Balaton-felvidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balaton-felvidék
Jellegzetes táj a Balaton-felvidéken Zánka mellett (a Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyről fotózva)
Jellegzetes táj a Balaton-felvidéken Zánka mellett (a Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyről fotózva)
Elhelyezkedés  Magyarország, Dunántúli-középhegység
Besorolás kistáj
Fontosabb települések Balatonszőlős, Kővágóörs, Köveskál, Mencshely, Monostorapáti, Nagyvázsony, Pécsely, Tótvázsony
Földrajzi adatok
Időzóna CET (UTC+1)
Résztájegységek Pécselyi-medence, Csicsói-medence, Dörgicsei-medence, Monoszlói-medence, Káli-medence, Tapolcai-medence
Térkép
Pozíció Magyarország térképén
Pozíció Magyarország térképén

A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugati-keleti irányban húzódó kiemelkedés, fennsík a Bakony és a Keszthelyi-fennsík között. A Bakonytól a veszprémnagyvázsonytapolcai törésvonal választja el.

A terület részei[szerkesztés]

A Balaton-felvidék hegyeinek sziluettje a déli partról, naplementében
A kővágóörsi kőtenger

Keleti része[szerkesztés]

A Balaton-felvidék egyenetlen, 150–200 méterrel a tó fölé emelkedő fennsík, amelyet túlnyomórészt permi és triász kori üledékek alkotnak. A 300 méter fölé emelkedő magaslatokat a lepusztulásnak ellenálló tűzköves mészkő alkotja. A legmagasabb kiemelkedések a Som-hegy 440 méter, a Recsek-hegy 430 méter, a Nagy-Gella 419 méter, Hideg-hegy 397 méter, és a Kisbükk 376 méter a Veszprémfajsztól a Káli-medencéig húzódó északi vonulatban. A part fölé emelkedő déli vonulat nem ilyen magas: a Vörösberény fölötti Megye-hegy 307 méter, Csákány-hegy 327 méter, Felső-hegy 315 méter, Keresztfa-hegy 349 méter, Nagyles 317 méter, Hegyestű 337 méter, Őrsi-hegy 304 méter.

A Balaton-felvidék szerkezeti mélyedéseit rendszerint fiatalabb puha rétegek töltötték ki, amelyek egy részét a lepusztulás eltávolította. A községek általában ezekben a kis termékeny talajú medencékben épültek fel (Balatonszőlős, Pécsely, Tótvázsony, Nagyvázsony, Mencshely, Monostorapáti, Köveskál, Kővágóörs). Kővágóörs északi szegélyén több km hosszúságban húzódott a híres kőtenger, amelyet nagy részben már kibányásztak, legszebb részei már csak Szentbékkálla határában láthatók.

A középső szakasz medencéi[szerkesztés]

A Balaton-felvidék vonulatai közé, elsősorban a középső, Balatonfüred és Balatonszepezd közti szakaszon több helyen szerkezeti mélyedések ékelődnek. Ezek kis kiterjedésű, általában csak 2~4 település közigazgatási területére kiterjedő, márgás alapkőzetű medencék. Keletről nyugat felé haladva ezek: a Pécselyi-medence, a Csicsói-medence, a Dörgicsei-medence és a Monoszlói-medence. E medencéket északról egy délnyugat-északkelet irányú rögsorozat határolja, és választja el a Veszprém-Nagyvázsonyi-medencétől, de elkülönülnek egymástól is; az itt található települések egy része zsákfalu. A terület gazdag értékes növényfajokban.

Káli-medence[szerkesztés]

A Balaton-felvidék egyik kismedencéje a 8 millió évvel ezelőtt még itt hullámzó Pannon-tenger egyik öble, a Káli-medence. Gyakoriak a különleges domborzati formák, például a kőtengerek, kőgörgetegek, bazalt formációk. Megtalálhatók védett láprétek is a térségben.

A Tapolcai-medence és a tanúhegyek[szerkesztés]

A Tapolcai-medence északi felét a dolomitszíntérbe öbölszerűen benyúló miocén mészkőfennsík alkotja. A sekélytengeri fejlődésű, porózus kőzeten számos felszíni karsztforma jött létre, továbbá barlangjáratok oldódtak ki (például Tapolcai-tavasbarlang). A medence központi és déli részén ezeket a miocén képződményeket laza pannon üledékek fedik, amelyekre néhol bazalt ömlött, illetve bazalttufa hullott. Az erózió eredményeképpen sajátos alakú tanúhegyek formálódtak ki (Badacsony, Gulács, Csobánc, Szent György-hegy, Tóti-hegy).

