Ráckeresztúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ráckeresztúr
Ráckeresztúr légi fotó 1.jpg
Ráckeresztúr címere
Ráckeresztúr címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Martonvásári
Jogállás község
Polgármester Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra (független)[1]
Jegyző Dr. Nagy Gábor[2]
Irányítószám 2465
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség 3251 fő (2015. jan. 1.)[3]
Népsűrűség 92,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 252[4] m
Terület 35,3 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[5][6]
Földrajzi középtáj Mezőföld[5][6]
Földrajzi kistáj Érd–Ercsi-hátság[5][6]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ráckeresztúr (Magyarország)
Ráckeresztúr
Ráckeresztúr
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 16′ 21″, k. h. 18° 49′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 21″, k. h. 18° 49′ 46″
Ráckeresztúr (Fejér megye)
Ráckeresztúr
Ráckeresztúr
Pozíció Fejér megye térképén
Ráckeresztúr weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ráckeresztúr témájú médiaállományokat.

Ráckeresztúr község Fejér megyében, a Martonvásári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település megközelíthető közúton: a 7-es főútról Martonvásártól délre, vagy a 6-os főútról Ercsitől északnyugatra, valamint az M6-os autópálya Ráckeresztúr-Ercsi csomópontjánál. A község a Szent László-völgy alsó szakaszának bal partján helyezkedik el. A római korból nagy kiterjedésű településnyomok, az úgynevezett „római" híd és út maradványai tanúskodnak. Mindez azt mutatja, hogy a római korban egy belső út vezetett a Szent László-patak völgyében.

Története[szerkesztés]

A mai Dunántúl földje, amint a régészeti leletek mutatják, már 4500 évvel ezelőtt lakott volt. A Duna, a Szent László-patak, a Váli-patak és a Velencei-tó között vélhetően árterületek húzódtak. A 12. században szaporodtak el a földbe ásott házak, felmenő fallal. A Szent István király szervezése nyomán megindult településkialakulás még be sem fejeződött, amikor az országot a tatárok megtámadták és feldúlták. Az 1240-es években a lakosság nagy része elpusztult, a kialakult életterek lerombolódtak, így a Dunántúl keleti része, Kerezthur körzete is. A falu nevét először egy, a 14. századból, 1347-ből, Nagy Lajos király korából származó - a budai Káptalan által végzett - határjárási okmányban találhatjuk meg. Ettől az évtől számítják a település létrejöttét is: 2002. szeptember 14-én például címerszenteléssel ünnepelték a falu 655 éves születésnapját. 1424-ben Zsigmond király feleségének, Borbálának ajándékozta. A 14-16. században Keresztúr és környéke virágzó vidéknek számított. A törökdúlás azonban véget vetett a békés fejlődésnek. Az 1580–81-es török adóíven Keresztur-puszta Vál mellett 750 akcse adót fizetett Karagöznek. Egy 1685-ös Urbarium a Kamara budai és rác-dunamenti kerületében sorolja fel. Ekkor Fejér vármegye 65 falvából mindössze 26 volt lakott, 10 faluban, így Keresztúron is, üresen álltak a házak. A 150 éves török uralom végén 1699. június 3-án Lovasberénnyel és más puszta falvakkal, részbirtokkal együtt Heister Siegbert generális vásárolta meg 10 000+3200 rénius forintért, amit fegyverváltság címén a kincstárba befizetett. A falvak lélekszámát betelepítésekkel növelték a volt török területeken, ennek a folyamatnak a részeként kezdődött meg a 17. század utolsó harmadában a rácok betelepítése is Fejér vármegyébe, azon belül Keresztúrra is. Erre az időszakra tehető a falu nevének megváltozása, a régi Keresztúrból ekkor lett Ráczkeresztúr.

A III. Károly által elrendelt 1715. évi adóösszeíráskor 43 család élt itt: 26 jobbágy-, 13 zsellér- és 3 nincstelenzsellér-család. A nevek alapján zömmel rácok voltak és illírek, de akadt köztük több magyar és német is. A listán asszonyok, gyermekek, cselédek stb. nem szerepelnek, így hozzávetőleg 210-230 fő élhetett itt. Heister generális özvegyétől a birtoktestet báró Felsmann Anselm haditanácsnok 1719. december 29-én vette meg. Ő építtette a templomot 1722-1725 között sok jobbágyrobottal és jelentős püspöki segítséggel, amit a bejárat feletti kőcímer is megörökített.

Az 1720-as adóösszeírás szerint már csak 9 jobbágy- és 12 zsellércsalád lakott a faluban és az összetétel is megváltozott: nőtt a magyar hangzású nevek aránya. 1730-ban az a Cziráki gróf vásárolta meg 45 000 forintért, akinek a nevéhez a parókia megépítése is fűződik. 1735-ben a többi birtokból csak Keresztúrt örökítették el a baracskai Szűcs Péter és Pál ikertestvéreknek, akik scola-domust hoztak létre a parókia kertjében. Az egyházi lélekösszeírásban a következők találhatók a faluról: 1745-ben 313, 1769-ben 248, 1771-ben 543 fő lakta, zömmel római katolikusok.

1810-től Szűcs Lajos főszolgabíró, megyei alispán, országgyűlési követ lett a falu birtokosa. Nevéhez köthető a klasszicista „kastély” megépítése. Tiszteletdíját nem vette fel, azt a szegények, árvák és özvegyek támogatására rendelte szétosztani. Rózsaszínű márványsíremléke ma is áll a temetőben. Halála után a birtok öröklés útján a dabasi Halász és Cséry családoké lett.

