Kőszárhegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kőszárhegy
Kőszárhegy címere
Kőszárhegy címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállás község
Polgármester Borján Péter József (független)[1]
Irányítószám 8152
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 1446 fő (2018. jan. 1.)[2]
Népsűrűség251,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság159[3] m
Terület5,9 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kőszárhegy (Magyarország)
Kőszárhegy
Kőszárhegy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 05′ 30″, k. h. 18° 20′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 30″, k. h. 18° 20′ 40″
Kőszárhegy (Fejér megye)
Kőszárhegy
Kőszárhegy
Pozíció Fejér megye térképén
Kőszárhegy weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőszárhegy témájú médiaállományokat.

Kőszárhegy község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község a Szárhegy déli lábánál, a régi balatoni út mentén, a Nyugat-Mezőföld északi részén fekszik.

Története[szerkesztés]

Nevét 1864-ben említik először Szárhegy-Szőlőhegy néven. Önálló településsé 1931-ben vált, amikor elszakadt a szomszédos Szabadbattyántól. Kőszárhegy területe a honfoglalás kora óta lakott hely. Ennek köszönhetően környéke régészeti leletekben gazdag.

„Szárhegy” nevű hegy, melynek jelentése: kopár, sziklás hegy, többfelé is van hazánkban. Legelső írásos említése „Zaarhegy”-nek 1211-ből maradt fenn.

A községben található egy világhírű ezüstlelet, az úgynevezett Seuso-kincs („SEVSO”-kincs) lelőhelye. A község címerében látható stilizált ezüst rózsa és a két ezüst korsó e Seuso-kincs két ezüst korsóját ábrázolja, valamint a kincs lelőhelyére utal. A „Seuso” név barbár eredetű, a kincs tulajdonosa nagy valószínűséggel a császár közeli környezetéhez tartozó igen előkelő személy volt. Az ezüst étkészletet feltételezhetően a császártól kapta ajándékba. Seusóról nagyon keveset tudunk. Bizonyos, hogy a 4. században Pannónia tartományban élt valahol a Balaton térségében. Ezt bizonyítja, hogy a kincslelet egyik tárgyán szerepel a Pelso név. (A Pelso a Balaton római kori neve.) A kincset a 4. század végén az egyik barbár betörés elől rejtették el. Ezt követően a kincslelet évszázadokig pihent sértetlenül, míg a közelmúltban rejtélyes körülmények között bukkant fel a nemzetközi műkincspiacon…

Sajnos a Seuso-kincs pontos lelőhelyét és felbukkanásának részletes körülményeit nem ismerjük, illetve nincsenek rá közvetlen bizonyítékok. Közvetett bizonyítékok vannak arra, hogy a Kőszárhegy oldalában rejtették el a kincset. Egyik bizonyíték egy római kori ezüst „tripos” (háromláb), amelyet az 1870-es években találtak a Kőszárhegy oldalában. Szakemberek véleménye szerint bizonyítható, hogy ez a háromláb az ezüst kincslelet része volt.[6]

Kőszárhegy a Mezőföld északnyugati peremén, a Bakony szomszédságában helyezkedik el, a Balaton és a Velencei-tó között félúton. Hegye a Sárrétből emelkedik ki. Valójában azonban nem egy hegyről van szó, hanem egy olyan hegyvonulatról, amit két egymásban olvadó hegy alkot: a Somlyó-hegy, ami a letermelése előtt 226 m magas volt és a Szár-hegy (227,8 m). A Somlyó-hegy Polgárdi felé húzódik, míg a Szár-hegy a vonulat Szabadbattyán felé néző végén terül el. Helytelen a „Kopasz-hegy” elnevezése a Szár-hegyre, amit a helybeliek közül sokan használnak. Valamint nem keverendő össze a Szár-hegy a Kő-heggyel, ez utóbbi ugyanis Fülén található! Ezenkívül a közeli Balatonfőkajár hegyét is Somlyó-hegynek nevezik.

