Zichy-kastély (Zichyújfalu)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zichyújfalui Zichy-kastély
A kastély 2007-ben
A kastély 2007-ben
Ország  Magyarország
Település Zichyújfalu
Épült 1860-as évek
Építtető Zichy Nepomuk János
Építész Ybl Miklós (?)
Stílus romantikus
Család Zichy család

Jelenlegi funkció polgármesteri hivatal
Tulajdoni helyzet Zichyújfalu község önkormányzata
Fenntartó Zichyújfalu község önkormányzata
Cím 8112 Zichyújfalu, Kastélykert 1.
Elhelyezkedése
Zichyújfalui Zichy-kastély (Fejér megye)
Zichyújfalui Zichy-kastély
Zichyújfalui Zichy-kastély
Pozíció Fejér megye térképén
é. sz. 47° 07′ 52″, k. h. 18° 40′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 52″, k. h. 18° 40′ 14″

A zichyújfalui Zichy-kastély (nagy kastély) jelentős romantikus műemlék Fejér megyében. Gróf Zichy Nepomuk János építtette az 1860-as években. Utolsó ura az építtető fia, az író Zichy Kázmér volt.

A kastély a második világháborúig a zichyújfalui uradalom központjaként működött. A háborút követően a falu kultúrháza lett, és ide került az Agárdi Állami Gazdaság zichyújfalui kerületi irodája is. A rendszerváltás után jórészt elhagyatottá vált, állapota leromlott. A falu önállóvá válása (1997–1998) óta polgármesteri hivatalként működik és egyéb funkciókat is ellát. Az épület állapota jelenleg is meglehetősen rossz, az előtte levő parkot ugyan gondozzák, de a mögötte levő, a parknál jóval nagyobb területű parkerdő elhanyagolt és szemetes.[1]

Leírása[szerkesztés]

Az „L” alaprajzú romantikus stílusú épület főhomlokzata előtt 14 dupla oszlopon nyugvó veranda fut végig, majdnem középen 2 oszlopon nyugvó, csúcsosodó rész lép ki. Hátsó homlokzatának fő éke egy családi címer. A körülötte található, Kastélykertnek nevezett településrészt egy ápolt közpark, több száz éves fák és egy elhanyagolt, szemetes, nagy területű parkerdő jellemzi.[1]

Története[szerkesztés]

Előzmények[szerkesztés]

A Zichy család a török hódoltság idején lett Újfalu de jure birtokosa. A család első, valószínűleg barokk stílusú kúriáját 1784-ben építtette föl itt. Ez volt az úgynevezett kis kastély, ami a nagy kastély megépülése után az intéző lakása lett.

1945 előtt[szerkesztés]

A nagy kastélyt Zichy Nepomuk János építtette az 1860-as években. A közhiedelemmel ellentétben sosem volt „U” alaprajzú és nem az 1890-es években épült.

Tervezője egyes források szerint a neves építész, Ybl Miklós lehetett.[2] 28 hektáros park övezte, a hozzá tartozó vadaskert pedig Európa-szerte ismertté vált. Zichy János a vadaskertbe fácánost telepített. Az uradalomban a szállítás keskeny nyomtávú vasúton zajlott.[3]

Zichy János halála után idősebb fia, István igazgatta az uradalmat, aki elsődlegesen nem Újfalura, hanem az attól kb. 3 kilométerre délre található Hippolitpusztára (akkor a zichyújfalui uradalom része, ma Szabadegyháza közigazgatási területe) koncentrált. Ott emelt egy kúriát, majd odaköltözött a családjával. 1921-es, tragikus halálát követően a második gyermek, Kázmér lett a nagybirtok vezetője. A második világháború alatt a térségben igen súlyos harcok folytak, melyekből a zichyújfalui uradalom sem maradt ki, a grófi család ezért menekülni kényszerült. A kastély is megsérült.

1945–1990[szerkesztés]

Zichy Kázmér és fia, Endre a háború után visszakapta a kastélyt 100-100 hold területtel együtt, de 1949-ben az egész uradalmat államosították. A család ezután elhagyta Zichyújfalut.

