Ácsteszér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ácsteszér
Ácsteszér - Szent Márton római katolikus templom.jpg
Ácsteszér címere
Ácsteszér címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Kisbéri
Jogállás község
Irányítószám 2887
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 696 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 39,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ácsteszér (Magyarország)
Ácsteszér
Ácsteszér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 20″, k. h. 18° 00′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 20″, k. h. 18° 00′ 20″
Ácsteszér (Komárom-Esztergom megye)
Ácsteszér
Ácsteszér
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Ácsteszér weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ácsteszér témájú médiaállományokat.

Ácsteszér (németül: Tesier vagy Zierndorf) község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Ácsteszér a Bakony északi lábánál, a Bakonyalján, a Concó-patak forrásvidékén fekszik, a legközelebbi város Kisbér (15 km). Komárom-Esztergom megye délnyugati szegletében. A települést Kisbér felől megközelítve az utazót megragadja a Feketevíz pusztai tavak mentén kanyargó, tölgyerdőkkel határolt út szépsége, hangulata. A község legmagasabb pontjáról a Bakonyt a Vértes hegységtől elválasztó Móri-árok, másik irányban pedig a Pannonhalmi Apátság sziluettje tárul elénk. Tiszta levegőjű környezet, vadban gazdag erdőségek veszik körül a községet. A környék lovas és kerékpáros túrákra, gyalogos természetjárásra különösen alkalmas. Ácsteszér területéről indul ki a Táncsics-túra útvonala, mely a környező hat település legszebb tájait köti össze.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv teszér, taszár szóból ered, mely ácsot, famegmunkálót jelent.

Története[szerkesztés]

A római katolikus templom

Első írásos említése 1392-ből származik (Alch Thezer). A faluban eredetileg vándormesterséget űző ácsok laktak. A középkorban népes falu volt, majd a törökök elpusztították. 1543-tól elnéptelenedett. A 17. század elején a gróf Cseszneky család birtokolta, majd 1636-ban az Esterházyak vásárolták meg, akik németeket telepítettek be. 1699-ből származó pecsétnyomója, melyen liliom és fejsze látható, a fakitermelésre utal. A településen 1772-től németek, magyarok és néhány szlovák család lakott. 1799. április 21-én itt született s húszéves koráig itt élt Táncsics Mihály. „Életpályám” című önéletrajzi munkája írja le itt töltött éveit. A 20. század elején volt a legnagyobb a falu lélekszáma, lakói főként mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak. A II. világháború harcai 1945 március 27-én értek véget területén. A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez. Az Ácsteszéri Táncsics Termelőszövetkezet, mely 1960-ban alakult, 1977-ben egyesült az akai, súri és csatkai szövetkezettel, majd ismét önállósult. Jelenleg több, mint húsz vállalkozás és vállalkozó tevékenykedik a községben.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márton római katolikus templom (1792 - 1794)
  • Táncsics Mihály szülőháza (parasztbarokk stílusú), ma emlékhely. Címe: Táncsics Mihály u. 44.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]