Úny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Úny
Az únyi református templom távlati képe
Az únyi református templom távlati képe
Úny címere
Úny címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Esztergomi
Jogállás község
Polgármester Pósfai József[1]
Irányítószám 2528
Körzethívószám 33
Népesség
Teljes népesség 685 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 58,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Úny (Magyarország)
Úny
Úny
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 33″, k. h. 18° 44′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 33″, k. h. 18° 44′ 16″
Úny (Komárom-Esztergom megye)
Úny
Úny
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Úny témájú médiaállományokat.

Úny község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Úny a Dunántúl északkeleti szögletében elhelyezkedő Dunazug-hegységhez tartozó Gerecse hegység Gete csoportjának délkeletre húzódó löszborította dombsági tájának déli szegélyén, az Öregárok-patak egyik ágát vezető völgyben húzódik meg.

A község Esztergomtól déli irányban 19 kilométerre, Budapesttől északnyugatra 35 kilométerre, a megyeszékhelytől, Tatabányától keletre 45 kilométerre, Dorogtól délre 11 kilométerre fekszik. Közvetlen településszomszédai: északnyugaton Dág 2,5 kilométerre, délnyugaton Máriahalom 2,5 kilométerre, délkeleten Tinnye 4 kilométerre, északkeleten Pilisjászfalu 4,5 kilométerre helyezkedik el. A települést a Dorog-Tinnye közötti 1106. jelű út érinti.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek arra utalnak, hogy az őskortól lakott hely volt Úny és környéke: rézkori, bronzkori, kora vaskori cserepek egyaránt előkerültek. A Baráthegyi-dűlőben római és Árpád-kori lakóházat és gödröket találtak. A régészeti leletek az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban láthatóak.

Figyelemre méltó négy nemesi kúriája, amelyek megőrizték eredeti állapotukat. Érdemes megtekinteni a Deák Ferenc u. 22. sz. alatti, 200 éves lakóházat, amely hűen tükrözi a kor paraszti lakóház-modelljét. A község hosszú időn keresztül a közbirtokosoké volt, így katolikus temetőjében több Esztergom megyei jeles család síremléke, sírköve megtekinthető. Ugyancsak értékesek az Öregtemető és a zsidó temető megmaradt sírkövei.

Érdekes élményt jelent a „község polihisztora”, Varga László ásvány és kőzet magángyűjteményének a megtekintése.

A település határában néhány régi pince a korábbi szőlőkultúrára és gyümölcstermesztésre (szilva, körte) emlékeztet. A Tabán felett és a Rezső-hegyen telepített akácos, valamint feketefenyő erdők vannak. A Páskomban és a Rezső-hegyen erdősztyeppés liget található. A patakvölgyek mélyebb részét nádas borítja és fűzfabokrok kísérik.

Nevezetességei[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Úny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]