Gánt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gánt
A községháza
A községháza
Gánt címere
Gánt címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásBicskei
Jogállás község
Polgármester Krausz János[1]
Irányítószám 8082
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség862 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség14,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság247[3] m
Terület58,15 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájVértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistájLovasberényi-hát[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gánt (Magyarország)
Gánt
Gánt
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 28″, k. h. 18° 23′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 28″, k. h. 18° 23′ 19″
Gánt (Fejér megye)
Gánt
Gánt
Pozíció Fejér megye térképén
Gánt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gánt témájú médiaállományokat.

Gánt község Fejér megyében, a Bicskei járásban, Székesfehérvártól 24 kilométerre északra. Egykor jelentős bányásztelepülés volt, ma a Vértes egyik fontos turisztikai célpontja.[6]

Fekvése[szerkesztés]

„A Vértes hegység déli szélének egyik bájos zugában rejtőzik Zámolytól északra, Csákberénytől keletre,[7] Csákvártól nyugatra”

– írja Károly János Fejér vármegye története című munkájában. Székesfehérvártól 24 kilométerre található, a 8123-as út mentén, Csákvár központjával a 8121-es út köti össze. Közigazgatásilag hozzá tartozik Kőhányáspuszta is, amelyen a 8119-es út vezet keresztül, valamint Vérteskozma is, ahova az előző útból kiágazó 81 112-es számú mellékúton lehet eljutni.

A csapadék karsztvíz formájában raktározódik. A Vértes hegység földtani felépítése szerint fődolomitra épül, amit bauxitréteg fed; ez volt Magyarország első, Európában is ismert bauxitlelőhelye.

Története[szerkesztés]

  • Gánt első ismert említése 1193-ból származik, amikor III. Béla király egy oklevelében bukkan fel a neve.
  • A török időkben teljesen elnéptelenedett.
  • 1750-es években kezdték benépesíteni szlovák, majd német telepesek.
  • 17761777-ben megépült a katolikus templom.
  • 1781-ben már katolikus iskolája is volt.
  • 1920-ban fedezték fel a környék bauxitkincsét.
  • Az első külszíni bauxitbányát 1926-ban nyitották. Ebből 1988-ig bezárólag 13,6 millió tonna nyersanyagot termeltek ki.
  • 1928 körül 2 kisebb települést hozzácsatoltak: Kőhányást és Vérteskozmát.
  • 1950-es években Bodajk-Gánt között kisvasút létesült az ásványi anyag elszállítására.
  • 1976-ban nyitották meg a település szélén lévő Bauxitbányászati Múzeumot.

Kőhányás története[szerkesztés]

  • 1753-ban említették először az egyutcás, csak néhány házból álló települést.
  • 1818-ban már iskolája is volt.
  • 1873-ban épült az Esterházy-kápolna az előtte lévő feszülettel.
  • 1925-ben építették országúttá a települést átszelő utat. Ez az út az Esterházyak két birtokközpontját, Csákvárt és Majkot köti össze.
  • 2013-ban több mint 5 millió forintból teljesen felújították az Esterházy-kápolnát.[8]

Vérteskozma története[szerkesztés]

  • Ősidők óta lakott terület.
  • 1300 körül említik először, mint a Gesztesi várhoz tartozó területet.
  • A török időkben elnéptelenedett.
  • 1740-es évek elején az Esterházyak német telepesekkel népesítették be a települést.
  • 1778-ban megépült a település katolikus temploma.
  • 1908 Kozma település megkapta a „vértes” előtagot.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kovács László (független)[9]
  • 1994–1998: Kovács László (független)[10]
  • 1998–2002: Kovács László (független)[11]
  • 2002–2006: Kovács László (Polgármesterek Fejér Megyéért)[12]
  • 2006–2009: Kovács László (független)[13]
  • 2009–2010: Spergelné Rádl Ibolya (független)[14]
  • 2010–2014: Spergelné Rádl Ibolya (Fidesz-KDNP)[15]
  • 2014–2019: Spergelné Rádl Ibolya (Fidesz-KDNP)[16]
  • 2019–2020: Spergelné Rádl Ibolya (Fidesz-KDNP)[17]
  • 2020-tól: Krausz János (Fidesz-KDNP)[18]

A településen 2009. július 19-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[19] A választáson három független jelölt indult, de az addigi polgármester nem szerepelt köztük.[14]

2020. szeptember 27-én ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kell majd tartani a településen, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott önfeloszlatása miatt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 60,9%-a magyarnak, 20,4% németnek mondta magát (38,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,8%, református 4,4%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,5% (46,2% nem nyilatkozott).[20]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Vértes Tájvédelmi Körzet
  • Bauxitbánya múzeum: 1926 novemberében kezdődött meg a bauxitbányászat Gánton. A bauxitbánya lelőhelyét Taeger Henrik kutatásai alapján Balás Jenő székely származású bányamérnök fedezte fel. Balás Jenő irodája a jelenlegi Vértes vendéglőben volt, ma a helyiség emlékszobaként tekinthető meg. A Gánti bánya Európa leggazdagabb bauxitbányája volt. A bányát 1962. december 31-én bezárták. Ma múzeumként működik (Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítás).
  • Bauxit földtani park: [1]
  • Gánti-barlang

Híres szülöttei[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gánt HVB határozata polgármester választás eredményei
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Gánt, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Bicskei Járási Hivatal - Kormányhivatalok
  7. Pontosabban északkeletre.
  8. Házi Péter: Gyönyörűen megújították a kőhányási kápolnát (magyar nyelven) (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2013. október 12. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  9. Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  11. Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  12. Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  13. Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  14. a b Gánt települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. július 19. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  15. Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  16. Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
  17. Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
  18. Gánt HVB határozata polgármester választás eredményei (magyar nyelven) (pdf)
  19. 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  20. Gánt Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Gánt
A Wikimédia Commons tartalmaz Gánt témájú médiaállományokat.