Nagyvázsony

	Nagyvázsony
	Kinizsi Pál lovasszobra (Szabó Iván, 1964)
; Nagyvázsony címere	; Nagyvázsony zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Veszprémi
Jogállás	község
Polgármester	Fábry Szabolcs (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	8291
Körzethívószám	88
	Népesség
Teljes népesség	1782 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	22,64 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	76,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Nagyvázsony Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 41′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 41′ 39″
	Nagyvázsony Pozíció Veszprém megye térképén
	Nagyvázsony weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvázsony témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyvázsony (németül Großwaschon) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban. 7629 hektáros kiterjedésével a megye második legnagyobb közigazgatási területű községe.^[3]

Fekvése[szerkesztés]

Nagyvázsony a Veszprém és Tapolca között húzódó 77-es főút mellett helyezkedik el, a róla elnevezett medence közepén. Északon a 600 méterre magasodó Kab-hegy, délen a Balaton-felvidék dombjai határolják. A Vázsonyi-medence kőzetanyaga mészkő, de a bazaltfeltörések is elég nagy területet foglalnak el, jól látható ez a Kab-hegy óriási bazalttakaróján. A mészkő alól számos forrás tör elő, a község határát erdő övezi, a Balaton 14 kilométerre van a községtől. A falut keresztül szeli a Vázsonyi-Séd, amelynek vize az Eger-vízen keresztül a Balatont táplálja.^[4]

A település központján a 7311-es és 7312-es utak haladnak keresztül, de külterületének északkeleti részén, több kilométernyi szakaszon érinti Nagyvázsony területét az Ajkától idáig húzódó 7308-as út is. Nagyvázsony északi külterületén emelkedik a Kab-hegy, ahova egy öt számjegyű országos közút (73 114-es út) vezet Úrkút irányából.

Szomszédos települések[szerkesztés]

Nemesleányfalu(résztelepülés)
Tótvázsony
Óbudavár
Mencshely
Szentjakabfa
Vöröstó
Pula
Vigántpetend
Úrkút

Élővilága[szerkesztés]

Gólyafészek a településen

Mint a Déli-Bakony kistáj településeinek környékén, a Nagyvázsonyt körülvevő erdőkben is minden ismert hazai nagyvad előfordul. Különlegesebb fajok is megfigyelhetők, mint az aranysakál (toportyán vagy nádi farkas),^[5] vadmacska, rétisas,^[6] a Kab-hegy térségében muflonokkal találkozhat az arra járó és több hollócsalád is él a környéken.

Története[szerkesztés]

A pálos kolostor egykori fényében. Guzsik Tamás kutatásai nyomán készült rajz

Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak. A rómaiak ittlétét bizonyítják a szintén itt talált leletek és kőfeliratok.

A honfoglalás után a Váson nemzetség telepedett itt le. A település első írásos említése a tatárjárás idejéből való. Ebben az időben több falu volt ezen a környéken. Nagyvázsony egyik szomszéd faluja Nemesleányfalu volt, melyet már 1082-ben megemlítettek. A két falu 1950-ben egyesült.

A 14. században a település a Vezseny család tulajdonába került. A Vezsenyiek utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára, Mátyás királyra szállt vissza. Mátyás király a birtokot 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi Pál a birtokon várat építtetett. A várnak köszönhetően a település virágzásnak indult. Nagyvázsonyt 1488-ra már a vármegye jelentős falvai közé sorolták. 15. században épült a Pálos kolostora. Kinizsi a szerzeteseket a szomszéd faluból hozatta. 1552-ben Veszprém elfoglaltával a katonák felrobbantották a kolostort , nehogy beköltözzön a török. Nagyvázsony mezővárosi rangjára a jelentős heti vásárok, a településen lévő iparosok nagy száma és a templomok utaltak.

A 16. században Nagyvázsonyt is megtámadták a törökök. A Nagyvázsonyi vár hol török, hol magyar kézen volt. A várat véglegesen 1598-ban sikerült visszafoglalni. A török időkben a vár katonái a vár alján építették fel szállásaikat, így szinte egy új települést hoztak létre.

A 17. században a település megpróbálta helyrehozni a törökök által okozott károkat. 1649-ben a várat a király Zichy Istvánnak adományozta. 1651-ben már városként említették Nagyvázsonyt, holott jogállása nem érte el a mezővárosokét. A törökök még egyszer megtámadták a várat, s 1663-ban fel is gyújtották. A Rákóczi-szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét.

A település fejlődése megállt. Zichy Imre a 18. század elején német telepeseket hívott ide. Azonban a telepesek ittléte sem tudta felvirágoztatni a települést, s régi rangját és jelentőségét Nagyvázsony teljesen elvesztette. A 19. század során Nagyvázsony a Buda-Fehérvár-Veszprém-Tapolca közötti postakocsi járat útvonalán az egyik állomás és lóváltó hely volt.^[7]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Időszak	Polgármester	Párt
1990–1994	Strenner Zoltán	Veszprémi Ipartestület Nagyváz...^[8]^[9]
1994–1998	Szombati József	független^[10]
1998–2002		független^[11]
2002–2006		független^[12]
2006–2010	Fábry Szabolcs János	független^[13]
2010–2011	Fábry Szabolcs János	Fidesz-KDNP^[14]
2011–2014	Vigh-Krupla Orsolya	független^[15]
2014–2019	Fábry Szabolcs János	független^[16]
2019-től	Fábry Szabolcs János	Fidesz-KDNP^[1]

A településen 2011. július 17-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,^[15] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[17] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.^[15]

Sport, kultúra[szerkesztés]

Nagyvázsonyban nagyon fontos szerepet játszik a sport. A faluban van lovas, tenisz és labdarúgóklub is. A község híres volt a lovas napjairól, amelyeket régen, 1959-1989 között állami programként minden évben megrendeztek. A település labdarúgó csapata jelenleg (2020-21-es szezonban) a megyei harmadosztályban szerepel, a hivatalos neve pedig Nagyvázsonyi Kinizsi Tornaegylet.

