Bábolna (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Komárom-Esztergom vármegyei városról szól. Hasonló címmel lásd még: Bábolna (egyértelműsítő lap).
Bábolna
A város történeti épületegyüttese madártávlatból
A város történeti épületegyüttese madártávlatból
Bábolna címere
Bábolna címere		 Bábolna zászlaja
Bábolna zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásKomáromi
Jogállás város
Polgármester Dr. Horváth Klára (független)[1]
Irányítószám 2943
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség3431 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség114,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bábolna (Magyarország)
Bábolna
Bábolna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 17° 58′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 17° 58′ 44″
Bábolna (Komárom-Esztergom vármegye)
Bábolna
Bábolna
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Bábolna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bábolna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bábolna város Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Bábolna a Kisalföldön, a Igmánd–Kisbéri-medencében, Komárom-Esztergom vármegye nyugati szélén helyezkedik el. Tőle Tata 27,5 km, Nagyigmánd 7 km, Kisbér 18 km, Komárom 15 km, Győr 25 km távolságra található.

  • Tengerszint feletti magasság: 129 m – 156 m
  • A város központjában a tengerszint feletti magasság: 139 m
  • Legnagyobb kelet-nyugat irányú távolság: 7 km
  • Legnagyobb észak-dél irányú távolság: 6 km
  • Határának hossza: 41 km

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az M1-es autópálya, amely néhány kilométerre északra húzódik tőle. A környező települések irányából négy számjegyű, alsóbbrendű utakon érhető el: Nagyigmánd és Bőny felől a 8136-os, Tárkány felől a 8146-os, majd a 8149-es, Ács felől pedig a 8151-es úton.

A hazai vasútvonalak közül a keleti határszélén (központjától közel 6 kilométerre) halad el a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal, melyen a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Nagyigmánd-Bábolna vasútállomás, Nagyigmánd belterületének nyugati részén.

Nevének eredete[szerkesztés]

Magyarországon – Erdélyt kivéve – három Bábolna, illetve Babonya nevű hely létezett (Bihar, Borsod és Komárom vármegyében): a kora középkorban mindhárom a Koppán (Katapán) nemzetség birtoka volt.[3] A Komárom vármegyei Tolmabábolna előnevét a Koppán nemzetség Tolma nevű ősapjáról, vagy egy arról elnevezett későbbi családtag után kapta.

Története[szerkesztés]

Bábolna első írásos említése 1268-ból ismert, ekkor Babuna, Tolma-Babuna néven említették, mint a Babunai család birtokát.[4]

  • 1297-ben az oklevelek említik az itt átvezető Nagy-utat.
  • 1328-ban Szent György tiszteletére szentelt templomát és Péter nevű papját említik az okiratok.
  • 1526-ban Szerdahelyi Imrefi Mihály birtoka.
  • 1568-ban Biay János, Sárközy Gáspár és János, Syesy János és Dallos János kapnak rá királyi adományt.
  • 1635-ben Bőny Péter és Siesy János kihaltával Valticher Márké és Szapáry Andrásé lett.
  • 1662-ben Csajághy Gergelyt és nejét, Konkoly Borbálát iktatják be Bábolna egyes részeibe.
  • 1696-ban báró Szapáry Péter Iványos Miklós és érdektársai ellen birtokpert folytat itt, majd később az egész Bábolnát megszerzik a Szapáryak.
  • II. József császár 1784. december 20-i rendeletében az országon belüli lótenyésztő központok felállítását sürgette, s Csekonics József (1754-1824) kőszegi születésű vértes lovassági kapitányt bízta meg a mezőhegyesi ménes megszervezésével, az országos lótenyésztés előmozdításával, s a hadsereg és Bécs város élelmezéséhez szükséges vágómarha szállítás közvetítésével.
A leghűségesebb bajtársnak szobor

Csekonics az Alföldön és Erdélyben összegyűjtött ökröket lábon hajtatta Bécs felé. Az állatok lábonhajtásának nagy távolságai miatt szükség volt egy gyűjtőhelyről gondoskodni. Erre a célra találták alkalmasnak a Bécs–budai úgynevezett „Mészárosok Útja” mellett fekvő, jó legelővel rendelkező Bábolnát, amely ekkor Szapáry József tulajdona volt.

