Csép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csép
Csép címere
Csép címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Kisbéri
Jogállás község
Polgármester Széber József[1]
Irányítószám 2946
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 353 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 17,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 20,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csép (Magyarország)
Csép
Csép
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 40″, k. h. 18° 03′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 40″, k. h. 18° 03′ 50″
Csép (Komárom-Esztergom megye)
Csép
Csép
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Csép weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csép témájú médiaállományokat.

Csép község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a megye nyugati felének közepetáján a 13. számú Komárom-Kisbér főútvonal mellett fekszik 9 km-re Kisbér-től és 19 km-re Komárom-tól. A községtől 3 km-re Tárkány községgel közös vasúti megállóhelye van a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalon.

Földrajzi helyzete[szerkesztés]

Az Igmándi-Kisbéri-medence kistáj közepén helyezkedik el. A táj itt már hullámos északról délre menve hullámos síksággá szelídül. A felszínt a Concó-patak, Császár-ér és a Vékony-ér patakvölgyei tagolják. Azonban a lakosság (táv)vezetékes ívóvízrendszerében tatabányai víz folyik. A felszínt lösszel átitatott ártéri homok, kavics és iszap alkotja. Ezen csernozjom talaj alakult ki, a mélyebb részeken réti öntéstalajjal keveredve. Éghajlata mérsékelten meleg és száraz. Évi középhőmérséklete 9,9 °C fok. A csapadékátlag: 620 mm, az éves napfénytartam: 2010 óra és az uralkodó szélirány északnyugati.

Története[szerkesztés]

Az első régészeti emlékek a bronzkorból származnak. A falu határában honfoglalás kori sírok vannak. Első okleveles említése 1257-ből történik ˇ"possesio regalis Chepp" alakban. A Csép név csak 1909-től használatos. A Csépán név becéző alakjából származik. A falusiak azonban a Csep alakot is használják.

1427-től királynői birtokként szerepelt, de röviddel később a Csepy családé lett. A török korban sok hasonló községgel együtt elnéptelenedett. A 18. század közepére a Pázmándy család ide helyezte székhelyét, s majorságot hozott létre. A század közepére a település nemesi közbirtokossággá alakult át, mely falu életét a 19. század végéig meghatározta. Közülük nagyobb birtokkal a gróf Cseszneky, Pálffy, Mihályi és Göbel családok rendelkeztek. A község fele arányban katolikus és református. A települést a lassú, csendes fejlődés jellemezte. A falu határa nagyobbrészt a kisbirtokosok között oszlott meg és szántóműveléssel foglalkoztak.

A második világháború végén súlyos harcok folytak a falu határában, amelyek 1945. március 24-én értek véget. A háború után a község életét a stagnálás és a csendes visszafejlődés jellemzi. Termelőszövetkezete az 1960-as évek végén a nagyigmándi Új Élet termelőszövetkezethez csatlakozott. Iskolája 1971-ben szűnt meg. Ugyanezen évben a nagyigmándi nagyközségi közös tanács társközsége lett. 1990-ben újra önállóvá vált igazgatása. Az önállóság első éveiben az önkormányzat erőfeszítéseket tett a település kommunális fejlesztésére.


Nevezetességei[szerkesztés]

  • református templom 1788-ban építették klasszicista stílusban,
  • műemlék kúriák: Thaly, Csapó, és Micskey családok műemlék jellegű házai,
  • helytörténeti gyűjtemény a volt iskolában.


Nevezetes emberek[szerkesztés]

  • Csajághy Laura Vörösmarty Mihály múzsája és felesége csépi származású volt,
  • Thaly Kálmán (történetíró, költő, politikus) is itt született. Személye szerepet játszott abban, hogy 1885-ben gyűlést tartott itt a Dunántúli Történetírók Társasága

Híres emberek akik megfordultak itt[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]