Kinizsi Táltosai felnőtt néptáncközössége péntekente táncházat tart, magyar és német hagyományokat ápol. Férfi dalárda szintén hetente tart próbát. Fekete Sereg Ifjúsági Egyesülete nemzetközi hírű önkéntes programok gazdája. Borzderes csordaközössége a közösségi jószagtartás különleges példája. A községben mintegy 25 portán 80 lovat, 15-20 fogatot tartanak a gazdák. A Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség központi települése, életre hívója.

Rendezvényei:

Lovas farsang, Szent György- és Szent Mihály-napi Marha(nagy)hajtás, Hazajáró Napok, Virtus Fesztivál, Adventi Örömök - Élő betlehem és a 100 szereplős betlehemi előadás.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 3,5% németnek, 3,2% cigánynak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,2%, református 7,7%, evangélikus 5,2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 9,1% (22,2% nem nyilatkozott).^[18]

Nevezetességei[szerkesztés]

A Kinizsi-vár, benne a Kinizsi Pál Vármúzeum
Zichy-kastély
Postamúzeum
A pálos kolostor romjai
Schumacher-ház (néprajzi gyűjtemény)
Műemlék Szent István templom, gótikus eredetű, barokk stílusban átépítve
Műemlék református templom
Kinizsi-forrás (Tálodi erdő)
Turul-szobor^[19]
Igásló Központ
E-busz járat
Reményi Rendezvényház (volt "Kisiskola" 1907)
Szent Jakab-rom
Csepelyi pusztatemplom romja

Képgaléria[szerkesztés]

A Kinizsi-vár
A község központja
Községháza
Az evangélikus templom és Kinizsi Pál szobra
A pálos kolostor romjai légifelvételen
A pálos kolostor romjai
Pálos templom- és kolostorrom
Pálos templom- és kolostorrom
Nemesleányfalu
A református templom
Szent István római katolikus templom
Díszkút a Reményi Antal Rendezvényház előtt
Reményi Antal Rendezvényház
Emléktábla a Reményi Antal Rendezvényház (egykori iskola) falán
Schumacher-ház (a helyi néprajzi gyűjtemény épülete)
A Schumacher-ház udvari homlokzata
A néprajzi gyűjtemény melléképülete
A postamúzeum épülete
Régi tábla az evangélikus templom bejárata fölött
Az evangélikus templom belső tere a bejárat felől
Szent Ilona templom, Nagyvázsony légi fotó
Nagyvázsony, katolikus templom légi felvételen
Zichy Kastély, Nagyvázsony madártávlatból
A nagyvázsonyi Zichy Kastély park felőli oldala a levegőből
Kinizsi vár, Nagyvázsony légi fénykép
Kinizsi Pál szobra
A nagyvázsonyi vár öregtornya a magasból
Édes Gergely és Csokonai Vitéz Mihály emléktáblája a nagyvázsonyi református templom melletti lakóház falán

Híres emberek[szerkesztés]

Kinizsi Pál (1431–1494) hadvezér
Veninger Ernő (1854-1922) római katolikus pap, esperes, tanár
Várnai Zseni (1890–1981) írónő
Kandikó Zoltán (1967-) magyar küzdősportoló és harcművész
Kelemen Miklós (1961-) labdarúgó
Mátis Kálmán (1903-1960) magyar grafikus, festő
Mátis Viktor (1983-) magyar diplomata, Törökországi magyar nagykövet (2019-)
Teddi Kollek (1911–2007) politikus, Jeruzsálem polgármestere
Magyar Benigna ( - 1526) Kinizsi Pál felesége, várúrnő, a kódexek készíttetője (Czech-, Festetich-kódexek)
Zichy-család - Vázsonykeo-i Zichy-család több tagja töltött be a magyar köz- és kulturális életben jelentős szerepet

Irodalom[szerkesztés]

Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Mikes Kiadó és Tanácsadó Kft., 2003) ISBN 9638130512

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ [1]
↑ Eger-víz vízgyűjtő területe
↑ Nádi farkas cibálta ki a pulykát. [2018. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
↑ Nagyvázsonyban fotózott rétisas a Birding.hu oldalon
↑ Postamúzeum
↑ Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ A hivatkozott forrásból a jelölő szervezet pontos megnevezése nem állapítható meg, a csonkolt, illetve hiányzó szövegrész feltehetőleg „Nagyvázsonyi Tagozata” vagy hasonló kifejezés lehetett.
↑ Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
↑ Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
↑ Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
↑ Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
↑ Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
↑ ^a ^b ^c Nagyvázsony települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. július 17. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
↑ Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
↑ Nagyvázsony Helységnévtár
↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.