Csonka János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Csonka János
Csonka János.jpg
Életrajzi adatok
Született 1852. január 22.
Szeged
Elhunyt 1939. október 27. (87 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Ismeretes mint a magyar autógyártás úttörője, a Bánki-Csonka-féle karburátor és a Csonka-féle gáz- és petróleummotor megalkotója
Nemzetiség magyar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Budapesti Műszaki Egyetem
Pályafutása
Szakterület gépészeti műhelyvezető
Szakintézeti tagság A Magyar Mérnöki Kamara tagja
Munkahelyek

Hatással voltak rá Bánki Donát, Mechwart András
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csonka János témájú médiaállományokat.
Csonka János saját készítésű gépkocsijával a műegyetem udvarán
Csonka János (1897)
Szobra szülővárosában Szegeden

Csonka János (Szeged, 1852. január 22.Budapest, 1939. október 27.) magyar feltaláló, tiszteletbeli gépészmérnök. A Bánki-Csonka-féle karburátor és a vegyes üzemű Csonka-motor feltalálója.

Életpályája[szerkesztés]

1852. január 22-én született Szegeden, édesapja Csonka Vince, édesanyja Dobó Ilona.[1] Iskoláit szülővárosában végezte. Külföldi tanulmányútjai után hazatérve, mindvégig a Budapesti Műszaki Egyetemen dolgozott mint műhelyvezető. Ő volt a porlasztó egyik feltalálója, valamint a magyar motor- és gépjárműgyártás megindítója.

Apja kovácsműhelyében lett szakmunkás. Az Alföldi–Fiumei Vasút szegedi főműhelyében (1871–1873), a MÁV budapesti fűtőházban (1873–1874), majd Bécsben, Zürichben, Párizsban és Londonban dolgozott. Állandóan tovább képezte magát és elnyerte a József Műegyetem tanműhelyének vezetői állását, amelyet nyugállományba vonulásáig töltött be (1877–1925). 1877–1880 között végighallgatta az egyetemi előadásokat. Kiemelkedő mérnöki teljesítményeiért a Mérnöki kamara gépészmérnökké nyilvánította (1924).

1887-ben Mechwart András Bánki Donáttal együtt felkérte a Ganz tulajdonába került motorok üzemképessé tételére, ezzel egy évtizedes közös munkálkodás vette kezdetét, amely számos találmánnyal gazdagította a motorgyártást.

A századforduló táján mindketten új feladatokat kaptak a Műegyetemen: Bánki Donát tanszékvezető tanár lett, Csonka Jánosnak pedig az egyetem új mechanikai- technológiai laboratóriumát kellett berendeznie, így mint feltalálók is különváltak, de barátságuk és együttműködésük sohasem szűnt meg. A kimagasló műszaki alkotásokkal párhuzamosan Csonka János elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar műszaki felsőoktatás gyakorlati részének folyamatos korszerűsítésével is. Világhírű műegyetemi tanárok voltak barátai és feltalálótársai, a külföldi kiválóságok közül a barátai közé tartozott Robert Bosch. Találmányok hosszú sora jelezte még az oktatás mellett végzett tevékenységét. Tervezett és készített papír- és szövetszakítógépet, számos műszert és mérőberendezést, amiket határainkon túl is használtak. Kedvelt területe volt a motorszerkesztés mellett a gépjárműtervezés. A Magyar Posta számára készített motoros triciklit, majd csomagszállító gépkocsi-alvázat, amely mint postaautó 1905. május 31-én indult sikeres próbaútjára. Innen számítjuk a magyar autógyártás kezdetét. De ő tervezte és készítette az első hazai kompresszoros motort, tűzoltó-, csónak-, bányamozdony- és sínautómotort, személygépkocsit és autóbuszt. Ő alkalmazta először a motorgyártásban az alumíniumot, a vezérelt szívószelepet, a nagyfeszültségű mágnesgyújtást. Műszaki irodalmi tevékenységének eredménye: az első magyar automobil szakszótár. Csonka Jánosnak nem volt diplomája. [forrás?] Érdemeit mind a Műegyetem, mind a magyar mérnöktársadalom hálával ismerte el, és nyugdíjazása előtt 1924-ben, a Mérnöki Kamara feljogosította a gépészmérnöki cím használatára.

Összesen mintegy 150 gépkocsi fűződik közvetlenül hozzá. A nagyobb sorozatgyártáshoz nem volt kellő anyagi lehetősége, bár számos vállalattal együttműködött az autógyártás megszervezése érdekében. Közvetlenül az első világháború kitörése után, 1914 augusztusában a magyar hadvezetőség elrendelte a gépjárművek sorozatgyártását, amelyre Budapesten, a Vérmezőn került sor. A Csonka-féle autók sorozatgyártására ugyan felkészült a Magyar Általános Gépgyár, ám a hadseregnek lényegesen több járműre lett volna szüksége, mint ami ténylegesen rendelkezésre állt. A járműmotorgyártás került előtérbe, és a gépgyárak teljes egészükben a hadsereg szállítóivá váltak. Mindez a Csonka-féle autók sorsát is megpecsételte.

