Neszmély

	Neszmély
	; Neszmély címere
	; Neszmély címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Komárom-Esztergom
Járás	Tatai
Jogállás	község
Polgármester	Janovics István
Irányítószám	2544
Körzethívószám	34
	Népesség
Teljes népesség	1269 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	46,14 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	27,72 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Neszmély Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 43′ 58″, k. h. 18° 20′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 58″, k. h. 18° 20′ 42″
	Neszmély Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
	Neszmély weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Neszmély témájú médiaállományokat.

Neszmélyi borpincék

Neszmély (németül Nessmühl) község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Neszmély Komárom-Esztergom megyei település, a Neszmélyi borvidék központja a Gerecse északi, Dunára néző nyúlványai alatt, a 10-es főút mellett található. Területét egy rövid szakaszon érinti a Süttő-Vértestolna közti 1127-es út, Szomódra pedig egy önkormányzati út vezet innen, amely Dunaszentmiklóstól a 11 136-os számozást viseli. Áthalad a településen a Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal is, amelynek itt két megállási pontja van: Neszmély vasútállomás és Várhegyalja megállóhely. Utóbbi a 10-es főút közelében fekszik, előbbi közúti megközelítését a 11 341-es út biztosítja.

Távolsága Budapesttől 70, Tatától 12 kilométer.

Története[szerkesztés]

Neszmély és környéke már ősidők óta lakott helynek tekinthető, ahol minden kor képviselve van, de leggazdagabb a római kori itt talált leletanyag.

Első írott nyomát az 1237-40 között készült Albeus jegyzékben találjuk, akkor nevét Nezmel, 1341-ben Neezmel alakban írták.

1339-ben Károly Róbert az örökös nélkül elhalt ember birtokaként rá szállott Neszmélyt két szigettel, cserjésekkel, szántókkal, s száraz és vízi vámmal, valamint révvel egyetemben fia nevelőjének, Polonia-beli Miklós mesternek és unokaöccseinek, Henckónak és Máténak adományozza. Miklós később Neszmélyi Miklós néven jelenik meg a forrásokban. Pécsi püspökké választása után Henckó, majd leszármazottai birtokolják a községet.

1341-ben Weech dédunokája, Miklós (Zovárd nembeli) neszmélyi birtokait is megemlíti végrendeletében.

Egy 1342- ben kelt oklevél leírja, hogy Vitus nyitrai püspök és Lajos herceg nevelője, Miklós a füzitői vámot elfoglalják és Neszmélyre helyezik át, ami ellen Vilmos pannonhalmi apát tiltakozott.

1364-ben a neszmélyi vámjövedelem harmada Jakus pozsonyi bírót illeti.

1422-ben már oppidum (mezőváros), és vámja a komáromi váré.

1471-ben Longa-villa. Mezőváros jellegű volt. Erről 1710-ből való pecsétje is tanúskodik.

1500 körül a Porkoláb család zálogos birtoka.

A törökök ezt a települést sem kímélték, 1552-ben már az elpusztult települések között szerepelt, ekkor az összeírók összesen hat lakható házat találtak, 24 évvel később még mindig csak tizenkettőt vehettek számba. A település később mégis újratelepült, egy 1749-es birtokper adatai szerint már 18 nemes udvartelkes birtoka szerepel.

A Zichy család is a település birtokosa volt később.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Neszmély határában egy ütközet zajlott le.

A településen található a Neszmélyi-borvidék központja. Kitűnő, zöldesbejátszó aranysárga bora külföldön is jól ismert volt. Az 1800-as években kitört filoxéra-vész azonban a szőlőtermelést hosszú időre visszavetette Neszmélyen és a borvidéken is. Az 1990-es évektől a szőlő- és bortermelés új lendületet vett, s mára már sikerült visszanyernie régi hírét. Mára már az ászári borvidékkel egyesülve, Ászár- Neszmélyi Borvidék néven éri el sikereit.

1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Dunaalmással. A két település 1991-ben szétvált.^[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 1% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,1%, református 31,2%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 11,7% (21,7% nem nyilatkozott).^[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

A református templom

A hajóskanzen Neszmélyen

A mai református templom épületén a késő gótikus stílusjegyek, s más adatok alapján két építési periódust különítenek el. Az első, 1396-1404 közötti periódusba tartozik a torony illetve a hajó nyugati része. A második, 15. századi periódusba tartozik a hajó keleti része a szentéllyel. Utóbbi bővítés talán Mátyás korában történt. Későbbi felújításakor e korból származó pénzeket találtak a toronyban. A templomból került a tatai múzeumba az ún. "neszmélyi fej", amely a középkori kapu eleme lehetett, az áthidalás vállánál gyámkőként volt elhelyezve. Sztehlo Ottó, a templom felmérője 1912-ben másodlagos beépítésben találta – feltételezések szerint talán a templom építészét ábrázolja.
A Várhegyen áll a 15. századból származó négyszögletes várrom, körülötte árokrendszer, amelyet török korinak vélnek.
A szőlőhegyen található a XV. sz-ban épített gótikus stílusú ún. Király-kút, amelynek neve Albert királyhoz köthető: a király 1439-ben, a török elleni délvidéki hadjáratából betegen Bécs felé utazva itt halt meg.
A Duna-parti Hajóskanzen, ahol a hajók belülről is megtekinthetők.
A szintén Duna-parton helyet kapó Millecentenáriumi Park, kemencesorral, színpaddal, és fedett, 60-70 főt befogadó sütögetőhelyiséggel. Itt kapnak helyet többek között a falu rendezvényei, és a Dzsesszmély fesztivál is.
Itt található a Neszmélyi borvidék központja.
A régi téglagyár mögötti dombtetőn található a Hilltop Neszmély borászat és vendégház.
A neszmélyi iskola Makovecz Imre tervei alapján épült.
Neszmély híres a réteséről is.
A község határában található a Neszmélyi Arborétum, ahol országosan is jelentős atlaszcédrus telepítési kísérlet folyik.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt hunyt el 1439. október 27-én Habsburg Albert magyar király.
A faluban tanított Szentessy László grafikusművész, a Sigillum csoport egyik alapító tagja. Dolgozata a község történetéről és a református templomról szóló ismertetések alapműve. Vezető szerepe volt a Faluvédő Egyesületben is.
Kamocsay Ákos az ÉV BORÁSZA 1999-ben.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ http://magyaryterv.etata.hu/telepulesrendezes/kisterseg/neszmely/09_telepulesfejlesztesi_koncepcio/neszmely_telepulesfejlesztesi_koncepcio.pdf
↑ Neszmély Helységnévtár

Irodalom[szerkesztés]

Gyulai Rudolf 1890: Komárom vármegye és város történetéhez. A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1890. évi jelentése, 64.