Bánki Donát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bánki Donát
Bánki Donát portré.jpg
Életrajzi adatok
Született1859. június 6.
Bakonybánk
Elhunyt1922. augusztus 1. (63 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Születési neve Lőwinger Donát
Ismeretes mint porlasztó
bánki-motor
bánki-turbina kifejlesztője
Nemzetiség magyar
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Pályafutása
Szakmai kitüntetések
MTA Nagyjutalma
Akadémiai tagság MTA levelező tagja (1911)

Hatással voltak rá Csonka János
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánki Donát témájú médiaállományokat.
Bánki Donát

Bánki Donát (eredeti neve Lőwinger Donát, Bakonybánk, 1859. június 6.Budapest, 1922. augusztus 1.[1]) magyar gépészmérnök, feltaláló és egyetemi tanár. Korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.

Családja[szerkesztés]

Szülei dr. Lőwinger Ignác és Salzer Berta (Betti). Édesapja körorvos volt és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitöréskor fiatal házasként is jelentkezett a szerveződő honvédségbe, ahol főorvosként a fegyverletételig szolgált. Édesapja honvédtiszti előélete is közrejátszott abban, hogy a család zsidó származása mellett magyar hazafias nevelést adott a gyermekeknek. Donát negyedik gyermekként született és később, mikor már hatan voltak testvérek átköltöztek Lovászpatonára. 1879-ben már egyetemistaként magyarosította a nevét és szülőhelye iránti tisztelete miatt választotta a Bánki nevet.[2]

Munkássága[szerkesztés]

A budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Az iparban helyezkedett el szerkesztőmérnökként (MÁV gépgyár, majd Ganz-gyár). Az egyetemen 1879–80-ban a műszaki mechanika tanszéken tanársegéd volt, majd 1899-től haláláig a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.[2][3]

Munkássága szorosan összekapcsolódott Csonka Jánossal, akivel együtt 1890-re kifejlesztették az ún. Bánki-Csonka motort, amely a Ganz-gyár nemzetközileg is versenyképes terméke volt. A Pallas nagy lexikona szerzőinek egyike volt 1893-tól. 1893. február 11-én Csonkával együtt szabadalmaztatta a fúvókás benzinkarburátort (porlasztót), megelőzve ezzel a külföldön általánosan úttörőnek tartott Wilhelm Maybachot. 1894-ben szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanómotort, a saját korában méltán világhírű Bánki-motort, amelynél a robbanókeveréket a hengerbe porlasztott vízzel hűtötte le, s ezzel a motor hatásfokát korábban nem remélt mértékben sikerült fokoznia.[2][3]

Mind a kompresszió-növelés, mind a vízbefecskendezés elsőként Bánki által tisztázott elvét később is alkalmazták, bár a Bánki-motor elterjedését a néhány évvel később megjelent dízelmotor megakadályozta. Az általa 1917-ben feltalált Bánki-turbina új utakat nyitott a törpe vízierőművek fejlesztésében. 1918-ban nagyszabású tervet dolgozott ki a Vaskapu vízerejének hasznosítására.[2][3]

A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1911-től. A vízturbináért Bánkit halála után négy évvel 1926-ban a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalmával tüntette ki. Irat- és kézirathagyatékának nagy része a BME OMIKK Levéltárában digitalizálva is megtalálható.[4] Jelentős gépszerkesztői munkássága, szabadalmi tevékenysége mellett nagy hivatástudattal látta el oktatói feladatait. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a hallgatók felkészülését előadásjegyzetekkel is segítse. Egyetemi tanári tevékenysége során a mérnökképzésben bevezette a laboratóriumi képzést.[3]

Írásai[szerkesztés]

Írásaiban főként a gázmotorok elméletével, a gőzturbinák és hidrogépek szerkesztési alapelveivel foglalkozott.

  • Gyakorlati hidraulika és hidrogépek (jegyzet, I–II., Bp., 1901–02);
  • Gőzturbinák. Légsűrítő gépek (kőnyomat, Bp., 1903);
  • Energiaátalakulások folyadékokban (Bp., 1916, németül: Berlin: 1921);
  • Neue Wasserturbine (Berlin, 1917);
  • A Vaskapu-vízierőmű tervezete (I–II., Bp., 1918);
  • Dugattyús szivattyúk és kompresszorok gépszerkezettana (Bp., 1932).

Emlékezete[szerkesztés]

  • Az első benzinporlasztót a Műszaki Emléket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport őrzi.
  • A Bánki-Csonka-motor első példánya ma a Budapesti Közlekedési Múzeumban látható.
  • Több oktatási intézmény névadója
    • Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
    • Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola
    • Bánki Donát Szakképző Iskola Ajka[5]
    • Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola Dunaújváros[6]
    • Pécsi Bánki Donát utcai Általános Iskola[7]
  • Bánki Donátról elnevezett kisbolygó, a 131763 Donátbánki
  • Szülőfalujában, Bakonybánkon a Bánki Donát Műszaki Egyesület őrzi a feltaláló emlékét.
  • Születésének 150. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzt adott ki.
Bánki Donát arcképe, az 1960-ban kiadott emlékbélyegen

A Bánki-emlékérem[szerkesztés]

Emlékére a Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben három fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztott műszaki kitüntetést alapított.[8]

Diák-nóta[szerkesztés]

A műegyetemi hallgatók alábbi nótája is szeretettel emlékezik tanárukról:[9]

Hidrogépek, kompresszorok, turbinák…
Bánkinak a Laval-csövön azt fújják:
Expandálnék, hej de nem tudok,
Mert az izotermám nagyon kanyarog.
Bánki Donát sírja Budapesten. Farkasréti temető: 47/2-1-7/8.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Budapest II. ker. polgári halotti akv. 447/1922 folyószáma alatt.
  2. a b c d Horváth Sándor: Bánki Donát élete és munkássága. gbi.bgk.bmf.hu. (Hozzáférés: 2018. május 20.)
  3. a b c d Bánki Donát élete. Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar. (Hozzáférés: 2018. május 20.)
  4. Bánki Donát iratai
  5. Bánki Donát Szakképző Iskola Ajka. [2013. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 13.)
  6. Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola Dunaújváros
  7. Pécsi Bánki Donát utcai Általános Iskola
  8. "Bánki Donát" emlékérme. Magyar Nemzeti Bank. (Hozzáférés: 2018. május 20.)
  9. A vízturbina atyja. (Hozzáférés: 2018. május 20.)

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 105–106. o.  
  • Halmos László: Bánki Donát. In: Műszaki nagyjaink, 1. köt. Bp.: Gépipari Tudományos Egyesület, 1967. 43-93.
  • Terplán Zénó (szerk.): Bánki Donát (1859-1922). Emlékkönyv születésének 125. évfordulójára. Bp.: Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 1984. ISBN 963 8011 734
  • Terplán Zénó: Bánki Donát. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 146–147. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Gáti József: Bánki Donát. A mérnök géniusz. Bp.: Óbudai Egyetem, 2012. ISBN 978-615-5018-30-5
  • DONÁT BÁNKI (1859-1922) (angol nyelven). scitech.mtesz.hu. (Hozzáférés: 2018. május 20.)
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 84. o.  Online elérés
  • Korényi Zoltán – Tolnai Béla (szerk.). Az áramlástan és hőtan úttörői. Életrajzi gyűjtemény. Budapest: BME Gépészmérnöki kar (1978)