Neszmély
| Neszmély | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Tatai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Janovics István[1] | ||
| Irányítószám | 2544 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1269 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 46,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 27,72 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Neszmély
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 47° 43′ 58″, k. h. 18° 20′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 58″, k. h. 18° 20′ 42″ | |||
Neszmély
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
|
|||
| Neszmély weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Neszmély témájú médiaállományokat.
|
|||
Neszmély (németül Nessmühl) község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Neszmély Komárom-Esztergom megyei település, a Neszmélyi borvidék központja a Gerecse É-i, Dunára néző nyúlványai alatt, a 10-es főút, és az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal mellett található (Neszmély vasútállomás). Távolsága Budapesttől 70, Tatától 12 km.
Története[szerkesztés]
Neszmély és környéke már ősidők óta lakott helynek tekinthető, ahol minden kor képviselve van, de leggazdagabb a római kori itt talált leletanyag.
Első írott nyomát az 1237-40 között készült Albeus jegyzékben találjuk, akkor nevét Nezmel, 1341-ben Neezmel alakban írták.
1339-ben Károly Róbert az örökös nélkül elhalt ember birtokaként rá szállott Neszmélyt két szigettel, cserjésekkel, szántókkal, s száraz és vízi vámmal, valamint révvel egyetemben fia nevelőjének, Polonia-beli Miklós mesternek és unokaöccseinek, Henckónak és Máténak adományozza. Miklós később Neszmélyi Miklós néven jelenik meg a forrásokban. Pécsi püspökké választása után Henckó, majd leszármazottai birtokolják a községet.
1341-ben Weech dédunokája, Miklós (Zovárd nembeli) neszmélyi birtokait is megemlíti végrendeletében.
Egy 1342- ben kelt oklevél leírja, hogy Vitus nyitrai püspök és Lajos herceg nevelője, Miklós a füzitői vámot elfoglalják és Neszmélyre helyezik át, ami ellen Vilmos pannonhalmi apát tiltakozott.
1364-ben a neszmélyi vámjövedelem harmada Jakus pozsonyi bírót illeti.
1422-ben már oppidum (mezőváros), és vámja a komáromi váré.
1471-ben Longa-villa. Mezőváros jellegű volt. Erről 1710-ből való pecsétje is tanúskodik.
1500 körül a Porkoláb család zálogos birtoka.
A törökök ezt a települést sem kímélték, 1552-ben már az elpusztult települések között szerepelt, ekkor az összeírók összesen hat lakható házat találtak, 24 évvel később még mindig csak tizenkettőt vehettek számba. A település később mégis újratelepült, egy 1749-es birtokper adatai szerint már 18 nemes udvartelkes birtoka szerepel.
A Zichy család is a település birtokosa volt később.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Neszmély határában egy ütközet zajlott le.
A településen található a Neszmélyi-borvidék központja. Kitűnő, zöldesbejátszó aranysárga bora külföldön is jól ismert volt. Az 1800-as években kitört filoxéra-vész azonban a szőlőtermelést hosszú időre visszavetette Neszmélyen és a borvidéken is. Az 1990-es évektől a szőlő- és bortermelés új lendületet vett, s mára már sikerült visszanyernie régi hírét. Mára már az ászári borvidékkel egyesülve, Ászár- Neszmélyi Borvidék néven éri el sikereit.
1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Dunaalmással. A két település 1991-ben szétvált.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A mai református templom épületén a késő gótikus stílusjegyek, s más adatok alapján két építési periódust különítenek el. Az első, 1396-1404 közötti periódusba tartozik a torony illetve a hajó nyugati része. A második, 15. századi periódusba tartozik a hajó keleti része a szentéllyel. Utóbbi bővítés talán Mátyás korában történt. Későbbi felújításakor e korból származó pénzeket találtak a toronyban. A templomból került a tatai múzeumba az ún. "neszmélyi fej", amely a középkori kapu eleme lehetett, az áthidalás vállánál gyámkőként volt elhelyezve. Sztehlo Ottó, a templom felmérője 1912-ben másodlagos beépítésben találta – feltételezések szerint talán a templom építészét ábrázolja.
- A Várhegyen áll a 15. századból származó négyszögletes várrom, körülötte árokrendszer, amelyet török korinak vélnek.
- A szőlőhegyen található a XV. sz-ban épített gótikus stílusú ún. Király-kút, amelynek neve Albert királyhoz köthető: a király 1439-ben, a török elleni délvidéki hadjáratából betegen Bécs felé utazva itt halt meg.
- A Duna-parti Hajóskanzen, ahol a hajók belülről is megtekinthetők.
- A szintén Duna-parton helyet kapó Millecentenáriumi Park, kemencesorral, színpaddal, és fedett, 60-70 főt befogadó sütögetőhelyiséggel. Itt kapnak helyet többek között a falu rendezvényei, és a Dzsesszmély fesztivál is.
- Itt található a Neszmélyi borvidék központja.
- A régi téglagyár mögötti dombtetőn található a Hilltop Neszmély borászat és vendégház.
- A neszmélyi iskola Makovecz Imre tervei alapján épült.
- Neszmély híres a réteséről is.
- A község határában található a Neszmélyi Arborétum, ahol országosan is jelentős atlaszcédrus telepítési kísérlet folyik.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt hunyt el 1439. október 27-én Habsburg Albert magyar király.
- A faluban tanított Szentessy László grafikusművész, a Sigillum csoport egyik alapító tagja. Dolgozata a község történetéről és a református templomról szóló ismertetések alapműve. Vezető szerepe volt a Faluvédő Egyesületben is.
- Kamocsay Ákos az ÉV BORÁSZA 1999-ben.
Képgaléria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
Irodalom[szerkesztés]
- Gyulai Rudolf 1890: Komárom vármegye és város történetéhez. A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1890. évi jelentése, 64.
