Nagylók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagylók
Nagylók címere
Nagylók címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSárbogárdi
Jogállás község
Polgármester Tóth József (független)[1]
Irányítószám 2435
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség 1040 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság167[3] m
Terület32,44 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagylók (Magyarország)
Nagylók
Nagylók
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 39″, k. h. 18° 38′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 39″, k. h. 18° 38′ 31″
Nagylók (Fejér megye)
Nagylók
Nagylók
Pozíció Fejér megye térképén
Nagylók weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylók témájú médiaállományokat.

Nagylók község Fejér megyében, a Sárbogárdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Fejér megye közepén, a Mezőföldön, Sárosd és Sárbogárd között fekvő település. Hantos 4,5 km, Sárosd 11 km, Mezőfalva 11 km, Nagyvenyim 11,5 km, Dunaújváros 17,5 km távolságra található. Vonattal a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon érhető el. Autóval a 6217-es közúton érhető el Kislók és Hantos felől.

Története[szerkesztés]

A terület már a római időkben is lakott hely volt, a környéken ókori sírokat találtak, melyek kocsirészeket is tartalmaztak.[6] A települést az oklevelekben 1344-ben említik először a töbörzsöki hatalmaskodásokhoz kiküldött királyi ember nevében, ekkor Lok ként, később: Nagy-, vagy Öreg-Lók-ként is írták nevét. A település a 16. században a gróf milványi Cseszneky család birtoka, majd a török kiűzése után a gróf kéthelyi Hunyady és a gróf zichi és vásonkeői Zichy családok voltak a falu urai, akik mellett néhány köznemesi család, így például a nagyloóki Gyulassyak is rendelkeztek itt földbirtokkal.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,5% románnak mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,1%, református 9,7%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 22,2% (22,4% nem nyilatkozott).[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom
  • Református templom
  • Piroska-tó
  • A gróf Hunyady család síremléke
  • Régi temető

Erdőmajor[szerkesztés]

Közigazgatásilag Nagylókhoz tartozik a ma két lakatlan házból álló Erdőmajor, amely Nagylók centrumától 4,5 kilométerre fekszik délkeleti irányban. Erdőmajor a 6217-es közút mellett fekszik.[8]


Források[szerkesztés]

  1. Nagylók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nagylók, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. Szilágyi: A magyar nemzet története
  7. Nagylók Helységnévtár
  8. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (PHP). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 14.)

További információk[szerkesztés]