Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület
Tátorján - Balatonkenese 2012 (1).JPG
Ország Magyarország
Elhelyezkedése Balatonkenese
NévadóBuglyos tátorján (taxon)
Terület0,030 km²
Alapítás ideje 1971
Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület (Magyarország)
Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület
Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 02′ 12″, k. h. 18° 05′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 12″, k. h. 18° 05′ 41″

A Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület egy védett terület a Veszprém megyei Balatonkenesén. Nevét az itt őshonos tátorjánról kapta.

Kialakulása, felszíni alakzatai[szerkesztés]

A balatonkenesei magaspartot (az úgynevezett „löszpartot”)a közhiedelemtől igencsak eltérően nem lösz építi fel, hanem különféle (zömmel homokos–iszapos) tengeri üledékek. A szabályos, vízszintes rétegek mintegy 10 millió éve rakódtak le a Pannon-tengerben. Lösz csak a rétegsor tetején található. A tengeri üledéket borító 1–2 m vastag lepel anyagát a jégkorszakban fújta ide a szél alapvetően az Észak-Európát elborító jégtakaró peremvidékéről és a Dunántúli-középhegységből. Felszíni helyzete folytán ez a talajképző üledék, ezen alakult ki a sajátos, alapvetően mészkedvelő növényzet. A letörés abráziós eredetű: a laza üledékekből álló partot a Balaton hullámverése mosta alá. A meredek partoldal folyamatosan mállott, ahogy az üledékek suvadások és omlások formájában leszakadtak. A lehullott omladék átmenetileg megtámasztotta a falat, miután ismét elhabolta a támasztékot, a folyamat újra és újra ismétlődött, amíg a mesterséges partvédelem meg nem fékezte. A jó vízvezető rétegekben a tó felé mozgó rétegvizek tovább csökkentik a fal állékonyságát.

Története[szerkesztés]

1971-ben hozták létre a Soós-hegyen. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park felügyeli; a városban külön polgárőrség vigyáz a területre.

1927 óta itt magasodik a Soós Lajos költő emlékére emelt obeliszk. 2005 körül kilátót is építettek ide.

Látnivalói[szerkesztés]

A domb oldalába vájt kilenc üreg helyi neve Tatár-likak.

Magaspart[szerkesztés]

A meredek partoldalon különleges löszfalnövényzet él. Ide mélyíti költőüregeit legpompásabb, trópusi tájakat idéző madarunk, a fullánkos rovarokat fogyasztó gyurgyalag és barnás tollazatú fecskénk, a parti fecske.

Plató[szerkesztés]

A magaspart tetején elterülő platón különleges lágyszárú növénytársulások telepedtek meg. A terület nevét adó tátorján reliktum faj, a jégkorszaki löszpuszta-rétek maradványa.

Látogatása[szerkesztés]

Szabadon látogatható.

Források[szerkesztés]