Velencei-hegység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Velencei-hegység
A Velencei-hegység Nadap községnél
A Velencei-hegység Nadap községnél

Hely  Magyarország, Fejér megye
Hegység Dunántúli-középhegység
Legmagasabb pont Meleg-hegy (352 m)
Típus Magmás
Terület 80 km2
Elhelyezkedése
Velencei-hegység (Fejér megye)
Velencei-hegység
Velencei-hegység
Pozíció Fejér megye térképén
é. sz. 47° 15′ 32″, k. h. 18° 35′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 32″, k. h. 18° 35′ 47″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Velencei-hegység témájú médiaállományokat.
Út az Angelika-forrás közelében

A Velencei-tótól északra, nagyjából vele párhuzamosan húzódik Magyarország variszkuszi hegységmaradványa, a Velencei-hegység, amelyet javarészt a földtörténeti óidőben (paleozoikum) keletkezett mélységi magmás kőzet, gránit épít föl.

Leírása[szerkesztés]

A Dunántúli-középhegység 80 km²-es kistája. Legmagasabb pontja, a Meleg-hegy mindössze 352 m magas, ezért a kistáj földrajzilag dombságnak számít. Állandó vízfolyása nincs, de sok forrás ered itt. A hegység talaja agyagos, barna erdőtalaj.

Különlegességei[szerkesztés]

  • A velencei gránit, a dombság fő tömege 15x7 km²-en bukkan felszínre; fúrásokban még a Balaton-vonal mentén jelenik meg. A magmás testet több helyen a szilurpalaköpeny” burkolja; ebben a gránit kontakt elváltozásokat okozott. Az utómagmás folyamatok során keletkezett fluoritot Szűzvár és Pákozd mellett bányászták (1952–1961 között), a szfalerit-galenites (cink-ólom) ércesedést pedig (Pátkán (1964–1972 között). Ezek mellett iparilag nem jelentős, molibdenites kvarcerek is kislakultak.[1]
  • Az ingókövek közül a legszebbek az Oroszlán-kő sziklái, a Pandúr-kő, a Meleg-hegy, valamint a Sukoró fölötti Csöntér-hegy alakzatai.
  • Ez hazánk egyik olyan területe, ahol a gránit közvetlenül a felszínen vizsgálható.
  • Nadap mellett található Magyarország szintezési alappontja.

Barlangjai[szerkesztés]

A hegységben 15 barlang és egy barlangnak nevezett mesterséges üreg van.[2]

  • Tektonikus barlangok a pázmándi Zsidó-hegy andezites sziklafalában alakult Szedres- és Hasadék-barlangok. Ugyanezen sziklafal törmeléklejtőjében négy álbarlang is keletkezett, például az Endrina-, vagy Maléza-barlangok. Az oldalnyomás megszűnte miatti aprózódással alakult a már 1295-ben is említett Likas-kő kvarcitban.
  • Mállással nyolc barlang keletkezett az exhumálódott gyapjúzsákszerű gránittömbökben a hegység nyugati részén, Pákozd határában. A leglátványosabb a Pandúr-kő öt barlangot (Kis-, Zsivány-, Teraszos-, Osztott-, Háromszájú-barlang) tartalmazó gránitszirtje.
  • Mesterséges üreg: Löszbe mélyítették a jelenleg 57 m hosszúságban bejárható, bekúszható Pákozdvári, más néven Báracházi-barlangotot.[3]

A legnagyobb barlangok:

  1. Zsivány-barlang gránit Pákozd 14,5 /+4,2 m
  2. Maléza-barlang andezitagglomerátum Pázmánd 10,3/+1 m

A Velencei-hegység 15 természetes keletkezésű barlangjának együttes hossza 67 m.

Források[szerkesztés]

  • Anikó-forrás (Pákozd)
  • Angelika-forrás (Pákozd)

Tanösvények[szerkesztés]

  • Gránit-tanösvény (Pákozd)
  • Pákozd-Sukorói Arborétum, ahol halászati és tájmúzeum, illetve erdőgazdálkodási tanösvény is működik.

Élővilága[szerkesztés]

Gyilkos galóca a Velencei-hegységben
  • Északi oldal:

A nagy erdők leggyakoribb fái a kocsánytalan tölgy, a cser 43%, a juhar3%, a közönséges gyertyán 2%. Elegyfák: akác 18%, virágos kőris 3%, fenyő 9%, egyéb 1%).

  • Déli oldal:

Kevésbé erdős: völgyek, tisztások, dombhátak, löszfalak, szőlő- és gyümölcsöskertek, nyaralók tagolják. alkalmas a minőségi borok termelésére. A Bence-hegyen szőlőskertek és védett pincesorok találhatóak. A Velencei-tó környéki Borút Egyesület tagjai borpincéikbe várják a látogatókat.[4] A legelterjedtebb szőlőfajták: a zöld veltelini, rajnai rizling, olaszrizling, chardonnay, rizlingszilváni, ezerfürtű és a zweigelt. Egyre többen telepítenek minőségi bor készítésére kiváló hagyományos kékszőlőfajtákat (cabernet sauvignon) és hungarikumokat (zengő[5]). A velencei borvidéken termelt borok 95%-a fehér-, 5%-a vörösbor.[6]

Érdekességek[szerkesztés]

Gombavilága különlegesnek számít Magyarországon, különlegessége a gránit aljzat, ami Magyarországon csak itt és Mórágy mellett fordul elő. A galóca (amanita) fajok tömege található itt.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A magyarországi paleozoikum – Uni-miskolc.hu
  2. A szakasz forrása: A Velencei-hegység barlangjai – Geogr.elte.hu
  3. Németh Imre – Némethné Katona Judit: Zöld kalandra fel! – Mek.oszk.hu
  4. Pályázók 2010 – Itthon.hu
  5. http://vithor.hu/feher_hu.html#Zeng%C5%91
  6. Fellendülőben a Velencei borok népszerűsége – Albamag.hu, 2006. március 22.
  7. http://fungi.hu/index.php/Velencei-hegys%C3%A9g_gombavil%C3%A1ga

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]