Ugrás a tartalomhoz

Ráckeresztúr

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ráckeresztúr
A temetőkápolna
A temetőkápolna
Ráckeresztúr címere
Ráckeresztúr címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásMartonvásári
Jogállásközség
PolgármesterDr. Szentes-Mabda Katalin Dóra (független)[1]
JegyzőDr. Nagy Gábor[2]
Irányítószám2465
Körzethívószám25
Népesség
Teljes népesség3552 fő (2025. jan. 1.)[3]
Népsűrűség92,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság252[4] m
Terület35,3 km²
Földrajzi nagytájAlföld[5][6]
Földrajzi középtájMezőföld[5][6]
Földrajzi kistájÉrd–Ercsi-hátság[5][6]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 16′ 26″, k. h. 18° 50′ 05″47.273761°N 18.834761°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 26″, k. h. 18° 50′ 05″47.273761°N 18.834761°E
Ráckeresztúr (Fejér vármegye)
Ráckeresztúr
Ráckeresztúr
Pozíció Fejér vármegye térképén
Ráckeresztúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ráckeresztúr témájú médiaállományokat.

Ráckeresztúr község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen a 6-os és 7-es főutakat (Ercsit és Martonvásárt összekötő 6204-es út halad keresztül, amelyen elérhető az M6-os autópálya Ráckeresztúr-Ercsi csomópontjától is. A község a Szent László-völgy alsó szakaszának bal partján helyezkedik el. A római korból nagy kiterjedésű településnyomok, az úgynevezett „római" híd és út maradványai tanúskodnak. Mindez azt mutatja, hogy a római korban egy belső út vezetett a Szent László-patak völgyében.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Dunántúl földje, amint a régészeti leletek mutatják, már 4500 évvel ezelőtt lakott volt. A Duna, a Szent László-patak, a Váli-patak és a Velencei-tó között vélhetően árterületek húzódtak. A 12. században szaporodtak el a földbe ásott házak, felmenő fallal. A Szent István király szervezése nyomán megindult településkialakulás még be sem fejeződött, amikor az országot a tatárok megtámadták és feldúlták. Az 1240-es években a lakosság nagy része elpusztult, a kialakult életterek lerombolódtak, így a Dunántúl keleti része, Kerezthur körzete is. A falu nevét először egy, a 14. századból, 1347-ből, Nagy Lajos király korából származó - a budai Káptalan által végzett - határjárási okmányban találhatjuk meg. Ettől az évtől számítják a település létrejöttét is: 2002. szeptember 14-én például címerszenteléssel ünnepelték a falu 655 éves születésnapját. 1424-ben Zsigmond király feleségének, Borbálának ajándékozta. A 14-16. században Keresztúr és környéke virágzó vidéknek számított. A törökdúlás azonban véget vetett a békés fejlődésnek. Az 1580–81-es török adóíven Keresztur-puszta Vál mellett 750 akcse adót fizetett Karagöznek. Egy 1685-ös Urbarium a Kamara budai és rác-dunamenti kerületében sorolja fel. Ekkor Fejér vármegye 65 falvából mindössze 26 volt lakott, 10 faluban, így Keresztúron is, üresen álltak a házak. A 150 éves török uralom végén 1699. június 3-án Lovasberénnyel és más puszta falvakkal, részbirtokkal együtt Heister Siegbert generális vásárolta meg 10 000+3200 rénius forintért, amit fegyverváltság címén a kincstárba befizetett. A falvak lélekszámát betelepítésekkel növelték a volt török területeken, ennek a folyamatnak a részeként kezdődött meg a 17. század utolsó harmadában a rácok betelepítése is Fejér vármegyébe, azon belül Keresztúrra is. Erre az időszakra tehető a falu nevének megváltozása, a régi Keresztúrból ekkor lett Ráczkeresztúr.

A III. Károly által elrendelt 1715. évi adóösszeíráskor 43 család élt itt: 26 jobbágy-, 13 zsellér- és 3 nincstelenzsellér-család. A nevek alapján zömmel rácok voltak és illírek, de akadt köztük több magyar és német is. A listán asszonyok, gyermekek, cselédek stb. nem szerepelnek, így hozzávetőleg 210-230 fő élhetett itt. Heister generális özvegyétől a birtoktestet báró Felsmann Anselm haditanácsnok 1719. december 29-én vette meg. Ő építtette a templomot 1722-1725 között sok jobbágyrobottal és jelentős püspöki segítséggel, amit a bejárat feletti kőcímer is megörökített.

