Almásfüzitő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Almásfüzitő
Almásfüzitő48.JPG
Almásfüzitő címere
Almásfüzitő címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Komáromi
Jogállás község
Polgármester Karánsebesy Lukács Pál[1]
Irányítószám 2931
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 2047 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 255,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Almásfüzitő (Magyarország)
Almásfüzitő
Almásfüzitő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 38″, k. h. 18° 15′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 38″, k. h. 18° 15′ 26″
Almásfüzitő (Komárom-Esztergom megye)
Almásfüzitő
Almásfüzitő
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Almásfüzitő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Almásfüzitő témájú médiaállományokat.

Almásfüzitő község Komárom-Esztergom megyében, a Komáromi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Komárom-Esztergom megye északi részén, a Duna jobb partján fekszik, a legközelebbi város Komárom (10 km). A település két részből áll: Almásfüzitő-felső (kolónia=lakótelep) és Almásfüzitő gyártelep. A két rész egymástól 2 km-re található az 1-es főút mellett. A MÁV-nak két állomása is van a településen a Budapest–Győr–Hegyeshalom-vasútvonalon: Almásfüzitő (innen indul Esztergom felé egy mellékvonal) és Almásfüzitő felső.

Története[szerkesztés]

Az „új” állomásépület

A település gyökerei a római korba nyúlnak vissza, de újkőkori leletek is találhatók a területen. Latin neve Azanum volt, a mostani falu környékén katonai tábor volt. Az 1. századtól vannak régészeti emlékek. A Duna menti limes védművei voltak a területen. A korai palánk (fa) tábort kőtábor váltotta fel Marcus Aurelius császár idején. Később a tábor falába egy kis erődöt építettek. A római temetőből előkerült síremlékek egy része a főtéren látható.

A neve először egy 1001 körüli oklevélben (a pannonhalmi apátság alapítóleveléből ismert) jelent meg (Fizeg), melyben I. István király a falut a pannonhalmi apátságnak adományozta. IV. Béla király szívesen időzött itt. A település a török hódoltság idején elnéptelenedett.

A közég fejlődése az iparnak köszönhető. Zichy Miklós már a 19. században felismerte a kedvező lehetőségeket. Az 1830-as években keményítő-, szesz- és enyvüzem létesült a Zichy-birtokon. 1854-ben már cukorgyár üzemelt. 1879-től új tulajdonosa, Tussla Tivadar Ószőnytől Füzitőig árvízvédelmi töltést emeltetett.

1884-ben készült el az Újszőny (Komárom)–Budapest-vasútvonal, majd 1891-ben az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal. Emeletes állomásépülete és raktárháza is ekkor épült. A település mai neve 1895-től ismert, a névadó a MÁV lett, ugyanis Almás községnek és Füzitőpusztának ezen a néven létesített közös megállót. Maga a Füzitő szó összetett szó, előtagja a Füzegy, egy Dunába ömlő patak neve (a fűzfa származéka), utótagja, a tő, pedig torkolatot jelent.

1884-ben a cukorgyárból keményítőüzem és gőzmalom lett. A gyártelep 1899-ben leégett.

Az amerikai tulajdonú Vacuum Oil Company (VOC) Rt. a vasúti, közúti és hajózási lehetőséggel rendelkező Füzitőpusztán 1904-ben kezdte meg ásványolaj-finomítójának építését. A gyár 1908-tól termelt. A Tanácsköztársaság alatt gépeit leszerelték. A termelés 1922-ben indult meg újra. Az uradalom, a vasút és a gyárak magasabb beosztású alkalmazottai a lakótelepen (colonia) laktak, a munkások azonban a környékbeli községekből jártak be dolgozni.

A település 1958-ig Szőnyhöz tartozott.

Gazdaság[szerkesztés]

Olajfeldolgozás[szerkesztés]

Az 1910-ig terjedő időben Magyarországon hat kisebb-nagyobb kőolaj-finomító működött. Ezek a feldolgozók világító petróleumot, később benzint, és gázolajat gyártottak.

A Vacuum Oil Company 1904-ben kezdte el az általa felfedezett és erről nevet kapó vákuumtechnológiával rendelkező finomító építését Füzitőpusztán. 1904-től 1907-ig az üzemek építése, próbaüzemi gyártások, a személyzet betanítása történt meg. Az üzemszerű termelést 1907-ben kezdték meg galíciai paraffinos kőolaj feldolgozásával. Ekkor 200 fő dolgozott itt, ebből az adminisztratív alkalmazottak száma 30 körüli volt. A „Gargoyle” védjegyű olajokat amerikai receptúra szerint saját és vásárolt komponensek felhasználásával állították elő. A receptúra és a védjegy használatáért a központnak fizetni kellett. Kocsikenőcsöket és gépzsírokat is gyártottak.

Az első világháború alatt katonai parancsnokság alá vonták a finomítót. Biztosítani kellett a rendelkezésre álló kőolajból a hadigépezet céljaira alkalmas kőolajtermékek előállítását. Az országban kőolajhiány miatt és politikai okokból 1921-ig nem volt termelés. Az alkalmazottakat néhány vezető kivételével elbocsátották. Az amerikai központ az elavult berendezésektől szabadulni szeretett volna, s a gyárat is el kívánta adni. A Vacuum Oil Company Co. meg akarta tartani a piacait és az eladóhálózatot, ezért korszerűsítette az üzemet. 1922-ben szovjet import kőolajból újból megindult a termelés. Azonban 1923-ban a téli dunai jeges ár jelentős károkat okozott. Az áradás a 6000 m2-es üres tartályokat kiszakította a helyüktől.

