Kömlőd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kömlőd
Kömlőd légi fotó.jpg
Kömlőd címere
Kömlőd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeKomárom-Esztergom
JárásOroszlányi
Jogállás község
Polgármester Bogáth István (független)[1]
Irányítószám 2853
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség1090 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség47,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kömlőd (Magyarország)
Kömlőd
Kömlőd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 32′ 48″, k. h. 18° 15′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 48″, k. h. 18° 15′ 38″
Kömlőd (Komárom-Esztergom megye)
Kömlőd
Kömlőd
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Kömlőd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kömlőd témájú médiaállományokat.

Kömlőd (szlovákul: Kemlíd) község Komárom-Esztergom megyében, az Oroszlányi járásban. Hozzá tartozik Parnakpuszta (Parnaková Pusta) is.

Fekvése[szerkesztés]

A Vértes hegység lábánál, a Tatai-hegysor (Bársonyos) dombvidékén fekszik. Oroszlánytól 9 kilométerre északnyugatra, Kisbértől 25 kilométerre keletre, Tatától 15 kilométerre délnyugatra, Tatabányától 15 kilométerre nyugatra található.

Központján a Tatabánya-Kisbér közti 8135-ös út halad keresztül, Tatával a 8137-es út köti össze. Nagyparnakpuszta nevű, a központtól távol eső külterületi településrésze a Mór-Kocs közti 8127-es út mellett helyezkedik el.

Autóbusszal a település az 1256-os, 1702-es, 1848-as, 1851-es, 8464-es, 8574-es és 8594-es járatokkal érhető el.[3]

Római sírkő Bottyán-sánc területéről

Története[szerkesztés]

A település neve 1439-ben Kemlew, 1446-ban Kemlewd alakban fordul elő. .

Területe részben a gesztesi várhoz tartozott, részben nemesi birtok volt, majd 1526 után török uralom alá került. 1543-ban a vele szomszédos Parnakkal (Pormik) együtt feldúlták. Az 1600-as évektől magyarok lakta református falu. Lakói nagyrészt zsellérek voltak. Birtokosai a Pázmándy, Sárközy, Saffaliczky, Badics, Pálffy, Szemerey, Jókuty, Szabó családok voltak.

1705. június 9-én zajlott le a kömlődi csata: a Johann Wenzel Dietrich Glöckelsberg császári tábornok vezette szerb-osztrák sereg visszavonulásra kényszerítette Vak Bottyán kurucait a kömlődi sáncokból.

A falu gazdagon termő földjein kiváló minőségű gabonát, burgonyát, zöldséget, takarmányt és szőlőt termeltek. Fejlett volt állattenyésztése is, volt hengermalma, szeszgyára, téglaégetője. 1945-ig Komárom vármegye Gesztesi járásához tartozott.

Parnakpuszta[szerkesztés]

A tatárjárás után a majki premontrei prépostság filiát hozott itt létre. A parnaki monostor 1294-ben a morvaországi zábdorovicei prépostság függésébe került, de 1320-tól újból függetlenedett tőle. Parnaki Miklós neve 1327-ben tűnik fel (komáromi nemesek közt tanúskodik Tés ügyében). Az 1937-es térképen már mint pusztát jelölik. (Parnaki halom, Nagyparnak-puszta)

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Madari Ferenc (független)[4]
  • 1994–1998: Madari Ferenc (független)[5]
  • 1998–2002: Madari Ferenc (független)[6]
  • 2002–2006: Madari Ferenc (független)[7]
  • 2006–2010: Kiss Ferenc (független)[8]
  • 2010–2014: Kiss Ferenc (független)[9]
  • 2014–2019: Bogáth István (független)[10]
  • 2019-től: Bogáth István (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,1%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 1,4% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (19,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20%, református 19,6%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 26,1% (33,2% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kömlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 5.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.knykk.hu/images/m_kem_2016/a_kem_helysegnev.pdf
  4. Kömlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kömlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  6. Kömlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  7. Kömlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  8. Kömlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  9. Kömlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. Kömlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  11. Kömlőd Helységnévtár
  12. Balogh Kata - Bárdos István: Komárom-Esztergom megye. Településtörténeti kalauza, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézet, Tatabánya; vertesszolos.hu - 1993.

További információk[szerkesztés]