Nagyvázsony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyvázsony
Kinizsi Pál lovasszobra (Szabó Iván, 1964)
Kinizsi Pál lovasszobra (Szabó Iván, 1964)
Nagyvázsony címere
Nagyvázsony címere
Nagyvázsony zászlaja
Nagyvázsony zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállás község
Polgármester Fábry Szabolcs (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 8291
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség1751 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség22,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület76,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyvázsony (Magyarország)
Nagyvázsony
Nagyvázsony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 41′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 41′ 39″
Nagyvázsony (Veszprém megye)
Nagyvázsony
Nagyvázsony
Pozíció Veszprém megye térképén
Nagyvázsony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvázsony témájú médiaállományokat.

Nagyvázsony (németül Großwaschon) község Veszprém megyében, a Veszprémi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyvázsony a Veszprém és Tapolca között húzódó 77-es főút mellett helyezkedik el, a róla elnevezett medence közepén. Északon a 600 méterre magasodó Kab-hegy, délen a Balaton-felvidék dombjai határolják. A Vázsonyi-medence kőzetanyaga mészkő, de a bazaltfeltörések is elég nagy területet foglalnak el, jól látható ez a Kab-hegy óriási bazalttakaróján. A mészkő alól számos forrás tör elő, a község határát erdő övezi, a Balaton 14 kilométerre van a községtől. A falut keresztül szeli a Vázsonyi-Séd, amelynek vize az Eger-vízen keresztül a Balatont táplálja.[3]

A település központján a 7311-es és 7312-es utak haladnak keresztül, de külterületének északkeleti részén, több kilométernyi szakaszon érinti Nagyvázsony területét az Ajkától idáig húzódó 7308-as út is. Nagyvázsony északi külterületén emelkedik a Kab-hegy, ahova egy öt számjegyű országos közút (73 114-es út) vezet Úrkút irányából.

Szomszédos települések[szerkesztés]

Élővilága[szerkesztés]

Mint a Déli-Bakony kistáj településeinek környékén, a Nagyvázsonyt körülvevő erdőkben is minden ismert hazai nagyvad előfordul. Különlegesebb fajok is megfigyelhetők, mint az aranysakál (toportyán vagy nádi farkas),[4] vadmacska, rétisas,[5] a Kab-hegy térségében muflonokkal találkozhat az arra járó és több hollócsalád is él a környéken.

Története[szerkesztés]

A pálos kolostor egykori fényében. Guzsik Tamás kutatásai nyomán készült rajz

Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak. A rómaiak ittlétét bizonyítják a szintén itt talált leletek és kőfeliratok.

A honfoglalás után a Váson nemzetség telepedett itt le. A település első írásos említése a tatárjárás idejéből való. Ebben az időben több falu volt ezen a környéken. Nagyvázsony egyik szomszéd faluja Nemesleányfalu volt, melyet már 1082-ben megemlítettek. A két falu 1950-ben egyesült.

A 14. században a település a Vezseny család tulajdonába került. A Vezsenyiek utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára, Mátyás királyra szállt vissza. Mátyás király a birtokot 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi Pál a birtokon várat építtetett. A várnak köszönhetően a település virágzásnak indult. Nagyvázsonyt 1488-ra már a megye jelentős falvai közé sorolták. 15. században épült a Pálos kolostora. Kinizsi a szerzeteseket a szomszéd faluból hozatta.Majd 1552-ben Veszprém elfoglaltával a katonák felrobbantották a kolostort , nehogy beköltözzön a török. Nagyvázsony mezővárosi rangjára a jelentős heti vásárok, a településen lévő iparosok nagy száma és a templomok utaltak.

A 16. században Nagyvázsonyt is megtámadták a törökök. A Nagyvázsonyi vár hol török, hol magyar kézen volt. A várat véglegesen 1598-ban sikerült visszafoglalni. A török időkben a vár katonái a vár alján építették fel szállásaikat, így szinte egy új települést hoztak létre.

A 17. században a település megpróbálta helyrehozni a törökök által okozott károkat. 1649-ben a várat a király a Zichy családnak adományozta. 1651-ben már városként említették Nagyvázsonyt, holott jogállása nem érte el a mezővárosokét. A törökök még egyszer megtámadták a várat, s 1663-ban fel is gyújtották. A Rákóczi-szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét.

A település fejlődése megállt. Zichy Imre a 18. század elején német telepeseket hívott ide. Azonban a telepesek ittléte sem tudta felvirágoztatni a települést, s régi rangját és jelentőségét Nagyvázsony teljesen elvesztette. A 19. század során Nagyvázsony a Buda-Fehérvár-Veszprém-Tapolca közötti postakocsi járat útvonalán az egyik állomás és lóváltó hely volt.[6]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Strenner Zoltán (Veszprémi Ipartestület Nagyváz...)[7][8]
  • 1994–1998: Szombati József (független)[9]
  • 1998–2002: Szombati József (független)[10]
  • 2002–2006: Szombati József (független)[11]
  • 2006–2010: Fábry Szabolcs János (független)[12]
  • 2010–2011: Fábry Szabolcs János (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2011–2014: Vigh-Krupla Orsolya (független)[14]
  • 2014–2019: Fábry Szabolcs János (független)[15]
  • 2019-től: Fábry Szabolcs (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2011. július 17-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[14] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[16] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[14]

Sport[szerkesztés]

Nagyvázsonyban nagyon fontos szerepet játszik a sport. A faluban van lovas, tenisz és labdarúgó klub is. A község híres volt a lovas napjairól, amelyeket régen minden évben megrendeztek. A település labdarúgó csapata jelenleg (2020-21-es szezonban) a megyei harmadosztályban szerepel, a hivatalos neve pedig Nagyvázsonyi Kinizsi Tornaegylet.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 3,5% németnek, 3,2% cigánynak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,2%, református 7,7%, evangélikus 5,2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 9,1% (22,2% nem nyilatkozott).[17]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Kinizsi-vár, benne a Kinizsi Pál Vármúzeum
  • Zichy-kastély
  • Postamúzeum
  • A pálos kolostor romjai
  • Schumacher-ház (néprajzi gyűjtemény)
  • Műemlék Szent István templom, gótikus eredetű, barokk stílusban átépítve
  • Műemlék református templom
  • Kinizsi-forrás (Tálodi erdő)
  • Turul-szobor[18]
  • Kinizsi Pál mellszobra a várban

Képgaléria[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Eger-víz vízgyűjtő területe
  4. Nádi farkas cibálta ki a pulykát
  5. Nagyvázsonyban fotózott rétisas a Birding.hu oldalon
  6. Postamúzeum
  7. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. A hivatkozott forrásból a jelölő szervezet pontos megnevezése nem állapítható meg, a csonkolt, illetve hiányzó szövegrész feltehetőleg „Nagyvázsonyi Tagozata” vagy hasonló kifejezés lehetett.
  9. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  10. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  11. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  12. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  13. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  14. a b c Nagyvázsony települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. július 17. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  15. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  16. 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  17. Nagyvázsony Helységnévtár
  18. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.