Nagyúny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyúny (Unín)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásSzakolcai
Rangközség
Első írásos említés1392
PolgármesterJán Palkovič
Irányítószám908 46
Körzethívószám034
Forgalmi rendszámSI
Népesség
Teljes népesség1206 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság276 m
Terület22,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 43′ 43″, k. h. 17° 12′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 43″, k. h. 17° 12′ 53″
Nagyúny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyúny témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyúny (1899-ig Unin, szlovákul Unín) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szakolcai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szakolcától 13 km-re délnyugatra, a Fehér-Kárpátok déli lábánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek szerint területén már az újkőkorban, az i. e. 4. évezredben is éltek emberek. A leletek arról tanúskodnak, hogy a vonaldíszes kerámiák népének települése állt itt. A középső bronzkorban, i. e. 2000 és i. e. 1250 között földvára is állt, melynek legnagyobb kiterjedése elérte a 17 hektárt. Megállapítható, hogy a község területe a történelem előtti időkben is lényegében folyamatosan lakott volt.

A mai falut 1392-ben Luxemburgi Zsigmond oklevelében "Wny" alakban említik először, amikor a holicsi uradalmat – melyhez Úny is tartozott – a lengyel származású főúrnak, Stíbornak adja. 1439-ben a husziták támadták meg és égették fel a települést. A feljegyzések szerint Úny a 15. század közepén egyike volt a környék legjelentősebb településeinek. A század végén a holicsi uradalmat a Czobor család szerezte meg, akik a 18. század közepéig voltak itt birtokosok. 1554-ben az uradalom a Bakics és Czobor családok között oszlott meg. 1609-ben Czobor Imre a birtokosa. 1634-ben Bethlen Gábor hadai rabolták ki a települést. 1663 szeptemberében a török pusztította el és sok lakost hurcolt rabságba. Lakói mezőgazdasággal, állattartással és a 16. századig szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 18. században a holicsi uradalom Lotaringiai Ferenc herceg tulajdona lett. A 18. századtól zsidó közösség is élt itt, akiknek iskolájuk, imaházuk és temetőjük is volt. 1831-ben, 1855-ben és 1866-ban kolerajárvány pusztított.

Vályi András szerint "UNIM. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, fekszik Sassinhoz 1 1/4 mértföldnyire; határja jó."[2]

Fényes Elek szerint "Unyin, Nyitra m. tót falu, 1269 kath., 73 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Dombos, hegyes, de jól mivelt határral, s vizimalommal. F. u. ő cs. k. felsége. Ut. p. Holics."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1294, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

Nagyúnynak 2001-ben 1164 lakosa volt, ebből 1153 szlovák, 6 cseh, 4 ukrán, 1 ismeretlen nemzetiségű.[4]

2011-ben 1214 lakosából 1168 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg a 14. században épült. Mai formáját az 1749-ben végzett átépítés során nyerte el. 1912-ben megújították és kifestették.
  • Szent Borbála szűz és vértanú tiszteletére szentelt kápolnája 1793-ban épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Etela Studeníková 1983: Tretia výskumná sezóna na Zámčisku v Uníne. AVANS 1982, 233-234.
  • Kubiš, Milan 1990: Unín, obec spevu hudby a tanca. Posvätná úcta k tradíciám. KrSl 67/11, 16-19.
  • 1992 1992 jubilejný rok obce Unín - 600 rokov od prvej písomnej zmienky o Uníne - 500 rokov farského kostola zasväteného sv. Martinovi - 100 rokov od založenia dychovej hudby. Unín.
  • Palkovič, Konštantín 1992: Povesť o zámku v Uníne. Záhorie 1/4, 30.
  • Jozef Novák 1993: Obecný erb - Unín. Záhorie 2/1, 20.
  • Ondruš, Šimon 1993: Pôvod mena obce Unín. Naše Záhorie 1, 9-12.
  • Petrovič, Vladimír 1993: Unín a deľba Holíčsko-šaštínskeho panstva v roku 1554. Záhorie 2/4, 6-7.

Külső hivatkozások[szerkesztés]