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Kereszturi Gábor: A Balaton-felvidék kincsei: Mit árulnak el lepusztult salakkúpjaink?, Természet világa : természettudományi közlöny, 2011. (142. évf.) 8. sz. 352-354. old.
  • Bauer Norbert: Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez IV., Kitaibelia, 2010. (15. évf.) 1-2. sz. 53-63. old.
  • Kereszturi Gábor: A fekete-hegyi salakkúp-roncsok morfometriája (Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület), Földrajzi közlemények, 2009. (133. évf.) 3. sz. 255-267. old.
  • Krizsán András - Somogyi Győző: A Balaton-felvidék tájba simuló népi építészete. Cser Kiadó, 2010
  • Kovács Sándor: A Balaton-felvidék középkori templomromjai, Földrajzi múzeumi tanulmányok, 2009. 18. évf. 84-93. old.
  • Bauer Norbert: Sziklagyepek és lejtősztyeprétek a Balaton-felvidék bazalt- és bazalttufa hegyein, Kitaibelia, 2008. (13. évf.) 1. sz. 149. old.
  • Tardi Edgár: A Balaton-felvidék vízi városa, Kosár : a fogyasztók magazinja, 2007. (4. évf.) 8. sz. 32. old.
  • Jeney Lajos: A Balaton-felvidék jövője : tájalakulás, tájszerkezet, tájhasználat, földhasználat, tájképi térszerkezeti kapcsolatok, társadalmi-gazdasági hatások, Építésügyi szemle: az építésügy szakmapolitikai folyóirata, 2007. (49. évf.) 1. sz. 16-18. old.
  • S. Lackovits Emőke: Lélekszámcsökkenés és szórványosodás Veszprém megyében, a Bakony és a Balaton-felvidék reformátusok lakta falvaiban, Confessio: a Magyarországi Református Egyház figyelője, 2006. (30. évf.) 1. sz. 96-108. old.
  • Bauer Norbert - Mészáros András - Simon Pál: Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez III., Kitaibelia, 2004. (9. évf.) 1. sz. 207-219. old.
  • Bauer Norbert - Mészáros András - Simon Pál: Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez II., Kitaibelia, 2000. (5. évf.) 2. sz. 351-356. old.
  • Bauer Norbert - Mészáros András - Simon Pál: Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez, Kitaibelia, 1999. (4. évf.) 1. sz. 43-50. old.
  • Dégi Júlia - Török Kálmán: Kőzettani bizonyítékok a kéreg kivékonyodására a Bakony-Balaton-felvidék vulkáni területen, Magyar geofizika, 2003. (44. évf.) 4. sz. 125-133. old.
  • Budai Tamás - Csillag Gábor: A Balaton-felvidék földtani térképezése (1982-1999), avagy: kalapáccsal Lóczy Lajos nyomában, Földtani közlöny, 2001. (131. vol.) 1-2. sz. 285-289. old.
  • Gellai Mária - Baross Gábor: A Balaton-felvidék Olimposza: a Hegyestű, Természetbúvár, 1999. (54. évf.) 4. sz. 26-27. old.
  • Selmeczi Kovács Attila: A Balaton-felvidék népi építészete, Ethnographia, 1999. (110. évf.) 1. sz. 187-188. old.
  • Almádi László: Néhány aktuális adat a Balaton-felvidék florisztikai ismeretéhez, Kitaibelia, 1998. (3. évf.) 2. sz. 253-254. old.
  • Bauer N. - Mészáros A.: Adatok a Pécselyi-medence peremhegyi növényzetének ismeretéhez (Balaton-felvidék), Kanitzia, 1998. 6. sz. 121-139. old.
  • Budai Tamás - Csillag Gábor: A Balaton-felvidék középső részének földtana, A Bakony természettudományi kutatásának eredményei, 1998. 22. sz. 5-118, +1 térkép. old.
  • Ponyi Jenő: A Balaton-felvidék patakjainak zoológiai vizsgálata, Hidrológiai tájékoztató, 1997. (37. évf.) 2. sz. 18-22. old.
  • Tóth Sándor: Mit ér az Olasz rizling ma? A Balaton-felvidék legelterjedtebb és legfontosabb fajtájáról, Borászati füzetek: fórum, hírek, magazin, piac, szaktanácsok, gasztronómia, 1995. (7. évf.) 4. sz 7-9. old.
  • Major István: A Balaton-felvidék Nemzeti Park, Természet világa : természettudományi közlöny, 1994. (125. évf.) 5. sz. 236. old.
  • S. Laczkovits Emőke: A Bakony és a Balaton-felvidék hagyományos népi kultúrája I., Honismeret, 1993. (21. évf.) 3. sz. 17-21. old.
  • S. Laczkovits Emőke: A Bakony és a Balaton-felvidék hagyományos népi kultúrája II., Honismeret, 1993. (21. évf.) 4. sz. 29-39. old.
  • Veress D. Csaba: A Balaton-felvidék időjárási viszonyai, Honismeret, 1993. (21. évf.) 3. sz. 60-62. old.
  • Török András: Javaslat a Balaton-felvidék fekete-fenyveseinek átalakítására, Erdészeti lapok, 1991. (126. évf.) 10. sz. 300. old.
  • Gondárné Sőregi Katalin - Gondár Károly: A Balaton-felvidék karsztvízföldtani vizsgálata, Hidrológiai közlöny, 1988. (68. évf.) 6. sz. 348-356. old.
  • Mendly Gyula: Bakony és a Balaton-felvidék idegenforgalmának közúti közlekedési vonatkozásai, Városi közlekedés, 1981. (21. évf.) 2. sz. 99-101. old.

További információk[szerkesztés]