Sárvíz (folyó)
| Sárvíz | |
 | |
| A Sárvíz Soponya és Aba között | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Magyarország  |
| Vármegyék | Fejér, Tolna |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 110 km |
| Forrás | Sárszentmihály, Fejér vármegye |
| Torkolat | Sió, Sióagárd, Tolna vármegye |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sárvíz témájú médiaállományokat. | |
A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén. A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén, majd Tolna vármegyében Pálfa községtől párhuzamosan halad a Sióval, amibe Sióagárdnál torkollik. Legjelentősebb mellékvize a Cecénél belecsatlakozó, a Séd déli ágának folytatását jelentő Sárvíz-malomcsatorna, melyet a folyószabályozáskor alakítottak ki, és amely a Sárvíz forrásától kezdve párhuzamosan halad a folyóval.
A folyó medrére egészen a sióagárdi torkolatig szoktak Nádor-csatornaként hivatkozni, ugyanis a szabályozásakor ezt a nevet szánták a megregulázott Sárvíznek is.
A Sárvíz régen
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ókorban és a középkorban sokkal nagyobb jelentősége volt, mint ma, ugyanis a hajózható folyók közé tartozott.
Az ókori római Gorsium városának fontos kikötője volt a Sárvíz partján. Gorsium Pannonia provincia egyik legjelentősebb települése volt, a térség katonai, kereskedelmi és gazdasági, a provincia szakrális központja. Logisztikai és stratégiai szerepe megfelelt a mai Székesfehérvárénak, mely néhány kilométerre északra fekszik Gorsiumtól.
Hajdan kiemelkedő jelentőségű vízfolyásnak számított, hiszen a hajózható folyók közé tartozott, ám a 18. század közepétől kezdve, az ország nagy folyói közül elsőként szabályozták, a kanyargós medrét 35 km-rel megrövidítve kiegyenesítették, az árterületét pedig lecsapolták, ezért hadászati és logisztikai jelentőségét elvesztette. Eredetileg a Dunáig folyt, hiszen a szabályozások előtt nem a Sárvíz torkollott a Sióba, hanem fordítva. A szabályozások során óriási termőterületek szabadultak föl a Mezőföldön, azonban megszüntették a Dunántúl középső részének a kapcsolatát a Dunával.
A Sárvíz mentén a 18. századig kiterjedt árterületek húzódtak. Az érdemi folyamszabályozási munkák már az 1760-as években megkezdődtek. 1810-től vízszabályozási társulatot hoztak létre, amely Nádorcsatorna Társulat néven az ország első vízszabályozási egyesülete volt. Tolna vármegye déli részén az 1852-re végeztek a folyószabályozással.[1]
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A sár szó a régi magyar nyelvben fehéret jelent (sárarany), a fehér pedig az uralkodó színe volt, a táj neve is arra utal, hogy itt az uralkodó Árpád fejedelem törzse telepedett meg.[2] Azonban az ómagyar helynevek elemzése nem valószínűsíti a sár színnév jellegét, inkább egyszerűen „sáros folyóvíz, mocsár” jelentésű lehet a folyó neve.[3]
A Sárvíz ma
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ma már a jelentéktelenebb folyók közé tartozik, hiszen a folyószabályozással megszűnt a hajózhatósága, de Fejér vármegye nyugati részén így is a legfontosabb vízfolyás.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Sárköz tájegységet nyugaton a Sárvíz, délen a Sió, keleten a Duna, északon a Mezőföld széle határolja.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Szávoszt-Vass Dániel - Régi parcellák az új Sárvíz-csatorna mentén (Dunai Szigetek blog, 2016.12.12.)
- ↑ Fehér, Anikó (2007). Bátya népzenei monográfiája (PDF). Budapest: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. 5. o.[halott link]
- ↑ Győrffy Erzsébet (2008). "Az ér, sár és víz földrajzi köznevek Árpád-kori folyóvízneveinkben" (PDF). Helynévtörténeti tanulmányok. 3. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke: 125–126. ISSN 1789-0128. 2013. december 14. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 4..
