Vértesi Tájvédelmi Körzet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vértesi Tájvédelmi Körzet
Várgesztes légifotó3.jpg
Ország  Magyarország
Vértesi Tájvédelmi Körzet (Magyarország)
Vértesi Tájvédelmi Körzet
Vértesi Tájvédelmi Körzet
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 00″, k. h. 18° 21′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 00″, k. h. 18° 21′ 32″
A Gesztesi vár látképe

A Vértesi Tájvédelmi Körzet területe 15 608 hektár, ebből fokozottan védett 1 212 hektár. A Tájvédelmi körzet a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

A tájvédelmi körzet a Vértes területén található, mely a Móri-árok és a Tata–Váli-árok között rövid hegylábbal, meredeken emelkedik környezete fölé. A védetté nyilvánítás célja az volt, hogy a Székesfehérvár, Mór, Oroszlány, Tatabánya által határolt, erősen iparosodott térségben meg lehessen őrizni a Vértes hegység még meglévő természeti értékeit, tájképi szépségét.

Jellemzői[szerkesztés]

A Vértes déli oldala dolomit alapkőzetből épül fel, de az északi Vértesben helyenként megtalálható a dachsteini mészkő alapkőzet is. A dolomitfelszín lepusztulásával, táblás töredezésével meredek letörések, sziklafalak, sasbércek, szakadékok, keskeny szurdokvölgyek alakultak ki, melyek a viszonylag alacsony tengerszint feletti magasság ellenére vadregényes megjelenést kölcsönöznek a Vértesnek. A karsztosodás következményeként barlangok jöttek létre a hegységben, melyek közül leghíresebb a Csákvári-barlang.

Növény- és állatvilág[szerkesztés]

Nagy ezerjófű
Fekete harkály

A hegység négy égtáj felől összefutó gerincei, és a völgyek, a meredek oldalak, a belső szurdokok és kis medencék igen nagy mikroklimatikus eltéréseket eredményeznek. Ennek következtében a Vértes növényzete párját ritkítóan sokszínű: a déli kitettségű száraz, gyorsan felmelegedő, gyakran forró klímájú oldalakat cserszömörcés karsztbokorerdők borítják. A fátlan déli oldalakon értékes, szinte természetes állapotú dolomitsziklagyepek és sziklafüves lejtősztyepprétek húzódnak. A napsütötte területek mediterrán jellegét bizonyítja, hogy itt fennmaradt a jégkorszak előtti időket idéző mediterrán keleti gyertyán. A terület legszebb növényei között található a nagy ezerjófű, a kétlevelű sarkvirág és a pacsirtafű.

A hűvös, árnyékos szurdokokban szurdokerdő-társulások élnek, gyakran akár jégkori reliktum-fajokat rejtve – mint például a medvefül kankalin. A szigorúan védett Fáni-völgy párás, hűvös területe különösen érdekes, mert a hidegkedvelő bükkös a szubalpin flóra jellegzetes fajain túl – amilyen a gímpáfrány vagy a havasi nyúlhere –, a kifejezetten melegigényes virágos kőrissel él együtt. A domboldalak melegebb részeit molyhostölgyes elegyesek, a hűvösebb területeket gyertyános tölgyesek, míg az északi oldalakat bükkösök, bükkelegyes erdők fedik, magyar szegfűvel és babérboroszlánnal.

A hegység állatvilágának talán legértékesebb, de mindenképpen leglátványosabb tagjai a madarak. A Vértesben még rendszeres fészkelő a parlagi sas, a kerecsen- és a kabasólyom, a darázs- és a kígyászölyv, de a ritka kövirigó, fekete harkály is költ a területen. A hegység lábánál húzódó Csíkvarsai-rét mocsaras, lápos világa a vízi madarak kedvelt élőhelye: nagy goda, pajzsos cankó, bíbic él a területén. Valamint a Vértes déli részén él az öves szkolopendra nevű, mintegy hat-hét centiméteres százlábú, amelynek mérge azonban hosszan tartó, fájdalmas gyulladást okozhat.

Kulturális értékek[szerkesztés]

A gánti bauxitbánya látképe

A hegység legnevezetesebb műemlékei a várak és várromok: a 12. századi Csókakői vár, az Oroszlán-kői, a Vitányvár vagy a Gesztesi vár. Vérteskozma, a 18. század elején betelepült, jellegzetes, fésűs szerkezetű falu az elmúlt évtizedekben lassan elnéptelenedett, az utóbbi időben azonban üdülőfaluként feltámadt. Szintén felejthetetlen látvány a Majkpusztán látható tizenhét egyforma remeteházikó, amelyben egykor kamalduli szerzetesek laktak. Ipartörténeti emlékként is említhető, de sajátos látványa miatt is érdemes felkeresni a Gánt melletti felhagyott bauxitbányát.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]