Nagyvázsony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyvázsony
Kinizsi Pál szobra
Kinizsi Pál szobra
Nagyvázsony címere
Nagyvázsony címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Veszprémi
Jogállás község
Polgármester Fábry Szabolcs János (független)[1]
Irányítószám 8291
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 1751 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 22,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 76,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyvázsony (Magyarország)
Nagyvázsony
Nagyvázsony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 41′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 41′ 39″
Nagyvázsony (Veszprém megye)
Nagyvázsony
Nagyvázsony
Pozíció Veszprém megye térképén
Nagyvázsony weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvázsony témájú médiaállományokat.

Nagyvázsony (németül Großwaschon) község Veszprém megyében, a Veszprémi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyvázsony a Veszprém-Tapolca 77-es főút mellett helyezkedik el, a róla elnevezett medence közepén. Északon a 600 méterre magasodó Kab-hegy, délen a Balaton-felvidék dombjai határolják. A Vázsonyi-medence kőzetanyaga mészkő, de a bazaltfeltörések is elég nagy területet foglalnak el, jól látható ez a Kab-hegy óriási bazalttakaróján. A mészkő alól számos forrás tör elő, a község határát erdő övezi, a Balaton 14 km-re van a községtől. A falut keresztül szeli a Vázsonyi-séd.

Szomszédos települések[szerkesztés]

Élővilága[szerkesztés]

A faluban egy gólyafészek és egy alátét található.

Története[szerkesztés]

A pálos kolostor egykori fényében. Guzsik Tamás kutatásai nyomán készült rajz

Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak. A rómaiak ittlétét bizonyítják a szintén itt talált leletek és kőfeliratok.

A honfoglalás után a Váson nemzetség telepedett itt le. A település első írásos említése a tatárjárás idejéből való. Ebben az időben több falu volt ezen a környéken. Nagyvázsony egyik szomszéd faluja Nemesleányfalu volt, melyet már 1082-ben megemlítettek. A két falu 1950-ben egyesült.

A 14. században a település a Vezseny család tulajdonába került. A Vezsenyiek utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára, Mátyás királyra szállt vissza. Mátyás király a birtokot 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi Pál a birtokon várat építtetett. A várnak köszönhetően a település virágzásnak indult. Nagyvázsonyt 1488-ra már a megye jelentős falvai közé sorolták. 15. században épült a Pálos kolostora. Kinizsi a szerzeteseket a szomszéd faluból hozatta.Majd 1552-ben Veszprém elfoglaltával a katonák felrobbantották a kolostort , nehogy beköltözzön a török. Nagyvázsony mezővárosi rangjára a jelentős heti vásárok, a településen lévő iparosok nagy száma és a templomok utaltak.

A 16. században Nagyvázsonyt is megtámadták a törökök. A Nagyvázsonyi vár hol török, hol magyar kézen volt. A várat véglegesen 1598-ban sikerült visszafoglalni. A török időkben a vár katonái a vár alján építették fel szállásaikat, így szinte egy új települést hoztak létre.

A 17. században a település megpróbálta helyrehozni a törökök által okozott károkat. 1649-ben a várat a király a Zichy családnak adományozta. 1651-ben már városként említették Nagyvázsonyt, holott jogállása nem érte el a mezővárosokét. A törökök még egyszer megtámadták a várat, s 1663-ban fel is gyújtották. A Rákóczi-szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét.

A település fejlődése megállt. Zichy Imre a 18. század elején német telepeseket hívott ide. Azonban a telepesek ittléte sem tudta felvirágoztatni a települést, s régi rangját és jelentőségét Nagyvázsony teljesen elvesztette. 1890-től még népessége is csökkenni kezdett, de ez a csökkenés az utóbbi időkben már megállt.

Sport[szerkesztés]

Nagyvázsonyban nagyon fontos szerepet játszik a sport. A faluban van lovas, tenisz és labdarúgó klub. A község híres volt a lovas napjairól amelyet régen minden évben megrendeztek. A település labdarúgó csapata a jelenleg a megyei negyedosztályban szerepel, a hivatalos neve pedig Nagyvázsonyi Kinizsi Tornaegylet.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Kinizsi-vár, benne a Kinizsi Pál Vármúzeum
  • Zichy-kastély
  • Postamúzeum
  • A pálos kolostor romjai
  • Schumacher Ház
  • Műemlék Szent István templom, gótikus eredetű, barokk stílusban átépítve
  • Műemlék református templom
  • Kinizsi-forrás (Tálodi erdő)
  • Turul-szobor[3]

Képgaléria[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Külső hivatkozások[szerkesztés]