Csősz (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csősz
Református templom
Református templom
Csősz címere
Csősz címere
Csősz zászlaja
Csősz zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállás község
Polgármester Főldesi Gábor (független)[1]
Irányítószám 8122
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség1008 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség58,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság119[3] m
Terület17,11 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKáloz–Igari-löszhátak[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csősz (Magyarország)
Csősz
Csősz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 02′ 22″, k. h. 18° 24′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 22″, k. h. 18° 24′ 50″
Csősz (Fejér megye)
Csősz
Csősz
Pozíció Fejér megye térképén
Csősz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csősz témájú médiaállományokat.

Csősz község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Mezőföldön, a Sárvíz-malomcsatorna mellett helyezkedik el, legközelebbi város a 15 km-re található Székesfehérvár. Közigazgatási területét az Enying-Polgárdi közti 6301-es és a Sáregres-Szabadbattyán közti 6307-es út is érinti, de a központjába csak a 6307-esből leágazó 63 102-es út vezet.

Címere[szerkesztés]

Csősz község címere úgynevezett csücskös talpú pajzson kék mezőben, zöld talajon, két lábon álló, nyelvét nyújtó, ordító, aranysárga színű, vörös nyelvű oroszlán látható, jobb mancsában vezéri botot (buzogányt), bal mancsában háromágú korbácsot tart (a hatalom jelképeit).

A pajzs tetején hárompántos sisak van, aranyszínű, háromlombú, vörös bélésű vitézi koronával a tetején. A sisakdísz a hírvivő Herodot, illetve csauszt ábrázol, jobb, félig kinyújtott kezében három nyilat, bal vállán ún. visszacsapó, kifejezetten magyar típusú íjat tart. Az íjász - mivel magyar - a kornak megfelelően fekete süveget, zöld hosszú mentét (vörös hajtókákkal és nyakkal, ezüstgombokkal) visel. Keze, arca testszínű, haja, szakálla, bajusza fekete. A korona alól a heraldika szabályainak megfelelően, kétoldalt lefutó sisaktartó.

Története[szerkesztés]

A település és környéke már az őskorban[6] [7][8][9]és a római korban[10] és a középkorban[11][12][13][14][15] is lakott hely volt, melyet az itt talált téglasírok és az itt keresztülvezető egykori Gorsiumból Sophiane irányába haladó római út nyomai is.

Nevének első írásos említése: 1192 (Guusci) alakban.

A Sárvíz Ny-i partján fekvő Árpád-kori Csősz falu[16] – Fejér megyei viszonyok között – kivételes helyzetben van, mivel három Árpád-kori határjárás is fennmaradt határának K-i részéről. 1192-ben a Sárvíz túlsó oldalán fekvő Bögöd falu határát járták be,[17] 1276-ban és 1277- ben pedig Csősz falu határjárását végezték el két egymást követő alkalommal. A szomszédos Bögöd falu határolása kapcsán 1276-ban a határjárók az alábbiakat jegyezték le: …"a K-i részen indulva a bögödi nemesek földjének határánál, átmenve a belső tavon, amit egyszerűen Mugsar-nak hívnak elérkezve a nagy szigetre, aminek szélén az első két határjel van, ami közül az egyik a hercegi földet, a másik a Chuuz falu udvarnokai [földjét jelöli], és innen halad a külső tóhoz, amit egyszerűen Eleusar-nak neveznek, és ezen áthaladva, a tó mellett Ny-i irányban van másik két határjel; innen közvetlenül két határjelig fut, ami egy bizonyos domb körül található és hasonlóan innen közvetlenül egy síkon menve megérkezik két határjelhez, ami megműveletlen földön van, és egészen az ennek végén lévő megművelt földig tart, ahol még két határjel van; onnét kiterjed a közútig, és ezen áthágva két határjel van egy megműveletlen föld felett és innen a művelt földig átmegy a síkságon és közvetlenül Supuna földje mellé Wepsem föld határáig, ahol véget ér."[18]