Az 1720-as adóösszeírás szerint már csak 9 jobbágy- és 12 zsellércsalád lakott a faluban és az összetétel is megváltozott: nőtt a magyar hangzású nevek aránya. 1730-ban az a Cziráki gróf vásárolta meg 45 000 forintért, akinek a nevéhez a parókia megépítése is fűződik. 1735-ben a többi birtokból csak Keresztúrt örökítették el a baracskai Szűcs Péter és Pál ikertestvéreknek, akik scola-domust hoztak létre a parókia kertjében. Az egyházi lélekösszeírásban a következők találhatók a faluról: 1745-ben 313, 1769-ben 248, 1771-ben 543 fő lakta, zömmel római katolikusok.

1810-től Szűcs Lajos főszolgabíró, vármegyei alispán, országgyűlési követ lett a falu birtokosa. Nevéhez köthető a klasszicista „kastély” megépítése. Tiszteletdíját nem vette fel, azt a szegények, árvák és özvegyek támogatására rendelte szétosztani. Rózsaszínű márványsíremléke ma is áll a temetőben. Halála után a birtok öröklés útján a dabasi Halász és Cséry családoké lett.

A templom falfestményeit Kontuly Béla az 1950-es években, a belső átalakításokat az 1970-es években a Műemléki Felügyelőség hozzájárulásával Németh Aurélia szobrászművész készítette. A templom felújítása a 2002-ben nyert állami támogatásból és a Székesfehérvári püspökség támogatásából később tovább folytatódott. A tetőszerkezet cseréjét, a torony felújítása követte. Ráckeresztúr két műemléki védelem alatt álló értéke a római katolikus templom és a település Martonvásár felőli határában található Szentháromság szobor, amely Szent László királyunkat mintázza lovagi öltözetben, talapzatán 1779-es évszámmal.

A II. József-kori összeírás nyomán tudható, hogy a falunak akkor 91 lakóháza volt. A keresztény családok 128-an voltak. Papi rendből való 1 fő, mesterember 5 fő, paraszt 28 fő, házi és kerti zsellér 119 fő stb. A község 1830. évi népessége 1316 fő volt, ez 1900-ra 1846-ra növekedett. 2003-ban több mint 3200-an éltek a településen, melynek területe is lassan növekszik. A 2000-ben készített településrendezési terv újabb külterületek bevonását és - új utcák nyitásával - a belterületek jobb kihasználását tűzte ki célul.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból az akkori keresztúri lakosság is kivette részét, erről családi elbeszélések emlékeznek meg. A ’48-as hősökről minden évben megemlékeznek a falu lakói, az 1956 és 1848 hőseinek emlékére állított emlékműnél a Hősi parkban.

Az első világháború és az azt követő trianoni diktátum a Ráckeresztúri családokat is érintette. Fiataljai a székesfehérvári 17-es honvédezredhez vonultak be és a szerb, a galíciai és az olasz frontokon harcoltak. Sokan közülük fogságba estek, voltak, akik nem tértek vissza és idegen földben nyugszanak. Emlékükre az 1920-as évek végén emlékművet állítottak, amely egy szuronyos magyar katonát ábrázol. Két oldalán, márványtáblán olvasható 47 elesett hős neve, de 3 név hiányzik róla.

A nyugodt békeidőknek - mely fejlődést hozott Ráckeresztúron is - a második világháború vetett véget, amely jelentős károkat okozott a községben. 20 lakóház teljesen lakhatatlanná vált, 50 házat pedig kisebb-nagyobb javításokkal használhatóvá tudtak tenni. 370 lakóépület maradt lakható. A háborúban sok ráckeresztúri esett el, sokakat elhurcoltak, ahonnan aztán sohasem tértek vissza. Voltak polgári áldozatai is a frontok átvonulásainak. A halottak emlékét a rendszerváltást követően emelt két emlékmű is őrzi, az egyiken a háborúból vissza nem tért ráckeresztúriak nevével.

A településen és környezetében elesett szovjet és más nemzetiségű katonákat a jelenlegi Hősök terén több tömegsírba temették el, amely elé hatalmas betonobeliszk épült. A háborút követő demokratizálás az 1950-es évek elejére megváltozott. A főleg földműveléssel foglalkozó lakosság nagyobb részét termelőszövetkezetekbe tömörítették. 1950. október 22-én volt Ráckeresztúron az első helyi tanácstestületi választás; a tanácsot - 1956 októberének pár napját kivéve - 1990. szeptember 30-ig működtették. Az 1956-os események Ráckeresztúr lakosságát is érintették, sokan a forradalom mellé álltak. A szovjet csapatok 1956. novemberi bevonulása után a nemzetőrökre és forradalmárokra nehéz évek vártak a faluban is. A rendszerváltást követően emlékhely épült, ahol minden évben október 23-án megemlékezik a falu az akkori eseményekről. 2001 óta a faluban ismét van Nemzetőrség.