A templom falfestményeit Kontuly Béla az 1950-es években, a belső átalakításokat az 1970-es években a Műemléki Felügyelőség hozzájárulásával Németh Aurélia szobrászművész készítette. A templom felújítása a 2002-ben nyert állami támogatásból és a Székesfehérvári püspökség támogatásából később tovább folytatódott. A tetőszerkezet cseréjét, a torony felújítása követte. Ráckeresztúr két műemléki védelem alatt álló értéke a római katolikus templom és a település Martonvásár felőli határában található Szentháromság szobor, amely Szent László királyunkat mintázza lovagi öltözetben, talapzatán 1779-es évszámmal.

A II. József-kori összeírás nyomán tudható, hogy a falunak akkor 91 lakóháza volt. A keresztény családok 128-an voltak. Papi rendből való 1 fő, mesterember 5 fő, paraszt 28 fő, házi és kerti zsellér 119 fő stb. A község 1830. évi népessége 1316 fő volt, ez 1900-ra 1846-ra növekedett. 2003-ban több mint 3200-an éltek a településen, melynek területe is lassan növekszik. A 2000-ben készített településrendezési terv újabb külterületek bevonását és - új utcák nyitásával - a belterületek jobb kihasználását tűzte ki célul.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból az akkori keresztúri lakosság is kivette részét, erről családi elbeszélések emlékeznek meg. A ’48-as hősökről minden évben megemlékeznek a falu lakói, az 1956 és 1848 hőseinek emlékére állított emlékműnél a Hősi parkban.

Az első világháború és az azt követő trianoni diktátum a Ráckeresztúri családokat is érintette. Fiataljai a székesfehérvári 17-es honvédezredhez vonultak be és a szerb, a galíciai és az olasz frontokon harcoltak. Sokan közülük fogságba estek, voltak, akik nem tértek vissza és idegen földben nyugszanak. Emlékükre az 1920-as évek végén emlékművet állítottak, amely egy szuronyos magyar katonát ábrázol. Két oldalán, márványtáblán olvasható 47 elesett hős neve, de 3 név hiányzik róla.

A nyugodt békeidőknek - mely fejlődést hozott Ráckeresztúron is - a második világháború vetett véget, amely jelentős károkat okozott a községben. 20 lakóház teljesen lakhatatlanná vált, 50 házat pedig kisebb-nagyobb javításokkal használhatóvá tudtak tenni. 370 lakóépület maradt lakható. A háborúban sok ráckeresztúri esett el, sokakat elhurcoltak, ahonnan aztán sohasem tértek vissza. Voltak polgári áldozatai is a frontok átvonulásainak. A halottak emlékét a rendszerváltást követően emelt két emlékmű is őrzi, az egyiken a háborúból vissza nem tért ráckeresztúriak nevével.

A településen és környezetében elesett szovjet és más nemzetiségű katonákat a jelenlegi Hősök terén több tömegsírba temették el, amely elé hatalmas betonobeliszk épült. A háborút követő demokratizálás az 1950-es évek elejére megváltozott. A főleg földműveléssel foglalkozó lakosság nagyobb részét termelőszövetkezetekbe tömörítették. 1950. október 22-én volt Ráckeresztúron az első helyi tanácstestületi választás; a tanácsot - 1956 októberének pár napját kivéve - 1990. szeptember 30-ig működtették. Az 1956-os események Ráckeresztúr lakosságát is érintették, sokan a forradalom mellé álltak. A szovjet csapatok 1956. novemberi bevonulása után a nemzetőrökre és forradalmárokra nehéz évek vártak a faluban is. A rendszerváltást követően emlékhely épült, ahol minden évben október 23-án megemlékezik a falu az akkori eseményekről. 2001 óta a faluban ismét van Nemzetőrség.

1990-ben itt is lezajlottak az első helyhatósági választások. A falu polgármestert és kilenc képviselőt választott, Ráckeresztúr megindulhatott végre a 20. századi fejlődés útján. Saját kutakkal megépült a helyi vízhálózat, amelyet ma a település üzemeltet. Országos programok keretében kiépült a gázvezetékhálózat és a telefonhálózat is. Többéves megszakítással új tornaterem épült 2002-re. Új gyógyszertár szépíti a kialakulóban lévő új faluközpontot, ahová áttelepült a polgármesteri hivatal is. 2001-ben falutáblák kerültek az utcák végére. Az utcanevek megváltoztak, magyar költők, írók és zeneszerzők nevét kapták, Szent István király– és Szent László király-emlékmű készült. Új vállalkozások jelentek meg a település Ercsi felőli részén. A fiatalok 2002-ben birtokukba vehették a kastélyban kialakított teleházat.

2012-ben megnyílt a Boszorkánykonyha nevű új étkezde és a Szkarabeusz Szépségszalon a Hősök terén. A település lakói számára új lehetőséget nyújt az itt működő, ingyenesen használható wifihálózat is. Az utóbbi időben a település kommunikációját tekintve is megfigyelhető a fejlődés (Facebook-oldalak). A fejlesztés érdekében pedig a jövőben még több új üzlet nyílik, épülnek az új házak.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Ráckeresztúri Drogterápiás Otthona
  • Itt született Ébner Sándor festőművész

Iskola[szerkesztés]

  • Petőfi Sándor Általános Iskola

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ráckeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  2. Szervezeti felépítés – Ráckeresztúr Község hivatalos honlapja
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. Ráckeresztúr, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2017. július 15.)
  5. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  6. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 

További információk[szerkesztés]