Kömlőd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kömlőd
Kömlőd légi fotó.jpg
Kömlőd címere
Kömlőd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Oroszlányi
Jogállás község
Polgármester Kiss Ferenc[1]
Irányítószám 2853
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 1090 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 47,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kömlőd (Magyarország)
Kömlőd
Kömlőd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 32′ 48″, k. h. 18° 15′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 48″, k. h. 18° 15′ 38″
Kömlőd (Komárom-Esztergom megye)
Kömlőd
Kömlőd
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Kömlőd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kömlőd témájú médiaállományokat.

Kömlőd község Komárom-Esztergom megyében, az Oroszlányi járásban. Hozzá tartozik Parnakpuszta is.

Fekvése[szerkesztés]

A Vértes hegység lábánál, a Tatai-hegysor (Bársonyos) dombvidékén fekszik. Oroszlánytól 9 km-re északnyugatra, Kisbértől 25 km-re keletre, Tatától 15 km-re délnyugatra, Tatabányától 15 km-re nyugatra található. Autóbusszal a település az 1256-os, 1702-es, 1848-as, 1851-es, 8464-es, 8574-es és 8594-es járatokkal érhető el.[3]

Római sírkő Bottyán-sánc területéről

Története[szerkesztés]

A település neve 1439-ben Kemlew, 1446-ban Kemlewd alakban fordul elő. .

Területe részben a gesztesi várhoz tartozott, részben nemesi birtok volt, majd 1526 után török uralom alá került. 1543-ban a vele szomszédos Parnakkal (Pormik) együtt feldúlták. Az 1600-as évektől magyarok lakta református falu. Lakói nagyrészt zsellérek voltak. Birtokosai a Pázmándy, Sárközy, Saffaliczky, Badics, Pálffy, Szemerey, Jókuty, Szabó családok voltak.

1705. június 9-én zajlott le a kömlődi csata: a Johann Wenzel Dietrich Glöckelsberg császári tábornok vezette szerb-osztrák sereg visszavonulásra kényszerítette Vak Bottyán kurucait a kömlődi sáncokból.

A falu gazdagon termő földjein kiváló minőségű gabonát, burgonyát, zöldséget, takarmányt és szőlőt termeltek. Fejlett volt állattenyésztése is, volt hengermalma, szeszgyára, téglaégetője. 1945-ig Komárom vármegye Gesztesi járásához tartozott.

Parnakpuszta[szerkesztés]

A tatárjárás után a majki premontrei prépostság filiát hozott itt létre. A parnaki monostor 1294-ben a morvaországi zábdorovicei prépostság függésébe került, de 1320-tól újból függetlenedett tőle. Parnaki Miklós neve 1327-ben tűnik fel (komáromi nemesek közt tanúskodik Tés ügyében). Az 1937-es térképen már mint pusztát jelölik. (Parnaki halom, Nagyparnak-puszta)

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kömlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.knykk.hu/images/m_kem_2016/a_kem_helysegnev.pdf
  4. Balogh Kata - Bárdos István: Komárom-Esztergom megye. Településtörténeti kalauza, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézet, Tatabánya; vertesszolos.hu - 1993.

További információk[szerkesztés]