1990-ben itt is lezajlottak az első helyhatósági választások. A falu polgármestert és kilenc képviselőt választott, Ráckeresztúr megindulhatott végre a 20. századi fejlődés útján. Saját kutakkal megépült a helyi vízhálózat, amelyet ma a település üzemeltet. Országos programok keretében kiépült a gázvezetékhálózat és a telefonhálózat is. Többéves megszakítással új tornaterem épült 2002-re. Új gyógyszertár szépíti a kialakulóban lévő új faluközpontot, ahová áttelepült a polgármesteri hivatal is. 2001-ben falutáblák kerültek az utcák végére. Az utcanevek megváltoztak, magyar költők, írók és zeneszerzők nevét kapták, Szent István király– és Szent László király-emlékmű készült. Új vállalkozások jelentek meg a település Ercsi felőli részén. A fiatalok 2002-ben birtokukba vehették a kastélyban kialakított teleházat.

2012-ben megnyílt a Boszorkánykonyha nevű új étkezde és a Szkarabeusz Szépségszalon a Hősök terén. A település lakói számára új lehetőséget nyújt az itt működő, ingyenesen használható wifihálózat is. Az utóbbi időben a település kommunikációját tekintve is megfigyelhető a fejlődés (Facebook-oldalak). A fejlesztés érdekében pedig a jövőben még több új üzlet nyílik, épülnek az új házak.

Külterületi lakott helyei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ráckeresztur legnagyobb pusztáját: Szentlászlót 1879-ben, Szentmiklóst pedig az 1880-as években Dreher Antal vásárolta meg, majd 1921-ben fia, Dreher Jenő örökölte. Rácszentmiklóson 38 holdat 1933-ban Brauch Károly Ferenc részvénytársasági vezérigazgató szerzett meg.

Statisztika. Forrás[7]

Megnevezés 1830 1856 1930-as évek közepe 1970 1970
népesség (fő)népesség (fő)népesség (fő)népesség (fő)lakások
Szentlászló10715437126864
Rácszentmiklós15517310711229
Sándorszállás––1069–

1913-ban Ráckeresztúr külterületi lakott helyei: Freundpuszta (193 fő); Legyes (7 fő), Lykapuszta (19 fő); Rácszentmiklós (100 fő); Sándorszállás (80 fő); Szentlászló (327 fő) és Tivadarpuszta (37 fő) voltak. A 100 fős lélekszámú Rácszentmiklósnak ekkor önálló csendőrőrse Martonvásáron, utolsó távírdája Ercsiben, utolsó postája pedig Ráckeresztúron volt.[8]

Szentmiklóspusztán, amelyet Rácszentmiklósként is emlegetnek, az 1820-as években építtetett klasszicista stílusú kastélyt a szomori és somodori Pázmándy család, amelyet a későbbi birtokosok alapján ma Pázmándy–Petheő–Lyka–Brauch-kastélyként a műemléki értéktárban számontartanak.[9][10]

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Paulovics József (független)[11]
  • 1994–1998: Paulovics József (független)[12]
  • 1998–1999: Paulovics József (független)[13]
  • 1999–2002: Ónody Miklós (független)[14]
  • 2002–2006: Ónody Miklós (Ráckeresztúri Népkör Egyesület)[15]
  • 2006–2010: Ónody Miklós (Népkör)[16]
  • 2010–2011: Ónody Miklós Attila (Népkör)[17]
  • 2012–2014: Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra (független)[18][19]
  • 2014–2019: Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra (független)[20]
  • 2019–2024: Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra (független)[21]
  • 2024– : Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra (független)[1]

A településen 1999. szeptember 26-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.[14][22] 2012. március 25-én ugyancsak időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, ezúttal az addigi képviselő-testület önfeloszlatása okán.[23] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de három jelölt közül csak a második helyet érte el.[18]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
3310
3300
3251
3538
3581
3562
3583
3552
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,5% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,8%, református 7,3%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,4%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 18,9% (34% nem nyilatkozott).[24]

