Betömött-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Betömött-barlang
Hossz0 m
Mélység0 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés0 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 165 m
Ország Magyarország
Település Tihany
Földrajzi táj Balaton-felvidék
Típus rombarlang

A Betömött-barlang jelenleg rombarlang. A Tihanyi-félszigeten, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található.

Leírás[szerkesztés]

Az Aranyház és a Belső-tó közötti forráskúp északi részén, annak lábánál van. A Belső-tó partjától 300 méterre, délre található. Tengerszint feletti magassága nagyjából 165 méter. A Betömött-barlang csak egy járhatatlan, szűk, 45×15 centiméteres résen át van kapcsolatban a felszínnel. A rés kotortságából és a csonthulladékból ítélve, alighanem rókák lakhelye. A feltárása például a megismerés és a morfológia szempontjából lenne fontos. A jelenleg csekély jelentőségű, rombarlangnak tekinthető objektum feltárása mindenképp indokolt lenne.

A Betömött-barlang név 1983-ban bukkant fel az irodalomban. Előfordul irodalmában A Hármas-hegyen lévő lyuk (Eszterhás 1987) és Kőfejtő gejzirürege (Eszterhás 1984) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A barlangot 1928, vagy 1929-ben találták meg kőfejtés közben, mint azt Bertalan Károly (1942) írta, Verő József bíró és Kántás Gábor gazda elmondása alapján. A lejegyzett adatai szerint állítólag 15 méter mély is van és a Belső-tó alá húzódik. A feltárult barlangba leeresztették Pityinger intéző Gabi fiát, majd Szabó Kálmán is járt benne. Bertalan Károly megemlíti még Pekár Miklós kőfejtő nevét, aki bizonyára többet tudna róla: a Hármas-hegyen lévő lyuk, melybe Pityin Gabit leeresztették négy–öt méterre, de nem talált talajt. Odahengergetett sziklákkal eltömték. Halász Árpád (1959) és Eszterhás István (1983, 1987) említi még.

Eszterhás Istvánnak a „Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája” című, 1989-es kéziratában szerepel és az összesítés szerint gejziritben keletkezett, ismeretlen méretű, valamint be van tömve. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 darab a barlang és 17 darab a mesterséges üreg. Az Eszterhás István által írt, „Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma” című, 1993-as kéziratban meg vannak ismételve az 1989-es információk. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 darab a barlang és 42 darab a mesterséges üreg. A 2001. november 12-én elkészült, „Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke” című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a neve a barlanggal foglalkozó nyolc darab írás megjelölésével. A FIR feldolgozását Szentes György készítette el.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Bertalan Károly: Feljegyzések. Kézirat, 1942. A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézet Adattárban.
  • Eszterhás István: A Bakony barlanglajstroma. Kézirat, 1983. A kézirat megtalálható a Bakonyi Természettudományi Múzeumban, Zirc.
  • Eszterhás István: A Tihanyi-félsziget barlangkatasztere. Kézirat. Isztimér, 1984. A kézirat megtalálható a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Adattárában és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon. (Néhány oldallal és fényképpel bővebb, mint az 1987-es nyomtatott változat. A kéziratot csak barlangonként szétdarabolva láttam.)
  • Eszterhás István: A Bakony nemkarsztos barlangjainak genotipusai és kataszteri jegyzéke. Kézirat. Budapest, 1986. Szerződéses munka az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak.
  • Halász Árpád: A tihanyi gejziritek barlangüregei. Kézirat, 1959. A kézirat megtalálható Zákonyi Ferenc magánkönyvtárában, Balatonfüreden.
  • Hoffer András: A Tihanyi félsziget vulkáni képződményei. Földtani Közlöny, 1943. (73. köt.) 375–429. old.