Nyugdíjba vonulása után autójavító műhelyt nyitott Budapesten a Fehérvári úton (ma Budapest XI. kerülete). Ebből fejlődött ki a későbbi Csonka-gépgyár (Csonka János Gépgyár Rt.), a későbbi Kismotor- és Gépgyár.

Csonka János számos szabadalomnak volt társszerzője.(pl.: Bánki–Csonka féle újítás gázgépeknél, Újítás gáz és petróleummotorokon 1888, Gáz illetve petróleum kalapács 1889, Karburátor 1893. február 11. Ezen kívül saját találmányokat dolgozott ki a hazai automobilizmus területén. Alkotásai: gépjárművek 1893–1914, motoros bi és triciklik 1893–1900, postaautók 1901–1914, az első magyar gépkocsi 1905. május 31, további gépkocsik 1906–1914, kisautók 1909–1912, autóbuszok 1910, motoros gépcsoportok 1906–1939.)

Feltalálói tevékenysége[szerkesztés]

Motorok[szerkesztés]

  • 1877-ben készítette el az első magyar gázmotort.
  • 1884-ben az úgynevezett Csonka-féle gáz- és petróleummotort.
  • 1890-ben Bánki Donáttal közös találmányuk a nevüket viselő benzinmotor.

A karburátor (porlasztó)[szerkesztés]

Csonka János legjelentősebb, Bánki Donáttal közös találmánya a porlasztó, más néven a karburátor, amely az Otto-motorok által igényelt levegő-üzemanyag keverék előállítására szolgáló szerkezet. Bánki Donát és Csonka János a karburátort 1893. február 11-én szabadalmaztatta, ezzel megelőzték mintegy fél évvel a német Wilhelm Maybachot.

Újabban felmerült, hogy a karburátor feltalálásában a valódi elsőség címe Edward Butler brit feltalálót illeti, aki 1887-ben szabadalmaztatta megoldását.[2] A Butler által inspiratornak nevezett gázosító azonban a Bánki–Csonka-féle karburátortól eltérő elven működött és bonyolultsága miatt a gyakorlatban nem lehetett jól hasznosítani. Ugyanakkor a Bánki-Csonka-féle porlasztó, illetve (Maybach porlasztója) éppen egyszerűségi miatt terjedt el a világban.[3] Ezért a karburátor feltalálóinak továbbra is Bánki Donátot és Csonka Jánost tekinthetjük.

Járművei[szerkesztés]

  • Az 1890-es években, szintén Bánkival, elkészítette az első magyar motorkerékpárt és motorcsónakot.
  • 1899 és 1904 között műhelyében hat darab gépkocsi-alvázat készített.
  • 1900 körül a posta részére ő készítette az első motoros triciklit.
  • 1904-ben a posta részére benzinmotoros autót szerkesztett. A tőle kapott licencia alapján az 1900-as évek második felétől 1912-ig Röck István Gépgyára készítette a csomagszállító kocsikat. Híres volt az 1912-ben gyártott négyhengeres, 6,6 kW (9 DIN-LE) teljesítményű motorral ellátott kisautó, amelyet a posta mintegy negyedszázadon át használt.
Csonka János levélgyűjtő triciklije
A Csonka János által tervezett első magyar autó
Csonka János egyhengeres autója

Emlékezete[szerkesztés]

Csonka János sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-581/582.
  • Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben található.
  • Köztéri szobra Kelenföldön áll.
  • Az első benzinporlasztót a Műszaki Emléket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport őrzi.
  • A Bánki–Csonka-motor első példánya, az első postatricikli, valamint 1909-ben gyártott kiskocsija ma a Budapesti Közlekedési Múzeumban láthatóak. A 2,9 kW (4 DIN LE) teljesítményű, egyhengeres motorral ellátott kiskocsi kardánhajtású volt, motorja a háromfokozatú sebességváltóval egybeépítve kitűnően működött.
  • Postaautója, teljesen restaurálva, a Csonka János Emlékmúzeumban van kiállítva.
  • A Csonka Jánosról elnevezett kisbolygó, a 131762 Csonka
  • 2001-ben posztumusz Magyar Örökség díjban részesült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szeged-Alsóvárosi róm. kath. templom keresztelési anyakönyve, 1852. év.
  2. https://totalcar.hu/magazin/kozelet/2014/02/09/csonka_janos_es_a_magyar_autozas_kezdete/ Az újságcikk Négyesi Pál levéltári kutatásaira hivatkozik, de konkrét forrás megjelölése nélkül.
  3. A Bánki–Csonka-féle porlasztó jelentősége http://www.csonkamuzeum.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=62&Itemid=153 Hozzáférés ideje: 2018. április 4.

Források[szerkesztés]

  • Csonka János. Magyar életrajzi lexikon. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  • Csonka János. A Műszaki Portál. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  • Ifj. Csonka János – Csonka Béla: A Csonka Gépgyár önéletrajza. Szentimrevárosi Egyesület, Budapest, 1996.

További információk[szerkesztés]

Cikkek[szerkesztés]

  • Nyári Krisztián: „Kár, hogy magyar ember találmányának hasznosítását meggátolják”; BBC History 2017. szeptember, 66-70. oldal

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]