2022-ben a lakosság 84,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek és bolgárnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,3% volt római katolikus, 7,5% református, 0,7% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 19,5% felekezeten kívüli (46% nem válaszolt).[25]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi lista muemlekem.hu[26] és a Ráckeresztúri Települési Értéktár[27] alapján készült:

  • Műemléki védelem alatt állnak:
    • Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom (Kossuth Lajos u. 38.) és műemléki környezete;
    • Szentháromság-szobor (Ráckeresztúr-Szentlászlópuszta, 0214 hrsz.) és műemléki környezete.
  • Helyi védelem alatt állnak:
    • Hősök kertje (Hősök tér, 1261/1 és 1261/2 hrsz.);
    • A Petőfi Sándor Általános Iskola központi épülete (Szent János tér 31.);
    • A Szüts–Ivánkay-kastély (Halász–Freund-kastély, Kossuth Lajos u. 37.);
    • A római katolikus plébánia épülete (Kossuth Lajos u. 38.);
    • A temető kápolnája (Ady Endre u. 13.).
  • További épületek:
    • A Pázmándy–Petheő–Lyka–Brauch-kastély (Ráckeresztúr-Rácszentmiklós, 0272/12 hrsz.).
    • Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió (MRE KIMM) ráckeresztúri drogterápiás otthonai (Rákóczi Ferenc u. 45. és Madách Imre u. 6.).

Híres emberek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Itt született Éber Sándor festőművész.
  • Itt született Kapócs Ferenc, Nagy Ferenc miniszterelnök személyi titkára.
  • Itt született Rácszentmiklóson László Géza későbbi énektanár, aki sok nagy magyar operaénekest indított el pályáján.

Iskola

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Petőfi Sándor Általános Iskola

Képek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Ráckeresztúr települési választás eredményei" (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2.
  2. ↑ Szervezeti felépítés – Ráckeresztúr Község hivatalos honlapja
  3. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  4. ↑ "Ráckeresztúr, Hungary" (html) (angol nyelven). Falling Rain Genomics, Inc. Hozzáférés: 2017. július 15.
  5. 1 2 3 "Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja" (PDF). Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület. 2001. 29–34. o. 2013. május 15. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 11.
  6. 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
  7. ↑ Lencsés Ferenc: Ráckeresztúr. In. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990) 337. oldal
  8. ↑ "Magyar korona országainak helységnévtára, 1913. 6. oldal és 1075. oldal" (PDF). 2017. szeptember 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2022. április 26.
  9. ↑ Kastélyok.com - Brauch kastély
  10. ↑ A ráckeresztúri Lyka-Brauch-kastélyban forgatták a „Félvilág” sztoriját. Fejér megyei hírportál
  11. ↑ "Ráckeresztúr települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  12. ↑ "Ráckeresztúr települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 28.
  13. ↑ "Ráckeresztúr települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 21.
  14. 1 2 "Ráckeresztúr települési időközi polgármester-választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1999. szeptember 26. Hozzáférés: 2020. május 22.
  15. ↑ "Ráckeresztúr települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 21.
  16. ↑ "Ráckeresztúr települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 21.
  17. ↑ "Ráckeresztúr települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. március 21.
  18. 1 2 "Ráckeresztúr települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2012. március 11. Hozzáférés: 2020. június 10.
  19. ↑ Miskei Anita (2012. március 11.). "Polgármestert választott Ráckeresztúr" (magyar nyelven). Fejér Megyei Hírlap. {{cite web}}: |access-date= requires |url= (súgó); Missing or empty |url= (súgó)
  20. ↑ "Ráckeresztúr települési választás eredményei" (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 28.
  21. ↑ "Ráckeresztúr települési választás eredményei" (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 7.
  22. ↑ "Az érintettek szerint a szép időjárás rontotta el az időközi választásokat" (html) (magyar nyelven). Origo.hu. 1999. szeptember 26. Hozzáférés: 2020. május 22.
  23. ↑ "2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2012. Hozzáférés: 2020. június 10.
  24. ↑ Ráckeresztúr Helységnévtár
  25. ↑ Ráckeresztúr Helységnévtár
  26. ↑ Objektumok [Keresőszó a Településnév mezőben: „Ráckeresztúr”]. muemlekem.hu. (magyarul) Szada: Műemlékem.hu Bt. (Hozzáférés: 2022. március 2.)
  27. ↑ Ráckeresztúri Települési Értéktár Bizottság: Ráckeresztúri Települési Értéktár. rackeresztur.hu. (magyarul) Ráckeresztúr: Ráckeresztúr Község (Hozzáférés: 2022. március 2.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ráckeresztúr&oldid=29240971”