Káloz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Káloz
Községháza
Községháza
Káloz címere
Káloz címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Székesfehérvári
Jogállás község
Alapítás éve 1009[1]
Polgármester Weisengruber Imre (független)[2]
Jegyző Dr. Horváth Csaba
Irányítószám 8124
Körzethívószám 25
Testvértelepülései
Lista
Románia Kárásztelek (Carastelec)
Lengyelország Dziemiany
Népesség
Teljes népesség 2370 fő (2015. jan. 1.)[3]
Népsűrűség 48,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 121[4] m
Terület 47,79 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[5][6]
Földrajzi középtáj Mezőföld[5][6]
Földrajzi kistáj Káloz–Igari-löszhátak[5][6]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Káloz (Magyarország)
Káloz
Káloz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 57′ 18″, k. h. 18° 28′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 18″, k. h. 18° 28′ 58″
Káloz (Fejér megye)
Káloz
Káloz
Pozíció Fejér megye térképén
Káloz weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Káloz témájú médiaállományokat.
Rovástábla

Káloz (korábban Kaluz) község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban. A település a Sárvíz-malomcsatorna mellett, nem messze a Sárvíztől, a Mezőföldön található.

Fekvése[szerkesztés]

Székesfehérvártól 33 km-re délre a Sárvíz mentén helyezkedik el az Abai Kistérségben. A hozzá közel lévő települések: Soponya, Csősz, Tác (Gorsium), Kisláng, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Sárbogárd és Dég. A település megközelíthető Székesfehérvár felől délnyugatra Szabadbattyánig, majd tovább dél-délkeleti irányban Tácon és Soponyán keresztül a 6307-es közúton, vagy a 63-as úton Sárkeresztúrig és onnan délnyugatra a 6209-es közúton. A 64-es főútról Dég felől a Dég-Káloz összekötő úton, illetve a 61-es főút felől észak felé haladva a 6307-es úton.

Története[szerkesztés]

A környék gazdag vas-, kelta, avar és római kori emlékekben, melyek azt bizonyítják, hogy létezett település a mai település közelében. A falu egyes források szerint már Szent István király kora óta folyamatosan lakott, ezáltal a megye egyik legrégebbi települése. Feltételezhetően 1009-ben alapították, amikor a veszprémi püspökség területét és a hozzátartozó településeket kijelölték. Az eredeti oklevél 1257-es átírásán Káloz nem szerepelt. Első, a mai napig fennmaradt írásos említése 1326-ból való, ekkor még Kaluz alakban. 1550-ben Horváth Balázs kapta meg a várpalotai vár birtokaként. 1647-ben rövid időre a veszprémi főispán kormányzása alá került. A török hódoltság alatt a falu szinte teljesen elnéptelenedett. Káloz és környékének tulajdonosai 1650-től 1945-ig a zicsi és vásonkeöi (vázsonykői) gróf Zichy család és leszármazottaik voltak. Nekik köszönhető a falu újbóli benépesítése és felvirágoztatása. A település a XVIII. században mezővárosi státuszt kapott. 1787–88-ban építették fel gróf Zichy János kezdeményezésére a ma is álló római katolikus templomot, melyet a Boldogságos Szűz Mária Mennybevétele tiszteletére szenteltek fel. Gróf Zichy Ferenc 1782-ben vásártartási jogot kért II. Józseftől. A források szerint 1848. október 3. éjszakáján a község lakói föltartóztatták Róth tábornok visszavonuló csapatait, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy az ozorai népfelkelők pár nappal később szétverhették őket. 1848. szeptember 30-án Lóréven hazaárulásért Görgei Artúr kivégeztette Káloz földesurát, gróf Zichy Ödönt. I. Ferenc József császár 1852-ben tett látogatást Kálozon, hogy imádkozzon elhunyt híve lelki üdvéért. A település 2009-ben ünnepelte megalapításának ezredik évfordulóját.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres szülöttei, lakói, halottai[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Oktatás, kultúra[szerkesztés]

A Kálozi Ifjúsági Egyesület 2000-ben beadta pályázatát egy Teleház létrehozására. 2001 februárjában a második legjobb pályázatként aláírásra került a szerződés a Teleház Kht.-vel. A Teleház megnyitására 2001. augusztus 1-én került sor.[8]

Sport[szerkesztés]

A Káloz SE 2010/2011 idényben még a Fejér megyei I. osztályban szerepelt, de a 16. helyen végzett és kiesett a következő két szezonban a Fejér megyei II. osztály Agárdi Termál csoportjában szerepelt és 9., majd 12. helyet ért el.

A lovassport szerelmeseinek a helyi Lovasegyesület áll a rendelkezésére.

Rendezvények[szerkesztés]

  • Káloz Kupa Díjugrató- és Fogathajtó Verseny (augusztus második hétvégéjén)
  • Kálozi Borverseny (április utolsó szombatja)

Civil szervezetek[szerkesztés]

  • Kálozi Ifjúsági Egyesület
  • Polgárőr Egyesület
  • Borbarátok Egyesülete
  • Kálozi Sportegyesület
  • Kálozi Lovasegyesület
  • Kálozi Környezet- és Természetvédő Egyesület
  • A Kálozi Szent István általános Iskoláért Alapítvány
  • Földtulajdonosi Vadászati Közösség

Források[szerkesztés]

  1. kaloz.hu
  2. Kőszárhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. Káloz, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  5. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  6. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  7. A Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület honlapja
  8. Egységes Regionális Információs Közművelődési Adatbázis (Erika)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Káloz témájú médiaállományokat.
Reinel compass rose.svg Mezőszentgyörgy Soponya Sárkeresztúr Héraldique meuble compas.svg
Kisláng

Észak
Nyugat  Káloz  Kelet
Dél

Sárszentágota
Dég Mezőszilas Sárbogárd