Szabadegyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szabadegyháza
A szeszgyár légi felvételen
A szeszgyár légi felvételen
Szabadegyháza címere
Szabadegyháza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásGárdonyi
Jogállás község
Polgármester Egriné Ambrus Andrea (független)[1]
Jegyző jelenleg csak megbízott
Irányítószám 2432
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség 2085 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség49,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság133[3] m
Terület41,64 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szabadegyháza (Magyarország)
Szabadegyháza
Szabadegyháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 04′ 25″, k. h. 18° 41′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 25″, k. h. 18° 41′ 14″
Szabadegyháza (Fejér megye)
Szabadegyháza
Szabadegyháza
Pozíció Fejér megye térképén
Szabadegyháza weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadegyháza témájú médiaállományokat.

Szabadegyháza (1950-ig Szolgaegyháza) község Fejér megyében, a Gárdonyi járásban.[6]

Földrajz[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

A Mezőföld Duna és Sárvíz közötti részén, a Velencei-tótól délre fekszik. Megközelíthető a Székesfehérvár és Dunaújváros közötti 62-es úton és egy mellékúton vagy a Budapest-Pécs vasútvonalon.

Településrészei[szerkesztés]

Szabadegyháza területéhez tartoznak a következő településrészek:

  • Barátlakáspuszta egy lakatlan település Szabadegyháza centrumától 4,5 kilométerre, délkeleti irányban. 2011-es adatok szerint Barátlakáspuszta lakónépessége 0 fő, a lakások száma 1.[7]
  • Felsőpuszta: Szabadegyháza centrumától 2,5 kilométerre fekszik, északnyugati irányban. 2011-es adatok szerint lakónépessége 1 fő, a lakások száma 1.[7] Felsőpusztán egy régi temető található.[8]
  • Hippolytpuszta (vagy Hippolitpuszta) Szabadegyházától 6 kilométerre fekszik, a 6212-es közút mellett. Hippolytpusztát 1 lakás alkotja, lakónépessége pedig 2 fő.[9] Hippolytpusztán egy magtár található.[8]
  • Istvántanya Szabadegyháza centrumától 1,9 kilométerre fekszik. 2011-es adatok szerint Istvántanya lakónépessége 5 fő, a lakások száma 2.[10]
  • Kajdytanya Szabadegyháza centrumától 4 kilométerre fekszik, keleti irányban. 2011-es adatok szerint Kajdytanya lakónépessége 4 fő, a lakások száma 1.[10]
  • Kisbarátpuszta egy lakatlan település. Szabadegyháza centrumától 5 kilométerre fekszik, dél-délkeleti irányban. 2011-es adatok szerint Kisbarátpuszta lakónépessége 0 fő, a lakások száma 1.[10]
  • Középpuszta Szabadegyháza centrumától 2 kilométerre fekszik, északnyugati irányban. 2011-es adatok szerint Középpuszta lakónépessége 4 fő, a lakások száma 1.[10] A Her-csi-hús Kft. és a Fáma Farm Kft. európai uniós támogatással brojlercsirkéket előállító baromfitelepet hozott létre Középpusztán.[11]
  • Vastaghalompuszta Szabadegyháza centrumától 3 kilométerre fekszik, keleti irányban. 2011-es adatok szerint Vastaghalompuszta lakónépessége 15 fő, a lakások száma 5.[12] Itt áll a Falthum-kúria[13]

Története[szerkesztés]

Szabadegyháza az 1780–1784 között készített jozefiniánus topográfiai térképen.

A vidék nem volt ismeretlen a rómaiak előtt. Valahol a környéken futott az Intercisa (Dunaújváros) – Gorsium (Tác) útvonal. Római jelenlétre utalnak a régészeti feltárások: sír fedőlapja, kerámiatörmelékek, bronz fibulák, érmék. 1956-ban két avar kori sírra bukkantak a szeszgyár szennyvíztárolójának bővítésekor. Ismert volt a térség honfoglalóink előtt is. 1965-ben feltárták egy honfoglaláskori harcos sírját is.

Szabadegyháza az 1806–1869 között készített franciskánus topográfiai térképen.

