Darázsölyv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Darázsölyv
Wespenbussard European honey buzzard Pernis apivorus, crop.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Darázsölyvformák (Perninae)
Nem: Pernis
Faj: P. apivorus
Tudományos név
Pernis apivorus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A darázsölyv elterjedési területe   költőhely (nyáron)   telelőhely   költözési útvonal
A darázsölyv elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  telelőhely
  költözési útvonal
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Darázsölyv témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Darázsölyv témájú médiaállományokat és Darázsölyv témájú kategóriát.

A darázsölyv (Pernis apivorus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ben, a Falco nembe Falco apivorus néven.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Európában és Ázsia nyugati részének tölgyeseiben fészkel, télen Afrikáig vonul. Természetes élőhelyei a tűlevelú erdők, mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi száraz erdők és szavannák.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeresen fészkelő, április és szeptember között figyelhető meg.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 52-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 135-150 centiméteres, testtömege 360-1040 gramm.[5] A hím egy kicsit nagyobb, mint a tojó. A hím feje szürke, a tollazata barna, világosabb mintázattal. Lábait vastag tollréteg védi zsákmányállatainak szúrásai ellen.

A fán ...
és a levegőben

Életmódja[szerkesztés]

Darazsakkal, méhekkel, ezek lárváival és bábjaival táplálkozik.[5] Követi a hazatérő rovarokat, majd szétdúlja a fészküket, úgy fogyasztja el a mézet, lárvákat, kifejlett méheket.

Szaporodása[szerkesztés]

Tölgyesek fáira rakja gallyakból készített fészkét. Fészekalja 2 tojásból áll, melyen 33-34 napig kotlik.

Tojásai ...
és egy fiatal példány

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Fészkelő-állományát 500-750 párra körüli (1998-2001) és stabil.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]