1925-ben a Standard Oil of New Jersey tulajdonában lévő Magyar-Amerikai Petróleum Rt. megszüntette tevékenységét és beolvadt a Vacuum Oil Co. Rt.-be, s ezzel Magyarország legnagyobb, legerősebb kőolajipari vállalata lett.

1931-ben elindították a folyamatos desztillációs rendszert, s a fekvőkazános rendszer mellett 50 000 tonna/év lett a feldolgozható kőolaj mennyisége. 1940 után a kitermelt hazai kőolajtermelés fedezte a feldolgozóipar gyártási kapacitásait. Ekkortól tilos lett kőolajat importálni. A kitermelt magyar kőolaj kedvező összetételű nyersanyag volt. 30%-ából viszonylag magas oktánszámú motorbenzint, 15%-nyi petróleumot és 20% gázolajat tudtak gyártani. Paraffindús pakurájából paraffintalanítással jó minőségű paraffinokat és kiváló minőségű kenőolajféleségeket lehetett előállítani.

Az 1941. december 12-i hadüzenet után az amerikai tulajdonú vállalatot magyar állami kezelésbe vették. 1942. január 12-től „Magyarországi Vácuum Olaj Üzemek Magyar Királyi Kincstár kezelésében” lett a neve. A gyárban katonai parancsnokság működött. 1944. március 19-e után – a német megszállás kezdetével – elkezdődtek a légiriadók, majd később a bombatámadások. Az elsőt 1944. június 13-án éjjel intézték a szövetséges csapatok légierői a finomító ellen. 20 kilotonna szénhidrogén, alapanyag, félkész és késztermék folyt szét, illetve borult lángba.

A lepárlóoszlopot telibe találták, de két hét múlva működőképes volt. 1944. augusztus 9-én délelőtt szőnyegbombázás érte a gyárat. Ekkor halálos áldozatok is voltak. 1945. február 8-án ismét pusztított a jeges ár. A jégtorlódás miatt felduzzadt Dunát a megsérült töltés nem bírta el. Az ár átszakította, és bezúdult a gyár területére. Az utolsó (harmadik) bombatámadás 1945. március 14-én volt, de a tönkrement és a németek által leszerelt gyárban már nem sokat pusztított. A visszavonuló német hadsereg az épségben lévő berendezéseket aláaknázta, de a felrobbantásához már nem volt ideje.

Timföldfeldolgozás[szerkesztés]

1941-ben a (német tőkerészesedésű) Dunavölgyi Timföldipari Rt. 60 000 tonna kapacitású timföldgyár építését kezdte meg. A második világháború miatt a termelés 1950-ben indult meg. 1970-re a gyárat 330 000 tonna/év kapacitásra bővítették. Az 1980-as évek közepén az ország termelésének közel felét adta. Az Almásfüzitői Timföld Kft. bauxitfeldolgozási részlegét értékesítési nehézségek miatt 1994. év végével leállították, csak nem kohászati timföldet állítottak elő. 1995-től a Hungalumina Kft. töltötte be a vagyonkezelő szerepét. A következő évben a Hungalu Rt. 90%-os részvénycsomagját eladta a Hungaluminának. A fennmaradó 10%-ot munkavállalói részvénycsomagként megvásárlásra ajánlották fel a dolgozóknak. Az alumínium árának nagyarányú csökkenése miatt (?) a cég veszteségessé vált, 1997-ben véglegesen leállították a gyárat. Emiatt 700 fő munkanélküli lett.

Mai élete[szerkesztés]

Az ipari fejlődés a település fejlődésére is hatott. Infrastruktúrája a városias követelményeknek is eleget tesz. Az útjai burkoltak. Vezetékes vízzel, szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkezik és a távfűtés is megoldott. A településnek saját kábeltévés csatornája van. A 19. századtól Szőnyhöz tartozó falu 1958-ban önálló lett. Komárom város vonzáskörzetéhez tartozott 1984 és 1988 között. Iskolája 1900-ban alakult meg. Új épületet 1923-ban kapott. Sportolásra és tömegsportra alkalmas sportcsarnoka és sportpályája van. A művelődési ház 1950-es létrehozása óta otthont ad az Almásfüzitő Baráti Körnek és a Kertbarátok Körének, mely 1984 óta borversenyeket szervez. A házban található meg a Polgármesteri Hivatal is.

Látnivalói[szerkesztés]

  • „Vacuum” szegecselt tartályok – ipari műemlék
  • Nemzetközi motorcsónak-versenyek, jachtkikötő

Képtár[szerkesztés]

Populáris kultúrában[szerkesztés]

A 2014-es Metal Gear Solid V Ground Zeroes című videojátékban található egy hangfelvétel. Ezen a felvételen a játék fő gonosza meséli el gyerekkori traumáját, ami valószínűleg a települést ért szőnyegbombázás volt.[forrás?]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Almásfüzitő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Források[szerkesztés]

  • Komárom-Esztergom megye kézikönyve (ALFADAT-CEBA Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-11-7
  • Számadó Emese: Komárom és térsége (CEBA Veresegyház, 1998) ISBN 9639089 21 4
  • Panoráma (a MOL csoport belső hírlevele) IV. évf. 12-13. szám 2007. július 16. 18-19. old.
  • Metal Gear Solid V; Ground Zeroes, Kojima Productions (2014)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Almásfüzitő témájú médiaállományokat.