Bajót
Bajót | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
Járás | Esztergomi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tóth Zoltán (független)[1] | ||
Irányítószám | 2533 | ||
Körzethívószám | 33 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1616 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 97,08 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,44 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 43′ 38″, k. h. 18° 33′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 38″, k. h. 18° 33′ 21″ | |||
Bajót weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bajót témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bajót község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban található.
Fekvése[szerkesztés]
A Közép-Dunántúlon, a Gerecse északi részén helyezkedik el. A településen a 10-es főútból Nyergesújfalunál dél felé kiágazó 1125-ös út halad végig, de elérhető Bajót Péliföldszentkereszt érintésével is, az 1119-es útból Nagysápnál kiágazó 1124-es úton, az északnyugati szomszédságában fekvő Lábatlanról pedig az 1126-os út vezet idáig. A legközelebbi város Nyergesújfalu, mintegy 5 kilométerre.
Története[szerkesztés]
Bajót és környéke az őskortól lakott helynek számít, az itt talált, régészeti leletek is erről tanúskodnak. A település határában, az Öreg-kő keleti, hatalmas sziklafalában található a Jankovich-barlang bejárata. A barlangban őskori leleteket, köztük az ősember solutréi kultúrájának és magdaléni kultúrájának számos ritka és érdekes emlékét, finoman kidolgozott kőeszközöket és csonteszközöket találtak.
A római korban itt egy település volt, helyén faragott kőtárgyak, pénzek kerültek elő, s egy domborműves sírkő is, melyet a plébánia falába építettek be.
A környéken a honfoglaló magyarok is korán megtelepedtek, az itt feltárt honfoglalás korából származó sírlelet bizonysága szerint.
A település nevét az írásos források 1202-ben említik először. Első birtokosa a aragóniai származású Bajóti Simon ispán volt, ő védelmezte hősiesen maroknyi íjászával Esztergomot 1242-ben a tatároktól. Kézai Simon krónikája szerint a község neve is spanyol eredetű.
Bajóton egy vár is állt egykor, alapfalainak maradványai a templom déli oldalán sokáig láthatók is voltak, 1332 körül azonban minden bizonnyal elpusztult, birtokosainak háborúskodásai miatt, mert többé nincs említve.
A települést a törökök többször elpusztították, de mindig benépesült. 1706-ban a labancok úgy feldúlták, hogy újra kellett telepíteni.
Határában a 19. században szénre bukkantak, és a területet bányaművelés alá is vették.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990-1994: Török János (független)[3]
- 1994-1998: Török János (független)[4]
- 1998-2002: Török János (független)[5]
- 2002-2006: Török János (független)[6]
- 2006-2010: Tóth Zoltán (független)[7]
- 2010-2014: Tóth Zoltán (független)[8]
- 2014-2019: Tóth Zoltán (független)[9]
- 2019-től: Tóth Zoltán (független)[1]
Gazdaság[szerkesztés]
A Neszmélyi borvidék Neszmélyi körzetéhez tartozik.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1607 | 1599 | 1602 | 1733 | 1638 | 1616 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 13,1% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,4%, református 2,6%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 10,5% (19,6% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei[szerkesztés]
Péliföldszentkereszt Bajót határában található. XIII. századi templom, kálvária, Szalézi rendház és ifjúsági ház található itt, valamint egy idősek otthona. A legenda szerint egy sánta fiú meggyógyult a szentkereszti forrás vizétől 1730 májusában. Minden év május első hétvégéjén Mária búcsú van a kegytemplomban és a kálváriadombon.
A közelben találhatók a Berény-vár nevű, ismeretlen eredetű földvár maradványai is.
Az Öreg-kő tetejének környéke természetvédelmi terület, itt fészkel a ritka kerecsensólyom és kövirigó.
A Jankovich-barlangban az ősemberre utaló leleteket találtak. A környéken vannak az Öreg-kői 1. sz. zsomboly, a Szalay-barlang és a Bajóti Büdös-lyuk nevű barlangok is.
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Kóthay Ernő (Bajót, 1926. november 18. – Tata, 1982. május 26.) - festőművész.
- Muzslay István (belgiumi névhasználata szerint István Muselay) (Bajót, 1923. január 9. – Leuven, 2007. május 14.) - jezsuita szerzetespap, az alkalmazott közgazdaságtan professzora a Leuveni Katolikus Egyetemen, a Collegium Hungaricum volt igazgatója, a Társadalomtudományok Pápai Akadémiájának tagja.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b Bajót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Bajót települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bajót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
- ↑ Bajót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bajót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bajót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bajót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Bajót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bajót Helységnévtár
További információk[szerkesztés]