Néhány szó Kőszárhegy kristályairól: Olyan különleges „kristályos mészkövek”, melyek az egész országban csak itt fordulnak elő. Különlegessége abban rejlik, hogy nem találhatók benne ősmaradványok. Koruk rejtély, a földtörténeti ókor végén keletkezhettek a devon időszakban. Mikroszkópos vizsgálatok algagyepes szerkezetet mutatnak. Ezen kőzet sekély vizű helyeken képződött. A triász korban történt magmás benyomulás hője átalakította a mészkövet (kontakt metamorfózis), valamint a magma is hozzáépült a szerkezethez. Ezt szkarn ásványnak vagy szilikát ásványnak is nevezik. A hő hatására márvány alakult ki.

A mészkő karsztos üregeibe mosódtak be gerinces állatok csontjai (főként apró gerincesek, kisemlősök), melyeknek kora 6 000 000 évre tehető. Ez országos viszonylatban is kiemelkedő lelet. Előfordulnak benne továbbá gazella, kardfogú tigris, elefántmaradványok is.

Kőszárhegyen található védett növény is, a tavaszi hérics (Adonis Vernalis). 6–10 cm átmérőjű aranysárga virágai március elejétől május közepéig végig láthatók. Leveles szára időközben néhány centiméterestől 2-3 dm-es magasságig növekszik. Az egész növény mérgező, leveles szárait gyógyászati célokra gyűjtik. Hatóanyagaiból szívgyógyszerek készülnek. Csaknem az egész országban elterjedt, csak az Alföld mély fekvésű ártereiről és a Nyugat-Dunántúl összefüggő erdővidékéről hiányzik. Száraz erdőtisztásokon, legelőkön, homok- és löszpusztákon tömeges is lehet, kirándulóhelyeken azonban nagyon megritkult. Tömegesen szedik csokorba, bár virága néhány perc alatt ellankad. Védett növény, tilos letépni! A gyurgyalag ismertebb nevén méhészmadár a Vízműtelep környékén a löszfalban fészkel. Fészkét 1-1,5 méter mélyen a löszfalba vájja. Költöző madár. Repülő rovarokkal táplálkozik.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,7% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,7%, református 8,6%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 19,3% (36,3% nem nyilatkozott).[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

A 705 milliméter széles és 8873 gramm súlyú Vadásztál[8] a Seuso-kincs névadó darabja az országházi kiállításon, felirata: „HEC SEVSO TIBI DVRENT PER SAECVLA MVLTA POSTERIS VT PROSINT VASCVLA DIGNA TVIS – Szolgáljon sok századon át, Seuso, ez a készlet, s használják hosszan büszke utódaid is!” (Kőrizs Imre fordítása)

A község címerében látható stilizált ezüst rózsa és a két ezüst korsó e Seuso-kincs két ezüst korsóját ábrázolja, valamint a kincs lelőhelyére utal. Napjainkban a község fejlődését alapvetően Székesfehérvár és a Balaton közelsége határozza meg. Kőszárhegyen található Fejér megye egyetlen, nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas motokrossz pályája. A pálya az ország 36 motokrossz pályájából a 6. legjobb minősítést kapta, beláthatósága pedig talán az országban is a legjobb, 80%. Évente áprilisban és szeptemberben tartanak – igény szerint nyáron is – kétnapos versenyt. A versenyekre nevezni a helyszínen lehet. A rangos eseményen évente több ezer látogató vesz részt, a versenyzők pedig szinte egész Európát képviselik. A Kőszárhegyi Motocross Egyesület az ország harmadik legnépesebb klubja, ahol gyermekek is motoroznak. A község értékes egyháztörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, amely az 1880-as évektől napjainkig megörökíti az egyházközség életét. A település nevezetessége a Hősi Emlékmű, mely Bory Jenő alkotása. Helyben a fazekasmester munkái megvásárolhatók.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kőszárhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. (Hozzáférés: 2018. október 19.)
  3. Kőszárhegy, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. Bruder Katalin - Mráv Zsolt - Veres Kálmán: Az elrejtett quadripus : a polgárdi ezüstlelet újraértelmezése, library.hungaricana.hu
  7. Kőszárhegy Helységnévtár
  8. Vadász-tál Archiválva 2015. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, szepmuveszeti.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]