  • 1789-ben az állam 450 000 arany forintért az állami ménesbirtok céljaira megvásárolta Bábolnát Szapáry Józseftől, s itt helyezték el a Bécsbe szánt ökrök egy részét is.

A háborús évek elmúltával megszűnt az ökörszállítás. 1789-től Bábolna mint a Mezőhegyesi ménes fióktelepe szerepelt. Csak 1806-ban önállósították, s 1816-ban kezdődött a rendszeres tenyésztés keleti vérben való lófajtákkal. A magyar lótenyésztés a reformkor végére nemzeti üggyé vált.

1848. december 28-án közelében zajlott a bábolnai csata.

Az 1800-as évek végére, az 1900-as évek elejére a kisbéri és a bábolnai ménesbirtokokat a Lótenyésztés Mekkájaként emlegetik, s Európa, sőt még a Távol-Kelet, különösen Japán lótenyésztői is felkeresték, tanulmányozták.

  • 1919 nyarán román királyi csapatok vonultak be Budapest felől, és novemberig megszállva tartották a települést. A ménest elhajtották, azt teljesen újra kellett létesíteni.
  • 1926-ban felszerelték az első telefonállomást.
  • az 1930-as években felépült a község protestáns temploma.
  • 1945. március 27-én vonultak be a szovjet csapatok, a Bécs felé menekülő németek nyomában.[5]
  • 1948. december 23-án megalakul a Bábolnai Állami Gazdaság.
  • 1958-ban Bábolnapusztából önálló községgé vált a település.
  • 1960-ban Burgert Róbert veszi át a gazdaság irányítását. Vezetése alatt gyors fejlődés indult meg a településen. Megindult a lakásépítés, új utcák jöttek létre. A település lakossága rövid idő alatt a duplájára szaporodott.
  • 1971-ben Bábolna nagyközséggé lett.
  • 1973-ban az Állami Gazdaság Bábolnai Mezőgazdasági kombináttá alakult.
  • 1982-ben hévízkutatási fúrások során 44 és 52 Celsius-fokos karsztvízre akadtak a település területén fúrt kutakban.
  • 1993-ban Bábolna levált a társközségekről, önálló közigazgatásúvá lett.
  • 1995-ben a Bábolnai Rt. a volt tisztikaszinó épületét felújította, átalakította. Itt kapott helyet egy étterem, kávéház, és egy kiállítás, mely a ménesbirtok, s a két évszázados hagyományokra visszavezethető arablótenyésztés történetét mutatja be.
  • 1998. október 18-án választották polgármesterré Horváth Klárát[6]
  • 2001. augusztus 1-jén kettévált a baromfitenyésztéssel foglalkozó Bábolna Rt. és az állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok kft. – melynek feladata az 1789-es alapítás óta felhalmozott eszmei örökség továbbvitele, a kastélyegyüttes, a ménesudvar és a lóállomány megőrzése.
  • 2002-ben felépült a Sportcsarnok.
  • 2003. július 1-jén Bábolnát városi rangra emelték.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Kovács József (független)[7]
  • 1994-1998: Kovács József (független)[8]
  • 1998-2002: Kovácsné dr. Horváth Klára (független)[9]
  • 2002-2006: Kovácsné dr. Horváth Klára (független)[10]
  • 2006-2010: Dr. Horváth Klára (MSZP)[11]
  • 2010-2014: Dr. Horváth Klára (független)[12]
  • 2014-2019: Dr. Horváth Klára (független)[13]
  • 2019-től: Dr. Horváth Klára (független)[1]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3774
3785
3789
3762
3441
3431
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,1%, református 9,5%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 17,8% (29% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

