Bajót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bajót
Bajot-02.jpg
Bajót címere
Bajót címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Esztergomi
Jogállás község
Polgármester Tóth Zoltán[1]
Irányítószám 2533
Körzethívószám 33
Népesség
Teljes népesség 1602 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 97,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bajót (Magyarország)
Bajót
Bajót
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 38″, k. h. 18° 33′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 38″, k. h. 18° 33′ 21″
Bajót (Komárom-Esztergom megye)
Bajót
Bajót
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Bajót weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajót témájú médiaállományokat.

Bajót község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban található.

Fekvése[szerkesztés]

A Közép-Dunántúlon, a Gerecse északi részén helyezkedik el. Megközelíthető közúton: a 10-es főúton Nyergesújfaluig, onnan déli irányban 5 km.

Története[szerkesztés]

Bajót, templom légi fotója

Bajót és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, az itt talált régészeti leletek is erről tanúskodnak. A község határában az Öreg-kő keleti hatalmas sziklafalában, a Jankovich-barlangban őskori maradványokat, köztük az ősember solutréi kultúrájának és magdaléni kultúrájának számos ritka- és érdekes emlékét – finoman kidolgozott kő- és csonteszközöket – találtak.

A római korban itt egy település volt, helyén faragott kőtárgyak, pénzek kerültek elő, s egy domborműves sírkő is, melyet a plébánia falába építettek be.

A környéken a honfoglaló magyarok is korán megtelepedtek, az itt feltárt honfoglalás korából származó sírlelet bizonysága szerint.

A település nevét az írásos források 1202-ben említik először. Első birtokosa a spanyol származású Bajóti Simon ispán volt, ő védelmezte hősiesen maroknyi íjászával Esztergomot 1242-ben a tatároktól. Kézai Simon krónikája szerint a község neve is spanyol eredetű.

Bajóton egy vár is állt egykor, alapfalainak maradványai a templom déli oldalán sokáig láthatók is voltak, 1332 körül azonban minden bizonnyal elpusztult, birtokosainak háborúskodásai miatt, mert többé nincs említve.

A községet a törökök többször elpusztították, de mindannyiszor újranépesült. 1706-ban a labancok úgy feldúlták, hogy újra kellett telepíteni.

Határában a 19. században szénre bukkantak, és a területet bányaművelés alá is vették.

Gazdaság[szerkesztés]

Az Neszmélyi borvidék Neszmélyi körzetéhez tartozik.

Nevezetességei[szerkesztés]

Péliföldszentkereszt Bajót határában található. XIII. századi templom, kálvária, Szalézi rendház és ifjúsági ház található itt, valamint egy idősek otthona. A legenda szerint egy sánta fiú meggyógyult a szentkereszti forrás vizétől 1730. májusában. Minden év május első hétvégéjén Mária búcsú van a kegytemplomban és a kálváriadombon.

A közelben találhatók a Berény-vár nevű, ismeretlen eredetű földvár maradványai is.

Az Öreg-kő tetejének környéke természetvédelmi terület, itt fészkel a ritka kerecsensólyom és kövirigó.

A Jankovich-barlangban az ősemberre utaló leleteket találtak. A környéken vannak az Öreg-kői 1. sz. zsomboly, a Szalay-barlang és a Bajóti Büdös-lyuk nevű barlangok is.

Híres szülöttei[szerkesztés]

  • Kóthay Ernő (Bajót, 1926. november 18. – Tata, 1982. május 26.) - festőművész.
  • Muzslay István (belgiumi névhasználata szerint István Muselay) (Bajót, 1923. január 9. – Leuven, 2007. május 14.) - jezsuita szerzetespap, az alkamazott közgazdaságtan professzora a Leuveni Katolikus Egyetemen, a Collegium Hungaricum volt igazgatója, a Társadalomtudományok Pápai Akadémiájának tagja.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Bajót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]