A Szolgaegyháza községnév írásban először 1659. év november 20-án kelt adománylevélben fordult elő. Ez az adománylevél már a falu tulajdonosait is megnevezi: I. Lipót Börgönd, Novaj, Sárosd, Saág, Bonczabelke nevű birtokokkal együtt Szolga-Egyházát is Bossányi Gábornak, Eölbey Mártonnak és Szeghy Mihálynak adományozta. A község többször is gazdát cserélt, utolsó birtokosa Nedeczky-Griebsch család volt.

Szabadegyháza az 1872–1884 között készített ferencjózsefi topográfiai térképen.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban jelentéktelen szerepet játszott. A falu birtokosai 1848. október 4-7. között élelmet küldtek a magyar táborba: 205 birkát, 181 kenyeret.
A lakosság száma az 1800-as években kezdett növekedni 1830-ban 491 fő volt. 1857-ben 689. A többség zsellér volt, nehéz körülmények között tengette életét. 1910-ben a lakosok száma már 1111 fő volt. Közigazgatásilag Sárosdhoz tartozott 133 ház volt a községben, 36 a tanyákon. Mivel a házak többnyire nincstelen zsellérek tulajdonát képezték, ezek beosztása, bútorzata nagyon egyszerű, szegényes volt.

Az I. világháború idején 215 férfit hívtak be katonai szolgálatra, közülük 8-an lelték halálukat valamely fronton. A II. világháború idején szinte minden családból harcolt a fronton fiatal. Szerencsére harcok a község területén nem folytak. A Szeszgyárat azonban, amelyet hadiüzemnek tekintettek, a németek 1945. február 2-án felrobbantották.

Szolgaegyháza önálló községgé 1926-ban alakult. Mai közigazgatási területét 1929-ben nyerte el. A község 1948-ban új nevet kapott. A Belügyminisztérium 181.321/1948 sz. rendeletével 1948. június 1-jétől Szabadegyháza lett.

Területéhez tartozik Vastaghalompuszta, Középpuszta és a jelenleg lakatlan külterületnek számító, a település központjától mintegy 4 kilométerre fekvő Barátlakáspuszta.

Politika[szerkesztés]

2016. március 25-én a közgyűlés föloszlatta magát.[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

Arborétum
  • Szabadegyháza Község Arborétuma
  • Itt működik Európa legjelentősebb kukoricafeldolgozó vállalata, a Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. A szabadegyházi gyárat melasz alapon működő alkoholüzemként alapították 1912-ben, majd később, a kukorica feldolgozó vonal elindítását követően az izocukorgyártás is elkezdődött 1981-ben. A privatizációt követően az állami tulajdonú Szabadegyházi Szeszipari Vállalat értékesítésével jött létre a Hungrana Kft., ahol naponta 3500 tonna magyar kukoricát dolgoznak fel.[15]

Források[szerkesztés]

  • Szabadegyháza Önkormányzata [1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szabadegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Szabadegyháza, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. A Kormány 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelete (magyar nyelven) (PDF). magyarkozlony.hu. Magyar Közlöny, 2012. augusztus 13. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
  7. ^ a b A Magyar Köztársaság Helységnévkönyvtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  8. ^ a b Szabadegyháza község képviselő testületének 7/2005.(IX.15.) számú rendelete a helyi építési szabályzatról (magyar nyelven) (pdf). szabadegyhaza.hu, 2005. január. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  9. A Magyar Köztársaság Helységnévkönyvtára, 2011 (magyar nyelven) (php). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. június 30.)
  10. ^ a b c d A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  11. Korszerű baromfitelep létesült uniós támogatással (magyar nyelven) (html). Trade magazin, 2011. június 22. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  12. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 6.)
  13. Kastély- és kúriatulajdonos családok Fejér megyében (magyar nyelven) (pdf). Magyar kastélylexikon. (Hozzáférés: 2012. július 6.)
  14. Tribolt Lajos: Feloszlatta magát a település önkormányzata (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2016. március 25. [2016. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 27.)
  15. A Hungrana (magyar nyelven) (html). Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft.. (Hozzáférés: 2017. február 6.)

Testvértelepülései[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Seregélyes, Szőlőhegy Zichyújfalu Pusztaszabolcs Héraldique meuble compas.svg

Észak
Nyugat  Szabadegyháza  Kelet
Dél

Sárosd Sárosd, Hantos Perkáta