1277-ben pedig ugyanezen határt valamivel részletesebben is leírták az előző határjárás alapján: "Továbbá ugyanezen Chuuz föld határait a fejérvári keresztesek írása szerint megértették, ezen rend szerint elválasztották; ami először két határjelnél indul a K-i oldalon a nagy szigeten a Mugsar-nak nevezett tó mellett, ami elválasztja a Bugud-i nemesek földjét a nevezett földtől, és innen kiterjed D felé ugyanazon a szigeten, és átmegy egy bizonyos tavon, aminek a partján két határjel van, ami közül az egyik az említett nemesek földjét, a másik Mykoufeulde-nek nevezett földet választja el, és innen egyenesen ugyanezen föld mellett megy egy másik tóig, amit közönségesen Eleusar-nak neveznek, két határjellel, és innen átmegy ugyanazon tó partján emelt két határjelig. Ettől áthaladva a nevezett tavon megérkezik két másik, ugyanazon tó másik partján emelt határjelig; innen közvetlenül megérkezik két másik határjelig, amiket a közút mellett távoli helyen emeltek, végig a Ozov-nak nevezett síkig; és ott elválasztják a nevezett Mykoufeulde földtől, és innen közvetlenül megérkezik egy úthoz, amit közönségesen Molumuta-nak hívnak. És itt kapcsolódik Supuna lakóinak földjéhez, ahonnan elhajlik É-nak és Pulgar lakóinak földjéhez kapcsolódik, és ugyanezen mellett megy két határjellel (jelezve) egészen a határig, avagy Wepsen földjének határjeléig, és innen visszahajol K-i irányban és kapcsolódik Synister comes fiai, Benedek mester és testvére földjének határához és határjeleihez, ahonnan különböző helyeken emelt számos határjellel a korábban említett nagy szigeten emelt első határjeleknél befejeződik."[19] A határjárók összesen négy tavat találnak ezen a területen. A Nagysár (Magnum Sar) csak a bögödi határjárásban szerepel, É-ról D felé haladva találkozunk a Mögsárral (értsd ’hátsó sár’, Mugsar)-ral, a Középsárral (Cuzepsar) és az Elősárral (Eleusar) a csőszi határjárásban, ráadásul Középsár a bögödi határjárásban is szerepel. Ezeken halad keresztül a két falu határa, partjain kettős határhalmokat emelnek. A határ K-i része megváltozott, mivel ez a szakasz a Nádor-csatornához igazodva K-ebbre húzódott, de jól látható, hogy a Sárvíz felé tartó két ág vonala a középkorival azonos. Elég egyértelműen elválasztható tehát itt a határnak a 19. században megváltozott része, és a korábbi, középkori rész. Ennek alapján tehát igazolható, hogy Csősz mai határainak alapjai azonosak az Árpád-kori falu határaival, a 12–13. század óta a határ vonala csak minimális mértékben változott. Ez a helyzet annál is meglepőbb, mert a Sárvíz völgyét jelentős változások érték, a törökkort követően a part két oldalán Táctól Cecéig egyetlen település sem maradt meg az eredeti helyén, így Csősz sem.

Egy 1276-ből származó oklevél szerint a falu királyi tárnokok, és jobbágyaik földje volt. Az oklevélből az tűnik ki, hogy Csősz falu ekkor már létezett, és a mellette lévő nem lakott területeket adományozta el a király.

A XVI. században. 1543 után Csőszt a várpalotai vártartományhoz csatolja Thuri György.

1559-60 után a község elpusztul a végvári harcok következében.

1848. fontos év volt a község életében, hiszen a forradalom kitörése után az újonnan szervezett megyei bizottmányba 15 csőszi lakost választottak be. 1848. október 5-én a pákozdi csatából visszavonuló császári csapatokat a településen tartózkodó magyar alakulat kiszorította a faluból.

Az I. világháborúnak rengeteg hősi halottja volt.

A második világháború alatt Csősz első ízben 1944. december 8-án került orosz kézre, de 1945. január 20. és március 21. között állandóan a harcok színterében állott a közelben húzódó Margit-vonal következtében, és ez idő alatt szinte teljesen elpusztult.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Varga Jánosné (független)[20]
  • 1994–1998: Varga Jánosné (független)[21]
  • 1998–2002: Varga Jánosné (független)[22]
  • 2002–2006: Szalai János (Polgármesterek Fejér Megyéért)[23]
  • 2006–2010: Szalai János (független)[24]
  • 2010–2014: Főldesi Gábor (független)[25]
  • 2014–2019: Főldesi Gábor (független)[26]
  • 2019-től: Főldesi Gábor (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 0,1% cigánynak, 0,1% horvátnak, 0,1% németnek, 0,1% románnak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,3%, református 34,5%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,4% (20,2% nem nyilatkozott).[27]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom
  • Művelődési ház
  • A csőszi nagyláb
  • A focipálya és a wc-je
  • Járda a focipályáig

