Gánt
Gánt | |||
A községháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Bicskei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Krausz János (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 8082 | ||
Körzethívószám | 22 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 843 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 14,74 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 247[3] m | ||
Terület | 58,15 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység[4][5] | ||
Földrajzi középtáj | Vértes–Velencei-hegyvidék[4][5] | ||
Földrajzi kistáj | Lovasberényi-hát[4][5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 23′ 28″, k. h. 18° 23′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 28″, k. h. 18° 23′ 19″ | |||
Gánt weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Gánt témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gánt község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban, Székesfehérvártól 24 kilométerre északra. Egykor jelentős bányásztelepülés volt, ma a Vértes egyik fontos turisztikai célpontja.[6]
Fekvése[szerkesztés]
„A Vértes hegység déli szélének egyik bájos zugában rejtőzik Zámolytól északra, Csákberénytől keletre,[7] Csákvártól nyugatra” – írja Károly János Fejér vármegye története című munkájában. Székesfehérvártól 24 kilométerre található, a 8123-as út mentén, Csákvár központjával a 8121-es út köti össze. Közigazgatásilag hozzá tartozik Kőhányáspuszta is, amelyen a 8119-es út vezet keresztül, valamint Vérteskozma is, ahova az előző útból kiágazó 81 112-es számú mellékúton lehet eljutni.
A csapadék karsztvíz formájában raktározódik. A Vértes hegység földtani felépítése szerint fődolomitra épül, amit bauxitréteg fed; ez volt Magyarország első, Európában is ismert bauxitlelőhelye.
Története[szerkesztés]
- Gánt első ismert említése 1193-ból származik, amikor III. Béla király egy oklevelében bukkan fel a neve.
- A török időkben teljesen elnéptelenedett.
- 1750-es években kezdték benépesíteni szlovák, majd német telepesek.
- 1776–1777-ben megépült a katolikus templom.
- 1781-ben már katolikus iskolája is volt.
- 1920-ban fedezték fel a környék bauxitkincsét.
- Az első külszíni bauxitbányát 1926-ban nyitották. Ebből 1988-ig bezárólag 13,6 millió tonna nyersanyagot termeltek ki.
- 1928 körül 2 kisebb települést hozzácsatoltak: Kőhányást és Vérteskozmát.
- 1950-es években Bodajk-Gánt között kisvasút létesült az ásványi anyag elszállítására.
- 1976-ban nyitották meg a település szélén lévő Bauxitbányászati Múzeumot.
Kőhányás története[szerkesztés]
- 1753-ban említették először az egyutcás, csak néhány házból álló települést.
- 1818-ban már iskolája is volt.
- 1873-ban épült az Esterházy-kápolna az előtte lévő feszülettel.
- 1925-ben építették országúttá a települést átszelő utat. Ez az út az Esterházyak két birtokközpontját, Csákvárt és Majkot köti össze.
- 2013-ban több mint 5 millió forintból teljesen felújították az Esterházy-kápolnát.[8]
Vérteskozma története[szerkesztés]
- Ősidők óta lakott terület.
- 1300 körül említik először, mint a Gesztesi várhoz tartozó területet.
- A török időkben elnéptelenedett.
- 1740-es évek elején az Esterházyak német telepesekkel népesítették be a települést.
- 1778-ban megépült a település katolikus temploma.
- 1908 Kozma település megkapta a „vértes” előtagot.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Kovács László (független)[9]
- 1994–1998: Kovács László (független)[10]
- 1998–2002: Kovács László (független)[11]
- 2002–2006: Kovács László (Polgármesterek Fejér Megyéért)[12]
- 2006–2009: Kovács László (független)[13]
- 2009–2010: Spergelné Rádl Ibolya (független)[14]
- 2010–2014: Spergelné Rádl Ibolya (Fidesz-KDNP)[15]
- 2014–2019: Spergelné Rádl Ibolya (Fidesz-KDNP)[16]
- 2019–2020: Spergelné Rádl Ibolya (Fidesz-KDNP)[17]
- 2020-tól: Krausz János (Fidesz-KDNP)[1]
A településen 2009. július 19-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[18] A választáson három független jelölt indult, de az addigi polgármester nem szerepelt köztük.[14]
2020. szeptember 27-én ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a településen, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott önfeloszlatása miatt. A hivatalban lévő polgármester nem indult a választáson.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 60,9%-a magyarnak, 20,4% németnek mondta magát (38,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,8%, református 4,4%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,5% (46,2% nem nyilatkozott).[19]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Vértes Tájvédelmi Körzet
- Bauxitbánya múzeum: 1926 novemberében kezdődött meg a bauxitbányászat Gánton. A bauxitbánya lelőhelyét Taeger Henrik kutatásai alapján Balás Jenő székely származású bányamérnök fedezte fel. Balás Jenő irodája a jelenlegi Vértes vendéglőben volt, ma a helyiség emlékszobaként tekinthető meg. A Gánti bánya Európa leggazdagabb bauxitbányája volt. A bányát 1962. december 31-én bezárták. Ma múzeumként működik (Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítás).
- Bauxit földtani park: [1]
- Gánti-barlang
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Göröcs János, 62-szeres magyar válogatott labdarúgó.
Képtár[szerkesztés]
Az Országos Kéktúra útvonala Kőhányáspusztánál
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Gánt települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. szeptember 27. (Hozzáférés: 2022. július 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Gánt, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Bicskei Járási Hivatal - Kormányhivatalok
- ↑ Pontosabban északkeletre.
- ↑ Házi Péter: Gyönyörűen megújították a kőhányási kápolnát (magyar nyelven) (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2013. október 12. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
- ↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ a b Gánt települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. július 19. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
- ↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
- ↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 22.)
- ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ Gánt Helységnévtár