Ibn Galal VI csontváza a Lovasmúzeum kiállítótermében
  • Római katolikus templomát 1724-i canonica visitatio már említi, de építésének ideje ismeretlen.[4]
Nepomuki Szent János templom
  • Szapáry-kastély, melyben ma a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok központja van. A barokk stílusú kastély Bábolna legrégebbi épülete, az 1700-as években épült U alakú udvarház. A kastélyt 1810-ben újjáépítették, ekkor építették az emeleti részt, alakították ki a jelenlegi formáját. A kastély kertjében található a Shagya lószobor, a híres öreg akácfa (melyet 1710-ben ültettek), lovarda, istállók híres arab ménekkel, az Imperiál Vendégház.
  • Tiszti Kaszinó Eredetileg csárdának és fogadónak épült 1758-ban, az épületet tiszti kaszinónak 1902-ben alakították át, az akkori divat szerinti eklektikus stílusban. 1995-ben a Bábolna Rt. felújította és reprezentatív kávéházat, éttermet és különtermeket alakítottak ki. Itt kapott helyet a ménesbirtok történetét bemutató múzeum is. Iratok, térképek, könyvek, festmények, fotók, szerszámok, használati tárgyak és oklevelek láthatóak a ménesbirtok történetét bemutató múzeumban. Korábban a tárlat részét képezte Imperiál, valamint Ibn Galal VI csontváza is. A két évszázados hagyományokra visszatekintő arabló-tenyésztés történetével ismerkedhet meg a látogató a Lovasmúzeum egyik termében. A ménesbirtok latin és német nyelvű alapító levelétől a korabeli lószerszámokig számos érdekesség várja a lovak iránt érdeklődőket. A másik terem a rekordoké, ahol a Bábolnán tenyésztett lovak által a különböző versenyeken nyert díjak láthatók. Közülük a legértékesebbek Imperial nevéhez fűződnek.
  • A lovardát a napóleoni seregek dúlását (1809) követően építették. A méteres falak, a korábbi ménesbélyegzővel díszített üvegablakok, a tetőszerkezet művészi ács munkája, a kovácsoltvas csillárok és falikarok a néhány évvel ezelőtti felújítás eredményeként ma teljes pompájában tekinthető meg.
  • Kocsimúzeum, mely a ménesudvarban található.
  • Hősök kapuja A Lovardával szemben építette az 1938-ban Pettkó-Szantner Tibor. Egy Pozsony vármegyei kisváros, Modor kapujának másolata. Az átjáró falán lévő márványtáblák a '48-as szabadságharcban illetve az I. és II. világháborúban elesett bábolnai hősökre emlékeztetnek. 1968-tól a torony adott otthont a vadászmúzeumnak is, mely alapvetően Bábolna környékének élővilágát mutatta be. A kiállítás sajnos már nem látogatható.
  • Millenniumi emlékmű
  • A településen található szobrok: Csekonics József, Burgert Róbert, Erdei Ferenc, Fadlallah El Hedad Mihály, Leghűségesebb bajtárs, Nepomuki Szent János, O-Bajan, Pettkó-Szandtner Tibor, Széchenyi István, Tessedik Sámuel, Ülő Nő, Magvető, Tóth János, Vaskakas, Shagya.
  • Bábolnai Arborétum és Állatpark Dr. Burgert Róbert alapította. Az 500 különböző fajú növényből 335 lombos-, valamint 156 örökzöld fa és cserjefaj található. Egyik nevezetessége az 1965-ben ültetett mamutfenyő és a mocsári ciprus.[15]
  • Híres Lovak Emlékparkja, elpusztult híres lovaknak állít emléket kopjafás sírhalmokkal.[16]
  • Kamaraszínház 175 férőhelyes. Egy istállóból alakították át 1982-ben.
  • A bábolnai csata emlékműve az 1848. december 29-én Bábolna határában lezajlott csatának állít emléket. 1988-ban állították.

Híres emberek[szerkesztés]

Burgert Róbert (1924 – 1999)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Bábolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Komárom vármegye. Budapest, Országos Monográfiai Társaság, 1907. p.556 (Magyarország vármegyéi és városai sorozat)
  4. ↑ a b Komárom vármegye. Budapest, Országos Monográfiai Társaság, 1907. p.49 (Magyarország vármegyéi és városai sorozat)
  5. ↑ Városunk történelme. Bábolna.hu. (Hozzáférés: 2023. szeptember 13.)
  6. ↑ Bábolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  7. ↑ Ba települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Bábolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  9. ↑ Bábolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  10. ↑ Bábolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  11. ↑ Bábolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  12. ↑ Bábolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  13. ↑ Bábolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  14. ↑ Bábolna Helységnévtár
  15. ↑ Arborétum, babolnamenes.hu
  16. ↑ Kirándulás a Híres Lovak Emlékparkjába, mely a Bábolnai Arborétum és Állatpark különlegessége, programturizmus.hu

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bábolna_(Magyarország)&oldid=26461596”