Csonka János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csonka János
Csonka János.jpg
Életrajzi adatok
Született1852. január 22.
Szeged
Elhunyt1939. október 27. (87 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Ismeretes mint a magyar autógyártás úttörője, a Bánki-Csonka-féle karburátor és a Csonka-féle gáz- és petróleummotor megalkotója
Nemzetiség magyar
Gyermekek Csonka Pál
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Budapesti Műszaki Egyetem
Pályafutása
Szakterület gépészeti műhelyvezető
Szakintézeti tagság A Magyar Mérnöki Kamara tagja
Munkahelyek

Hatással voltak rá Bánki Donát, Mechwart András
A Wikimédia Commons tartalmaz Csonka János témájú médiaállományokat.
Csonka János saját készítésű gépkocsijával a műegyetem udvarán
Csonka János (1897)
Szobra szülővárosában Szegeden

Csonka János (Szeged, 1852. január 22.Budapest, 1939. október 27.) magyar feltaláló, tiszteletbeli gépészmérnök, a magyar motor- és gépjárműgyártás úttörője. A Bánki-Csonka-féle karburátor és a vegyes üzemű Csonka-motor feltalálója, illetve az első magyar robbanómotoros gépjármű és az első magyar autó konstruktőre. A Műegyetem tanműhelyének első vezetője, majd nyugdíjba vonulása után az általa létrehozott autójavító műhely, illetve az abból kinövő Csonka Gépgyár vezetője. A Királyi Magyar Automobil Club egyik megszervezője.

Életpályája[szerkesztés]

1852. január 22-én született Szegeden, édesapja Csonka Vince, édesanyja Dobó Ilona.[1] Iskoláit szülővárosában végezte. Apja kovácsműhelyében lett szakmunkás. Az Alföldi–Fiumei Vasút szegedi főműhelyében (1871–1873), a MÁV budapesti fűtőházban (1873–1874), majd Bécsben, Zürichben, Párizsban és Londonban dolgozott. Állandóan tovább képezte magát és elnyerte a Királyi József Műegyetem tanműhelyének vezetői állását, amelyet nyugállományba vonulásáig töltött be (1877–1925). 1877–1880 között végighallgatta az egyetemi előadásokat.[2]

1887-ben Mechwart András Bánki Donáttal együtt felkérte a Ganz tulajdonába került motorok üzemképessé tételére, ezzel egy évtizedes közös munkálkodás vette kezdetét, amely számos találmánnyal, köztük a porlasztóval gazdagította a motorgyártást. A századforduló táján mindketten új feladatokat kaptak a Műegyetemen: Bánki Donát tanszékvezető tanár lett, Csonka Jánosnak pedig az egyetem új mechanikai- technológiai laboratóriumát kellett berendeznie, így mint feltalálók különváltak, de barátságuk és együttműködésük sohasem szűnt meg.[2]

A kimagasló műszaki alkotásokkal párhuzamosan Csonka János elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar műszaki felsőoktatás gyakorlati részének folyamatos korszerűsítésével is. Világhírű műegyetemi tanárok voltak barátai és feltalálótársai, a külföldi kiválóságok közül a barátai közé tartozott Robert Bosch. Találmányok hosszú sora jelezte még az oktatás mellett végzett tevékenységét. Tervezett és készített papír- és szövetszakítógépet, számos műszert és mérőberendezést, amiket határainkon túl is használtak.

Kedvelt területe volt a motorszerkesztés mellett a gépjárműtervezés. A Magyar Királyi Posta számára készített motoros triciklit, majd csomagszállító gépkocsi-alvázat, amely mint postaautó 1905. május 31-én indult sikeres próbaútjára. Innen számítjuk a magyar autógyártás kezdetét. Az 1900-as évek második felétől 1912-ig a Röck István által alapított Röck István Gépgyára által készítette a csomagszállító kocsikat. Összesen mintegy 150 gépkocsi fűződik közvetlenül hozzá. A nagyobb sorozatgyártáshoz nem volt kellő anyagi lehetősége, bár számos vállalattal együttműködött az autógyártás megszervezése érdekében. 1912-ben eladta kiskocsijának terveit a Magyar Általános Gépgyárnak és abbahagyta az autókonstruktőri tevékenységét.[2]

Közvetlenül az első világháború kitörése után, 1914 augusztusában a magyar hadvezetőség elrendelte a gépjárművek besorozását, amelyre Budapesten, a Vérmezőn került sor.[3] A Csonka-féle autók sorozatgyártására ugyan felkészült a Magyar Általános Gépgyár, ám a hadseregnek lényegesen több járműre lett volna szüksége, mint ami ténylegesen rendelkezésre állt. A járműmotorgyártás került előtérbe, és a gépgyárak teljes egészükben a hadsereg szállítóivá váltak. Mindez a Csonka-féle autók sorozatgyártásának sorsát is megpecsételte.

Csonka János tervezte és készítette az első hazai kompresszoros motort, tűzoltó-, csónak-, bányamozdony- és sínautómotort és autóbuszt is. Ő alkalmazta először a motorgyártásban az alumíniumot, a vezérelt szívószelepet, a nagyfeszültségű mágnesgyújtást.