A lebombázott szárnyrész maradványait elbontották, az államosított épületet pedig kívül-belül felújították, belső díszeitől azonban megfosztották. Az 1960-as évektől részben művelődési házként üzemelt: az épületben helyi mozi működött színjátszókörrel, itt kapott helyet a falu könyvtára, továbbá volt itt bálterem és klubhelyiség is. A délnyugati szárnyban konyha üzemelt ebédlővel. Mivel az épület az Európa-szerte ismert Agárdi Állami Gazdaság tulajdonában volt, így a Zichyújfalui Kerületi Gazdasági Iroda is itt székelt. Az orvosi rendelő az északkeleti részen kapott helyet. Történetének ebben a szakaszában még folyamatos végeztek karbantartási munkálatokat az épületen, állapota így nem romlott jelentősen az évek alatt. A vadaskert fennmaradt, fácánrezervátumában magas rangú állami tisztségviselők (pl. Kádár János miniszterelnök és pártfőtitkár, valamint Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke) is vadásztak.

Az 1784-ben épült kis kastélyt az 1980-as években a falu takarmánygyárának terjeszkedése miatt elbontották.

1990 után[szerkesztés]

Állagmegóvási munkák 2015-ben

Ebben az időszakban kezdett romlani az épület állaga, mivel a rendszerváltás után megszűnt az állami gazdaság. A kastély a falu önállóvá válása (1997) után államiból önkormányzati kezelésbe került. Az 1990-es évektől a társasági élet is alábbhagyott, a klubmozi és a színjátszókör megszűnt, a - még az 1980-as években is elismert - vadaskertet privatizálták, aminek köszönhetően teljesen leépült a település fejlett vadászkultúrája.

Az 1998-ban megalakuló önkormányzat a kezelésébe kerülő kastélyt tette meg polgármesteri hivatalnak. A kultúrház a könyvtárral és az iskolai számítástechnika-teremmel 2003-ban az abban az évben átadott általános iskola és művelődési ház épületébe került át az egyre rosszabb állapotú kastélyból, az orvosi rendelő pedig 2008 januárjában költözött ki egy, a falu központjában található felújított, átépített, modern épületbe. Ez év júliusának közepén az erős szél miatt megrongálódott a kastély tetőszerkezete, amit évekig nem sikerült rendbe hozni.[4] Emiatt az épület egyes helyiségei beáztak, a falakat penész lepte be.

Az orvosi rendelő helyén nem sokkal később gyógyszertárat létesítettek, amit a gárdonyi Balzsam Patika működtetett fiókgyógyszertárként. A beruházást az önkormányzat önerőből valósította meg. Két évvel később azonban a cég csődje miatt a gárdonyi gyógyszertár csődje miatt a zichyújfalui fiókpatika bezárt, az önkormányzat pedig azóta sem tudott megegyezni egyetlen vállalattal sem, amely gyógyszertárat működtetne a faluban, ráadásul a 2014-ben megkezdett állagmegóvási munkálatok során a helyiséget szinte teljesen szétverték. A délnyugati szárny egy helyiségében egy ideig edzőterem is működött.

A munkálatokat, melyek csak a sürgősen elvégzendő javításokat érintik (pl. csapadékvíz elvezetése, falak víztelenítése, vakolatcsere, bent életveszély elhárítása, meszelés, parkettajavítás) pályázati pénzekből fedezi a település.[5] A kastély rossz állapotának előrehaladottságát jól mutatja, hogy a színháztermet életveszély miatt a munkálatok megkezdése előtt nem sokkal le kellett zárni.

Az egykor a kastély mögött álló úri lovarda az államosítástól kb. 2000-ig asztalosműhelyként működött. Akkor elhagyatottá vált, az önkormányzat pedig 2015-ben végleg elbontatta a rossz állapotú épületegyüttest.

A kastélyban jelenleg a polgármesteri hivatal mellett a Zichyújfalui Mazsorettcsoport tükörterme és a helyi nyugdíjasklub közösségi helyisége található. Előbbi a könyvtár, utóbbi az ebédlő helyén.[2] Napjainkban a kastély mögötti parkerdő elhanyagolt, mindennek tetejében pedig illegális hulladéklerakónak használják.[1]

Urai[szerkesztés]

A kastély urai sorrendben a következők voltak:

Galéria[szerkesztés]


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d Zichyújfalui erdő hulladéklerakatai (HTML). Hulladekvadasz.hu, 2017. szeptember 26. (Hozzáférés: 2017. október 3.)
  2. ^ a b Kisgyörgy Éva: FEJÉR 6: Vajtától Zichyújfaluig (magyar nyelven) (PHP). travellina.hu. Travellina, 2013. augusztus 1. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
  3. Fehérvár Magazin 26. oldal
  4. Több mint 140-szer riasztották a tűzoltókat a vihar miatt (html). MR1-Kossuth Rádió, 2008. július 14. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  5. Elek István: Megújulhat a Zichy-kastély is (magyar nyelven) (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2013. október 27. (Hozzáférés: 2013. október 27.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]