Bábolna (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bábolna
Bábolna madártávlatból - A képen a város történeti épületegyüttese látható
Bábolna madártávlatból - A képen a város történeti épületegyüttese látható
Bábolna címere
Bábolna címere
Bábolna zászlaja
Bábolna zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeKomárom-Esztergom
JárásKomáromi
Jogállás város
Polgármester Horváth Klára
Irányítószám 2943
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség3789 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség114,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bábolna (Magyarország)
Bábolna
Bábolna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 17° 58′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 17° 58′ 44″
Bábolna (Komárom-Esztergom megye)
Bábolna
Bábolna
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Bábolna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bábolna témájú médiaállományokat.

Bábolna város Komárom-Esztergom megyében, a Komáromi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Bábolna Komárom-Esztergom megye nyugati szélén van, tőle Tata 27,5 km, Nagyigmánd 7 km, Kisbér 18 km, Komárom 15 km távolságra található.

  • Tengerszint feletti magasság: 129 m – 156 m
  • A város központjában a tengerszint feletti magasság: 139 m
  • Legnagyobb kelet-nyugat irányú távolság: 7 km
  • Legnagyobb észak-dél irányú távolság: 6 km
  • Határának hossza: 41 km

Megközelíthető az M1-es autópályán és a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalon (Nagyigmánd-Bábolna vasútállomás kb. 5 km).

Nevének eredete[szerkesztés]

MagyarországonErdélyt kivéve – három Bábolna, ill Babonya nevű hely volt (Bihar, Borsod és Komárom megyében): mindhárom a Koppán (Katapán) nemzetség birtoka.[2] A Komárom megyei Tolmabábolna előnevét a Koppán nemzetség Tolma nevű ősapjáról, vagy egy arról elnevezett családtag után kapta.

Története[szerkesztés]

Bábolna első írásos említése 1268-ból való, ekkor Babuna, Tolma-Babuna néven említik. Ekkor a Babunai család birtoka.[3]

  • 1297-ben az oklevelek említik az itt átvezető Nagy-utat.
  • 1328-ban Szent György tiszteletére szentelt templomát és Péter nevű papját említik az okiratok.
  • 1526-ban Szerdahelyi Imrefi Mihály birtoka.
  • 1568-ban Biay János, Sárközy Gáspár és János, Syesy János és Dallos János kapnak rá királyi adományt.
  • 1635-ben Bőny Péter és Siesy János kihaltával Valticher Márké és Szapáry Andrásé lett.
  • 1662-ben Csajághy Gergely-t és nejét, Konkoly Borbálát iktatják be Bábolna egyes részeibe.
  • 1696-ban báró Szapáry Péter Iványos Miklós és érdektársai ellen birtokpert folytat itt, majd később az egész Bábolnát megszerzik a Szapáryak.
  • II. József császár 1784. december 20-i rendeletében az országon belüli lótenyésztő központok felállítását sürgette, s Csekonics József (1754-1824) kőszegi születésű vértes lovassági kapitányt bízta meg a mezőhegyesi ménes megszervezésével, az országos lótenyésztés előmozdításával, s a hadsereg és Bécs város élelmezéséhez szükséges vágómarha szállítás közvetítésével.
A leghűségesebb bajtársnak szobor

Csekonics az Alföldön és Erdélyben összegyűjtött ökröket lábon hajtatta Bécs felé. Az állatok lábonhajtásának nagy távolságai miatt szükség volt egy gyűjtőhelyről gondoskodni. Erre a célra találták alkalmasnak a Bécs–budai úgynevezett "Mészárosok Útja" mellett fekvő jó legelővel rendelkező Bábolnát, amely ekkor Szapáry József tulajdona volt.

  • 1789-ben az állam 450 000 arany forintért az állami ménesbirtok céljaira megvásárolja Bábolnát Szapáry Józseftől, s itt helyezték el a Bécsbe szánt ökrök egy részét is.

A háborús évek elmúltával megszűnt az ökörszállítás. 1789 óta Bábolna mint a Mezőhegyesi ménes fiókja szerepel. Csak 1806-ban önállósítják, s 1816-ban kezdődik a rendszeres tenyésztés keleti vérben való lófajtákkal. A magyar lótenyésztés a Reformkor végére nemzeti üggyé vált. 1848. december 28-án közelében zajlott a bábolnai csata. Az 1800-as évek végére, az 1900-as évek elejére a kisbéri és a bábolnai ménesbirtokokat a Lótenyésztés Mekkájaként emlegetik, s Európa, sőt még a távolkelet, különösen a Japán lótenyésztői is felkeresték, tanulmányozták.

  • 1948. december 23-án megalakul a Bábolnai Állami Gazdaság.
  • 1958-ban Bábolnapusztából önálló községgé vált a település.
  • 1960-ban Burgert Róbert veszi át a gazdaság irányítását. Vezetése alatt gyors fejlődés indult meg a településen. Megindult a lakásépítés, új utcák jöttek létre.

A település lakossága rövid idő alatt a duplájára szaporodott.

