy János a vadaskertbe fácánost telepített, a park közepére száz tehén számára a „100-as istálló” került. Az uradalomban a szállítás kisvasúttal zajlott.[4]

Zichy János halála után idősebb fia, István igazgatta az uradalmat, aki elsődlegesen nem Újfalura, hanem az attól kb. 3 kilométerre délre található Hyppolitpusztára (akkor a zichyújfalui uradalom része, ma Szabadegyháza közigazgatási területe) koncentrált. Ott emelt egy kúriát, majd odaköltözött a családjával. 1921-es, tragikus halálát követően a második gyermek, Kázmér lett a nagybirtok vezetője. A második világháború alatt a térségben igen súlyos harcok folytak, melyekből a zichyújfalui uradalom sem maradt ki, a grófi család ezért menekülni kényszerült. A kastély északkeleti bővítménye valószínűleg nagy károkat szenvedett.

1945–1990[szerkesztés]

Zichy Kázmér és fia, Endre a háború után visszakapta a kastélyt 100-100 hold területtel együtt, de 1949-ben az egész uradalmat államosították. A család ezután elhagyta Zichyújfalut.

A lebombázott szárnyrész maradványait elbontották, az államosított épületet pedig kívül-belül felújították, belső díszeitől azonban megfosztották. Az 1960-as évektől részben művelődési házként üzemelt: az épületben helyi mozi működött színjátszókörrel, itt kapott helyet a falu könyvtára, továbbá volt itt bálterem és klubhelyiség is. A délnyugati szárnyban konyha üzemelt ebédlővel. Mivel az épület az Európa-szerte ismert Agárdi Állami Gazdaság tulajdonában volt, így a Zichyújfalui Kerületi Gazdasági Iroda is itt székelt. Az orvosi rendelő az északkeleti részen kapott helyet. Történetének ebben a szakaszában még folyamatos végeztek karbantartási munkálatokat az épületen, állapota így nem romlott jelentősen az évek alatt. A vadaskert fennmaradt, fácánrezervátumában magas rangú állami tisztségviselők (pl. Kádár János miniszterelnök és pártfőtitkár, valamint Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke) is vadásztak.

Az 1784-ben épült kis kastélyt az 1980-as években a falu takarmánygyárának terjeszkedése miatt elbontották.

1990 után[szerkesztés]

Ebben az időszakban kezdett romlani az épület állaga, mivel a rendszerváltás után megszűnt az állami gazdaság. A kastély a falu önállóvá válása (1997) után államiból önkormányzati kezelésbe került. Az 1990-es évektől a társasági élet is alábbhagyott, a klubmozi és a színjátszókör megszűnt, a - még az 1980-as években is elismert - vadaskertet privatizálták, aminek köszönhetően teljesen leépült a település fejlett vadászkultúrája.

Az 1998-ban megalakuló önkormányzat a kezelésébe kerülő kastélyt tette meg polgármesteri hivatalnak. A kultúrház a könyvtárral és az iskolai számítástechnika-teremmel 2003-ban az abban az évben átadott általános iskola és művelődési ház épületébe került át az egyre rosszabb állapotú kastélyból, az orvosi rendelő pedig 2008 januárjában költözött ki egy, a falu központjában található felújított, átépített, modern épületbe. Ez év júliusának közepén az erős szél miatt megrongálódott a kastély tetőszerkezete, amit évekig nem sikerült rendbe hozni.[5] Emiatt az épület egyes helyiségei beáztak, a falakat penész lepte be.

Az orvosi rendelő helyén nem sokkal később gyógyszertárat létesítettek, amit a gárdonyi Balzsam Patika működtetett fiókgyógyszertárként. A beruházást az önkormányzat önerőből valósította meg. Két évvel később azonban a cég csődje miatt a gárdonyi gyógyszertár csődje miatt a zichyújfalui fiókpatika bezárt, az önkormányzat pedig azóta sem tudott megegyezni egyetlen vállalattal sem, amely gyógyszertárat működtetne a faluban, ráadásul a 2014-ben megkezdett állagmegóvási munkálatok során a helyiséget szinte teljesen szétverték. A délnyugati szárny egy helyiségében egy ideig edzőterem is működött.

A munkálatokat, melyek csak a sürgősen elvégzendő javításokat érintik (pl. csapadékvíz elvezetése, falak víztelenítése, vakolatcsere, bent életveszély elhárítása, meszelés, parkettajavítás) pályázati pénzekből fedezi a település.[6] A kastély rossz állapotának előrehaladottságát jól mutatja, hogy a színháztermet életveszély miatt a munkálatok megkezdése előtt nem sokkal le kellett zárni.

Az egykor a kastély mögött álló úri lovarda az államosítástól kb. 2000-ig asztalosműhelyként működött. Akkor elhagyatottá vált, az önkormányzat pedig 2015-ben végleg elbontatta a rossz állapotú épületegyüttest.

A kastélyban jelenleg a polgármesteri hivatal mellett a Zichyújfalui Mazsorettcsoport tükörterme és a helyi nyugdíjasklub közösségi helyisége található. Előbbi a könyvtár, utóbbi az ebédlő helyén.[3] Napjainkban a kastély mögötti parkerdőt illegális hulladéklerakatok szennyezik.[7]

Urai[szerkesztés]

A kastély urai sorrendben a következők voltak:

Galéria[szerkesztés]


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mapire - The Historical Map Portal – Második Katonai Felmérés (1806-1869)
  2. Mapire - The Historical Map Portal – Kataszteri térképek (XIX. század)
  3. ^ a b Kisgyörgy Éva: FEJÉR 6: Vajtától Zichyújfaluig (magyar nyelven) (PHP). travellina.hu. Travellina, 2013. augusztus 1. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
  4. Fehérvár Magazin 26. oldal
  5. Több mint 140-szer riasztották a tűzoltókat a vihar miatt (html). MR1-Kossuth Rádió, 2008. július 14. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  6. Elek István: Megújulhat a Zichy-kastély is (magyar nyelven) (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2013. október 27. (Hozzáférés: 2013. október 27.)
  7. Zichyújfalui erdő hulladéklerakatai (HTML). Hulladekvadasz.hu, 2017. szeptember 26. (Hozzáférés: 2017. október 3.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]