Ácsteszér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ácsteszér
Ácsteszér - Szent Márton római katolikus templom.jpg
Ácsteszér címere
Ácsteszér címere
Ácsteszér zászlaja
Ácsteszér zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeKomárom-Esztergom
JárásKisbéri
Jogállás község
Polgármester Vuts Norbert (független)[1]
Irányítószám 2887
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség696 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség39,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ácsteszér (Magyarország)
Ácsteszér
Ácsteszér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 20″, k. h. 18° 00′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 20″, k. h. 18° 00′ 20″
Ácsteszér (Komárom-Esztergom megye)
Ácsteszér
Ácsteszér
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Ácsteszér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ácsteszér témájú médiaállományokat.

Ácsteszér (németül: Tesier vagy Zierndorf szlovákul: Tesárské) község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Ácsteszér a Bakony északi lábánál, a Bakonyalján, a Concó-patak forrásvidékén , Komárom-Esztergom megye délnyugati szegletében fekszik. A község főutcája a Bakonycsernye és Mezőörs között húzódó 8208-as út, amely a belterület déli szélén két másik úttal is találkozik: ott ágazik ki belőle, a 10,450-es kilométerszelvényénél nyugatnak a Csatka felé vezető 82 117-es út és alig pár lépéssel északabbra, a 10,500-as kilométerszelvényénél beletorkollik kelet felől a Bakonysárkányról induló, Akát is feltáró 8227-es út. A legközelebbi város a 15 kilométerre fekvő Kisbér.

A települést Kisbér felől megközelítve az utazót megragadja a fekete-víz-pusztai tavak mentén kanyargó, tölgyerdőkkel határolt út szépsége, hangulata. A község legmagasabb pontjáról elénk tárul a Bakonyt a Vértes hegységtől elválasztó Móri-árok, a másik irányban pedig a pannonhalmi apátság sziluettje. Tiszta levegőjű környezet, vadban gazdag erdőségek veszik körül a községet. A környék lovas- és kerékpártúrákra és gyalogos természetjárásra is nagyon alkalmas. Ácsteszér területéről indul ki a Táncsics-túra útvonala, mely a környező hat település legszebb tájait köti össze.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv teszér, taszár szóból ered, mely ácsot, famegmunkálót jelent.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Klupács András (független)[3]
  • 1994-1998: Klupács András (független)[4]
  • 1998-2002: Klupács András (független)[5]
  • 2002-2006: Klupács András (független)[6]
  • 2006-2010: Lunk György (független)[7]
  • 2010-2014: Lunk György (független)[8]
  • 2014-2019: Lunk György (független)[9]
  • 2019-től: Vuts Norbert (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 5,4% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,7% németnek, 0,3% románnak mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,2%, református 2,3%, evangélikus 3,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,7% (21,3% nem nyilatkozott).[10]

Története[szerkesztés]

A római katolikus templom

A falu első fennmaradt írásos említése 1392-ben kelt (Alch Thezer). Eredetileg vándormesterséget űző ácsok lakták.

A középkorban népes település volt, de a törökök elpusztították; 1543-tól fokozatosan elnéptelenedett.

A 17. század elején a gróf Cseszneky család birtokolta, majd 1636-ban az Esterházyak vásárolták meg, akik németeket telepítettek be.

1699-ből származó pecsétnyomója, melyen liliom és fejsze látható, a fakitermelésre utal.

A településen 1772-től németek és magyarok laktak, valamint néhány szlovák család.

1799. április 21-én itt született s húszéves koráig itt élt Táncsics Mihály. „Életpályám” című önéletrajzi munkájában írja le itt töltött éveit.

A falu lélekszáma a 20. század elején volt a legnagyobb. Lakói ekkor főként mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak.

A II. világháború harcai 1945 március 27-én értek véget területén.

A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez. Az Ácsteszéri Táncsics Termelőszövetkezet, mely 1960-ban alakult, 1977-ben egyesült az akai, súri és csatkai szövetkezettel, majd ismét önállósult. Jelenleg több, mint húsz vállalkozás és vállalkozó tevékenykedik a községben.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márton római katolikus templom (1792 - 1794)
  • Táncsics Mihály szülőháza (parasztbarokk stílusú), ma emlékhely. Címe: Táncsics Mihály u. 44.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Ácsteszér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Ácsteszér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Ácsteszér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  5. Ácsteszér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  6. [ua https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=12&TAZ=005&W=4 Ácsteszér települési választás eredményei] (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  7. Ácsteszér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  8. Ácsteszér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  9. Ácsteszér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  10. Ácsteszér Helységnévtár

További információk[szerkesztés]