  • 1971-ben Bábolna nagyközséggé lett.
  • 1973-ban az Állami Gazdaság Bábolnai Mezőgazdasági kombináttá alakult.
  • 1982-ben hévízkutatási fúrások során 44 és 52 Celsius-fokos karsztvízre akadtak a település területén fúrt kutakban.
  • 1993-ban Bábolna levált a társközségekről, önálló közigazgatásúvá lett.
  • 1995-ben a Bábolnai Rt. a volt tisztikaszinó épületét felújította, átalakította. Itt kapott helyet egy étterem, kávéház, és egy kiállítás, mely a ménesbirtok, s a két évszázados hagyományokra visszavezethető arablótenyésztés történetét mutatja be.
  • 1998. október 18-án választották polgármesterré Horváth Klárát[4]
  • 2001. augusztus 1-jén kettévált a baromfitenyésztéssel foglalkozó Bábolna Rt. és az állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok kft. – melynek feladata az 1789-es alapítás óta felhalmozott eszmei örökség továbbvitele, a kastélyegyüttes, a ménesudvar és a lóállomány megőrzése.
  • 2002-ben felépült a Sportcsarnok.
  • 2003. július 1-jén Bábolnát városi rangra emelték.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,1%, református 9,5%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 17,8% (29% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Ibn Galal VI csontváza a Lovasmúzeum kiállítótermében
  • Római katolikus templomát 1724-i canonica visitatio már említi, de építésének ideje ismeretlen.[3]
  • Szapáry-kastély, melyben ma a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok központja van. A barokk stílusú kastély Bábolna legrégebbi épülete, az 1700-as években épült U alakú udvarház. A kastélyt 1810-ben újjáépítették, ekkor építették az emeleti részt, alakították ki a jelenlegi formáját. A kastély kertjében található a Shagya lószobor, a híres öreg akácfa (melyet 1710-ben ültettek), lovarda, istállók híres arab ménekkel, az Imperiál Vendégház.
  • Tiszti Kaszinó Eredetileg csárdának és fogadónak épült 1758-ban, az épületet tiszti kaszinónak 1902-ben alakították át, az akkori divat szerinti eklektikus stílusban. 1995-ben a Bábolna Rt. felújította és reprezentatív kávéházat, éttermet és különtermeket alakítottak ki. Itt kapott helyet a ménesbirtok történetét bemutató múzeum is. Iratok, térképek, könyvek, festmények, fotók, szerszámok, használati tárgyak és oklevelek láthatóak a ménesbirtok történetét bemutató múzeumban. Korábban a tárlat részét képezte Imperiál, valamint Ibn Galal VI csontváza is. A két évszázados hagyományokra visszatekintő arabló-tenyésztés történetével ismerkedhet meg a látogató a Lovasmúzeum egyik termében. A ménesbirtok latin és német nyelvű alapító levelétől a korabeli lószerszámokig számos érdekesség várja a lovak iránt érdeklődőket. A másik terem a rekordoké, ahol a Bábolnán tenyésztett lovak által a különböző versenyeken nyert díjak láthatók. Közülük a legértékesebbek Imperial nevéhez fűződnek.
  • A lovardát a napóleoni seregek dúlását (1809) követően építették. A méteres falak, a korábbi ménesbélyegzővel díszített üvegablakok, a tetőszerkezet művészi ács munkája, a kovácsoltvas csillárok és falikarok a néhány évvel ezelőtti felújítás eredményeként ma teljes pompájában tekinthető meg.
  • Kocsimúzeum, mely a ménesudvarban található.
  • Hősök kapuja A Lovardával szemben építette az 1938-ban Pettkó-Szantner Tibor. Egy Pozsony megyei kisváros, Modor kapujának másolata. Az átjáró falán lévő márványtáblák a '48-as szabadságharcban illetve az I. és II. világháborúban elesett bábolnai hősökre emlékeztetnek. 1968-tól a torony adott otthont a vadászmúzeumnak is, mely alapvetően Bábolna környékének élővilágát mutatta be. A kiállítás sajnos már nem látogatható.
  • Millenniumi emlékmű
  • A településen található szobrok: Csekonics József, Burgert Róbert, Erdei Ferenc, Fadlallah El Hedad Mihály, Leghűségesebb bajtárs, Nepomuki Szent János, O-Bajan, Pettkó-Szandtner Tibor, Széchenyi István, Tessedik Sámuel, Ülő Nő, Magvető, Tóth János, Vaskakas, Shagya.
  • Bábolnai Arborétum és Állatpark Dr. Burgert Róbert alapította. Az 500 különböző fajú növényből 335 lombos-, valamint 156 örökzöld fa és cserjefaj található. Egyik nevezetessége az 1965-ben ültetett mamutfenyő és a mocsári ciprus.[6]
  • Híres Lovak Emlékparkja, elpusztult híres lovaknak állít emléket kopjafás sírhalmokkal.[7]
  • Kamaraszínház 175 férőhelyes. Egy istállóból alakították át 1982-ben.
  • A bábolnai csata emlékműve az 1848. december 29-én Bábolna határában lezajlott csatának állít emléket. 1988-ban állították.

Híres emberek[szerkesztés]

Burgert Róbert (1924 – 1999)

Források[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Komárom vármegye. Budapest, Országos Monográfiai Társaság, 1907. p.556 (Magyarország vármegyéi és városai sorozat)
  3. a b Komárom vármegye. Budapest, Országos Monográfiai Társaság, 1907. p.49 (Magyarország vármegyéi és városai sorozat)
  4. Bábolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  5. Bábolna Helységnévtár
  6. Arborétum, babolnamenes.hu
  7. Kirándulás a Híres Lovak Emlékparkjába, mely a Bábolnai Arborétum és Állatpark különlegessége, programturizmus.hu

További információk[szerkesztés]