Naszály (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Naszály
Naszály19.JPG
Naszály címere
Naszály címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Tatai
Jogállás község
Polgármester Dr. Maszlavér Petra (független)[1]
Irányítószám 2899
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 2297 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 76,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 30,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Naszály (Magyarország)
Naszály
Naszály
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 54″, k. h. 18° 15′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 54″, k. h. 18° 15′ 46″
Naszály (Komárom-Esztergom megye)
Naszály
Naszály
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Naszály weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Naszály témájú médiaállományokat.

Naszály község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Naszály község Tata és Komárom között található. A 2300 lakosú kicsiny falunak történelme igen viharos.

A vaskori hallstatti kultúra embere telepedett meg először a község területén, halomsíros temetkezéseik őrzik emléküket. Oklevelekben csak az Árpád-kor vége felé tűnik fel a település. 1269-ben Keurus, 1284-ben Nostan alakban. Naszály község nevének első említésével viszonylag későn, 1628-ban találkozunk, Naszal néven. Régen a tatai várbirtok pereme volt. 1234-ből és az 1270-ből származó dokumentumok Ladomér néven említették a települést. A falu fejlődése egészen az 1500-as évekig töretlen volt, amit egyrészt fekvésének köszönhetett, hiszen közel volt már az akkor is komoly jelentőséggel bíró Dunához. A török dúlás alatt Naszály és a napjainkban hozzá tartozó puszták – Billeg, Grébics és Almáspuszta – elpusztultak.

Az 1600-as évek tájékán a Csákyak birtokába került. Ebben az időben számos zsidó vallású polgár telepedett le itt. Csupán az 1600-as évek közepén indult meg a falu lakóinak vallási rétegződése, a reformátusok mellett megjelentek a római katolikusok és az evangélisták. A Csákyak után 1700-ban a buzgó református Péchy Menyhérté lett a falu. Ekkor református községgé alakult át a település.

A következő tulajdonos Krapff Ferenc, 1727-ben gróf Esterházy Józsefnek adta el Naszályt, ami egyben a tatai uradalomhoz való visszakerülést is jelentette.

A település igazán Esterházy Miklós idejében élte virágkorát.

Nevezetességei[szerkesztés]

Műemléke az 1765-ben készült barokk temetőkereszt, a malomudvar téglahídja és a vízimalom, amelyet az 1959-ben forgatott Szegény gazdagok című filmben többször láthatunk.

Billegpusztán a 18. századi volt Balogh–Esterházy-kastély barokk épülettömbje és a hozzá kapcsolódó horgásztó kínál kellemes időtöltést.

A Ferencmajori-halastórendszer Észak-Dunántúl legnagyobb kiterjedésű és leggazdagabb madárvilággal rendelkező vízfelülete. Nyaranta madárgyűrűző és természetvédelmi táborokat, október első hétvégéjén Nemzetközi Madármegfigyelő Napokat rendez a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Képtár[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Naszály települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. augusztus 31. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Naszály (település) témájú médiaállományokat.