Műszaki irodalmi tevékenységének eredménye: az első magyar automobil szakszótár. Csonka Jánosnak nem volt diplomája. Érdemeit mind a Műegyetem, mind a magyar mérnöktársadalom hálával ismerte el, és nyugdíjazása előtt 1924-ben, a Mérnöki Kamara feljogosította a gépészmérnöki cím használatára.[2]

Nyugdíjba vonulása után, 73 (!) évesen autójavító műhelyt nyitott Budapesten a Fehérvári úton (ma Budapest XI. kerülete). Ebből fejlődött ki a későbbi Csonka-gépgyár (Csonka János Gépgyár Rt.), a későbbi Kismotor- és Gépgyár. Itt dolgozott egészen 1939-ben bekövetkezett haláláig.

Feltalálói tevékenysége[szerkesztés]

Motorok[szerkesztés]

  • 1877: az első magyar gázmotor
  • 1884: az úgynevezett Csonka-féle gáz- és petróleummotor.
  • 1888: Bánki–Csonka féle újítás gázgépeknél, Újítás gáz és petróleummotorokon
  • 1889: Gáz- illetve petróleum kalapács
  • 1890: Bánki-Csonka benzinmotor
  • 1893: Porlasztó

A karburátor (porlasztó)[szerkesztés]

Csonka János legjelentősebb, Bánki Donáttal közös találmánya a porlasztó, más néven a karburátor, amely az Otto-motorok által igényelt levegő-üzemanyag keverék előállítására szolgált. Bánki Donát és Csonka János a karburátort 1893. február 11-én szabadalmaztatta, ezzel mintegy fél évvel megelőzték a német Wilhelm Maybachot.

Újabban felmerült, hogy a karburátor feltalálásában a valódi elsőség címe Edward Butler brit feltalálót illeti, aki 1887-ben szabadalmaztatta megoldását.[4] A Butler által inspiratornak nevezett gázosító azonban a Bánki–Csonka-féle karburátortól eltérő elven működött és bonyolultsága miatt a gyakorlatban nem lehetett jól hasznosítani. A Bánki-Csonka-féle porlasztó, illetve (Maybach porlasztója) éppen egyszerűsége miatt terjedt el a világban.[5] Ezért a karburátor feltalálóinak továbbra is Bánki Donátot és Csonka Jánost tekinthetjük.

Konstruktőri tevékenysége[szerkesztés]

  • 1900: motoros tricikli (az első magyar gépjármű)
  • 1905: az első magyar benzinmotoros autó (négyhengeres postaautó)
  • 1909: egyhengeres kisautó
  • 1910: kisautóbusz
  • 1912: négyhengeres kisautó
Csonka János levélgyűjtő triciklije
A Csonka János által tervezett első magyar autó
Csonka János egyhengeres autója

Emlékezete[szerkesztés]

Csonka János sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-581/582.
  • Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben található.
  • Köztéri szobra Kelenföldön áll.
  • Az első benzinporlasztót a Műszaki Emléket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport őrzi.
  • Számos motorja, és gépe, valamint postaautója, teljesen restaurálva, a Csonka János Emlékmúzeumban van kiállítva. Ugyanitt látható 1909-ben gyártott kiskocsija is. A 2,9 kW (4 DIN LE) teljesítményű, egyhengeres motorral ellátott kiskocsi kardánhajtású volt, motorja a háromfokozatú sebességváltóval egybeépítve kitűnően működött. Ezt a kiskocsit idős korában visszavásárolta és maga is szívesen vezette.
  • A Csonka Jánosról elnevezett kisbolygó, a 131762 Csonka
  • 2001-ben posztumusz Magyar Örökség díjban részesült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szeged-Alsóvárosi róm. kath. templom keresztelési anyakönyve, 1852. év.
  2. a b c d Ifj. Csonka János – Csonka Béla: A Csonka Gépgyár önéletrajza. Szentimrevárosi Egyesület, Budapest, 1996. 
  3. A Motor. II. évf (1914) 31. szám 4., 6.
  4. https://totalcar.hu/magazin/kozelet/2014/02/09/csonka_janos_es_a_magyar_autozas_kezdete/ Az újságcikk Négyesi Pál levéltári kutatásaira hivatkozik, de konkrét forrás megjelölése nélkül.
  5. A Bánki–Csonka-féle porlasztó jelentősége http://www.csonkamuzeum.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=62&Itemid=153 Archiválva 2018. április 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés ideje: 2018. április 4.

Források[szerkesztés]

  • Csonka János. Magyar életrajzi lexikon. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  • Csonka János. A Műszaki Portál. [2013. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  • Ifj. Csonka János–Csonka Béla: A Csonka Gépgyár önéletrajza; sajtó alá rend. Csonka Pál; SZIE, Bp., 1996 (A Szentimreváros története)

További információk[szerkesztés]

Cikkek[szerkesztés]

  • Nyári Krisztián: „Kár, hogy magyar ember találmányának hasznosítását meggátolják”; BBC History 2017. szeptember, 66-70. oldal

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]