Bakonybánk

	Bakonybánk
	Katolikus templom
	; Bakonybánk címere
	; Bakonybánk címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Komárom-Esztergom
Járás	Kisbéri
Jogállás	község
Polgármester	Nagyné Farkas Marianna (független)
Irányítószám	2885
Körzethívószám	34
	Népesség
Teljes népesség	439 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	28,82 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	15,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Bakonybánk Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 28′ 00″, k. h. 17° 54′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 00″, k. h. 17° 54′ 16″
	Bakonybánk Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
	Bakonybánk weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonybánk témájú médiaállományokat.

Bakonybánk: község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Bakony keleti lábánál, a Bakonyalja és a Kisalföld határán fekszik. Többutcás úti falu. Mellette folyik a cuhai Bakony-ér.

Főutcája a 8218-as út, de érinti a határszélét keleten a 8217-es, nyugaton pedig a 8222-es út is.

A hazai vasútvonalak közül a Tatabánya–Pápa-vasútvonal érinti, melynek Bakonybánk megállóhelye a belterület szélétől pár száz méterre keletre helyezkedik el, közúti elérését a 82 324-es számú mellékút biztosítja.

Története[szerkesztés]

A bakonybánki evangélikus templom

Első írásos említése 1340-ből való. A neve a középkori személy- és méltóságnévből, a Bán-ból származik.

A török hódoltság idején elpusztult. A 18. század középétől kezdett újra benépesülni. Ekkortól az Esterházy, a Hunkár, a Stróbel, a Potyondi és a Dombay családoknak voltak itt birtokai.

A Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc brigadéros, Bezerédj Imre birtokában volt a település.

Jelentős lendületet adott a falu fejlődésének a századfordulón (1901-1902-ben) megépült helyiérdekű vasút,^[3] posta és távírda.

A falu 1950-ig Veszprém megyéhez tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Ledniczki Józsefné (független)^[4]
1994–1998: Dosztály Csaba (független)^[5]
1998–2002: Major László (független)^[6]
2002–2006: Major László (független)^[7]
2006–2010: Major László (független)^[8]
2010–2012: Kovács Kálmán Imre (független)^[9]
2012–2014: Kovács Kálmán Imre (független)^[10]
2014–2019: Kovács Kálmán Imre (független)^[11]
2019-től: Nagyné Farkas Marianna (független)^[1]

A településen 2012. szeptember 9-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.^[10]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,4%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (21,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,4%, református 6%, evangélikus 9,5%, felekezeten kívüli 14,3% (29,3% nem nyilatkozott).^[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szabadtéri installációk a bakonybánki Bánki Donát technikai parkban

Római kori leletek, köztük egy Bacchus-fejszobor, mely a pannonhalmi apátságban látható.
Római katolikus templom: barokk stílusú, 1750-ből.
Hunkár-kúria - copf stílusú, ma Polgármesteri Hivatal.
Bezerédy-kúria - a posta, az orvosi rendelő és a könyvtár működik benne.
Stróbel-kastély - ma a Bánki Donát Általános Iskola és Kultúrház épülete
Bánki Donát-emlékszoba.
Minden év június 6-án Bánki Donát-emléknap.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született Bánki Donát (eredeti nevén Lőwinger Donát; Bakonybánk, 1859. június 6. – Budapest, 1922. augusztus 1.) magyar gépészmérnök, feltaláló és műegyetemi tanár; korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Bakonybánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Itt azonban 2007. március 4-én megszűnt a személyforgalom.
↑ Bakonybánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Bakonybánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
↑ Bakonybánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Bakonybánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Bakonybánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Bakonybánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
↑ ^a ^b Bakonybánk települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. szeptember 9. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
↑ Bakonybánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
↑ Bakonybánk Helységnévtár