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Csősz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Csősz, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. MNM régészeti adatbázis
  7. MNM adatbázis 2
  8. MNM adatbázis 4
  9. MNM adatbázis 6
  10. MNM adatbázis 2
  11. MNM adatbázis 2
  12. MNM adatbázis 3
  13. MNM adatbázis 4
  14. MNM adatbázis 5
  15. MNM adatbázis 6
  16. Györffy 1986, 358. 
  17. Erdődy vépi lt. 79. 4290. Györffy 1986, 352–353. Az oklevél csak Györffynél szerepel, nem találtam az eredetijét és Dl. azonosítóját sem. Ezért csak a nála szereplő adatokra támaszkodtam, a hiányosan szereplő oklevelet nem is fordítottam le: ...iuxta aquam Sar cum alia villa Bugud que est castri Albensis ... versus orientem ... ad septemtrionem ... ad orientem ... ad magnam viam, que de Fuen vadit ad Asonuasara ... versus meridiem ... ad occidentem tenens metas cum Bissenis et sub villa Bissenorum ... in aquam Sar et transiens primum Sar, vadit ad ulteriorem Sar, que est sub villa Sopona, et medietas eiusdem Sar per longitudinem pertinet ad villam Sopona, medietas … que est ab oriente. cum omnibus insulis et fenetis et arundinetis est Macharie comitis … per ulteriorem Sar … superius versus septemtrionem … ad metam Fergen versus orientem transiens insulam cum metis venit ad Cuzepsar … ad metam Cuusti et cum terra Cuusti ... ad orientem ad Magnum Sar...
  18. …a parte orientali incipiendo a terminis terre nobilium de Bugud, transeundo lacum posteriorem vulgariter Mugsar vocatum venitur in Insulam Magnam, in cuius margine sunt prime due mete quarum una separat terram ducalium altera tawarnicorum de villa Chuuz, et inde itur ad lacum exteriorem Eleusar wulgariter apellatum et eundem transeundo iuxta lacum a parte occidentis sunt alie due mete; deinde directe curritur ad duas metas circa quendam monticulum existentes, et similiter directe abhinc eundo in planicie pervenitur ad duas metas in terra campestri existentes a quibus terris dirigitur ad finem cuiusdam culte terre ubi etiam sunt due mete; exinde tenditur ad publicam stratam et saliendo eandem sunt due mete super terram campestrem ed deinde per terram cultam transit in planiciem et directe iuxta terram Supuna pervenitur ad terminos terre Wepsen ubi ipsa terminatur. Hazai oklevéltár I. 66–67.
  19. …mete autem ipsius terre Chuuz prout in litteris Cruciferorum de Alba contineri videntur hoc ordine distinguuntur, quod prime due mete incipiunt a parte orientis in insula magna iuxta lacum Mugsar vocatum que distinguit terram nobilium de Bugud a terra supra dicta, et inde tendit versus meridiem in eadem insula et transit quemdam lacum in cuius ripa sunt due mete quarum una separat terram nobilium memoratorum, altera terram Mykoufelde vocatam et inde vadit iuxta eandem terram directe ad alium lacum vulgariter Eleusar apellatam cum duabus metis et inde pervenit ad duas metas in ripa ipsius lacus elevatas, exinde pertransiens dictum lacum pervenit ad alias duas metas in altera parte ipsius lacus erectas, abhinc directe pervenit ad alias duas metas que sunt iuxta publicam viam elevate. Inde directe vadit cum duabus metis in diversis locis erectis usque ad planiciem Ozov vocatam, et ibi separatur a terra Mykoufeulde prenotata et pervenit directe ad viam que Molumuta vulgariter vocatur, et ibi coniungitur terre populorum de Supuna de qua inflectitur versus aquilonem et coniungitur metis populorum de Pulgar et vadit iuxta eandem cum duabus metis usque ad terminos sive metas terrarum Wepsen, et inde reflectitur versus orientem et coniungitur terminis ac metis terrarum ipsius Magistri Benedicti et fratrum suorum filiorum comitis Synister, per quos itur cum multis metis in diversis locis erectis ad priores metas in memorata magna insula elevatas et ita terminatur. Fejér 1822–1844, VII/2 55-57.
  20. Csősz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  21. Csősz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  22. Csősz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  23. Csősz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  24. Csősz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  25. Csősz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  26. Csősz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  27. Csősz Helységnévtár

További információk[szerkesztés]