Bajót

	Bajót
	; Bajót címere
	; Bajót címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Esztergomi
Jogállás	község
Polgármester	Tóth Zoltán (független)
Irányítószám	2533
Körzethívószám	33
	Népesség
Teljes népesség	1733 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	97,08 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	16,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Bajót Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 43′ 38″, k. h. 18° 33′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 38″, k. h. 18° 33′ 21″
	Bajót Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
	Bajót weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bajót témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bajót község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban található.

Fekvése[szerkesztés]

A Közép-Dunántúlon, a Gerecse északi részén helyezkedik el. A településen a 10-es főútból Nyergesújfalunál dél felé kiágazó 1125-ös út halad végig, de elérhető Bajót Péliföldszentkereszt érintésével is, az 1119-es útból Nagysápnál kiágazó 1124-es úton, az északnyugati szomszédságában fekvő Lábatlanról pedig az 1126-os út vezet idáig. A legközelebbi város Nyergesújfalu, mintegy 5 kilométerre.

Története[szerkesztés]

Bajót, templom légi fotója

Bajót és környéke az őskortól lakott helynek számít, az itt talált, régészeti leletek is erről tanúskodnak. A település határában, az Öreg-kő keleti, hatalmas sziklafalában található a Jankovich-barlang bejárata. A barlangban őskori leleteket, köztük az ősember solutréi kultúrájának és magdaléni kultúrájának számos ritka és érdekes emlékét, finoman kidolgozott kőeszközöket és csonteszközöket találtak.

A római korban itt egy település volt, helyén faragott kőtárgyak, pénzek kerültek elő, s egy domborműves sírkő is, melyet a plébánia falába építettek be.

A környéken a honfoglaló magyarok is korán megtelepedtek, az itt feltárt honfoglalás korából származó sírlelet bizonysága szerint.

A település nevét az írásos források 1202-ben említik először. Első birtokosa a aragóniai származású Bajóti Simon ispán volt, ő védelmezte hősiesen maroknyi íjászával Esztergomot 1242-ben a tatároktól. Kézai Simon krónikája szerint a község neve is spanyol eredetű.

Bajóton egy vár is állt egykor, alapfalainak maradványai a templom déli oldalán sokáig láthatók is voltak, 1332 körül azonban minden bizonnyal elpusztult, birtokosainak háborúskodásai miatt, mert többé nincs említve.

A települést a törökök többször elpusztították, de mindig benépesült. 1706-ban a labancok úgy feldúlták, hogy újra kellett telepíteni.

Határában a 19. században szénre bukkantak, és a területet bányaművelés alá is vették.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Török János (független)^[3]
1994-1998: Török János (független)^[4]
1998-2002: Török János (független)^[5]
2002-2006: Török János (független)^[6]
2006-2010: Tóth Zoltán (független)^[7]
2010-2014: Tóth Zoltán (független)^[8]
2014-2019: Tóth Zoltán (független)^[9]
2019-től: Tóth Zoltán (független)^[1]

Gazdaság[szerkesztés]

A Neszmélyi borvidék Neszmélyi körzetéhez tartozik.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 13,1% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,4%, református 2,6%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 10,5% (19,6% nem nyilatkozott).^[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Péliföldszentkereszt Bajót határában található. XIII. századi templom, kálvária, Szalézi rendház és ifjúsági ház található itt, valamint egy idősek otthona. A legenda szerint egy sánta fiú meggyógyult a szentkereszti forrás vizétől 1730 májusában. Minden év május első hétvégéjén Mária búcsú van a kegytemplomban és a kálváriadombon.

A közelben találhatók a Berény-vár nevű, ismeretlen eredetű földvár maradványai is.

Az Öreg-kő tetejének környéke természetvédelmi terület, itt fészkel a ritka kerecsensólyom és kövirigó.

A Jankovich-barlangban az ősemberre utaló leleteket találtak. A környéken vannak az Öreg-kői 1. sz. zsomboly, a Szalay-barlang és a Bajóti Büdös-lyuk nevű barlangok is.

Híres szülöttei[szerkesztés]

Kóthay Ernő (Bajót, 1926. november 18. – Tata, 1982. május 26.) - festőművész.
Muzslay István (belgiumi névhasználata szerint István Muselay) (Bajót, 1923. január 9. – Leuven, 2007. május 14.) - jezsuita szerzetespap, az alkalmazott közgazdaságtan professzora a Leuveni Katolikus Egyetemen, a Collegium Hungaricum volt igazgatója, a Társadalomtudományok Pápai Akadémiájának tagja.

Hivatkozások[szerkesztés]

↑ ^a ^b Bajót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Bajót települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Bajót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
↑ Bajót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Bajót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Bajót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Bajót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
↑ Bajót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Bajót Helységnévtár