Várgesztes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Várgesztes
A gesztesi vár
A gesztesi vár
Várgesztes címere
Várgesztes címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Tatabányai
Jogállás község
Polgármester Menoni Gabriella[1]
Irányítószám 2824
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 538 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 45,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Várgesztes (Magyarország)
Várgesztes
Várgesztes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 28′ 41″, k. h. 18° 23′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 41″, k. h. 18° 23′ 42″
Várgesztes (Komárom-Esztergom megye)
Várgesztes
Várgesztes
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Várgesztes weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Várgesztes témájú médiaállományokat.

Várgesztes (németül Gestitz) község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Vértes északnyugati csücskében, 17 km-re Tatabányától, a gesztesi vár alatti völgyben meghúzódó település. Szomszéd település: Vértessomló 4,5 km. A helységtől pár kilométerre található a Zsigmond-kő (410m).

Története[szerkesztés]

A falu melletti „üdülőfalu”

Várgesztest, a falut az első írott forrás 1009-ben, majd 1331-ben Geztes, 1332: Kezthes, Gezthes, Geztus neveken szerepel az írott forrásokban. Sorsa többnyire osztozott a fölötte magasodó Gesztes váráéval.

A falut valószínűleg a Csák nemzetség kezdte el építeni a fölötte levő várral együtt. Zsigmond király idejében a korabeli adatok szerint már állt a vár.

A törökök a település fölötti várat több alkalommal ostrom alá vették, de bevenniük csak 1543-ban sikerült. Ekkor pusztult el a várhoz tartozó falu is.

1693-ban Esterházy József szerzi meg Gesztes várát, s az ahhoz tartozó, alatta található Gesztes települést és a várhoz tartozó uradalmat is.

1730 táján az elpusztult falut Duna-melléki katolikus németekkel telepítette be, a falu elnevezése ekkor „Pusztagesztes” volt, a „Gesztes” név mellé a „vár” szó (Várgesztes) 1917-ben került.

Várgesztes község ma már virágzó település, a felette magasodó vár vonzásában élénk idegenforgalommal.

A település határában 1996-ban épült fel a 125 üdülőházból álló, sportpályákkal és csúszdákkal, medencékkel rendelkező „villapark”. 2002-ben a szolgáltató létesítmények sora kiegészült egy többfunkciós főépülettel, melyben fedett élményfürdő, többszintes, teraszos étterem, konferenciatermek, játékterem, bowling és egyéb szórakozási lehetőségek találhatók.

Idegenforgalom[szerkesztés]

A falu legfőbb bevételi forrása a már fentebb említett vár, de ezen kívül a települést körbevevő hegyek is számos turisztikai nevezetességet rejtegetnek. Ilyenek például a falu felett lévő Zsigmond-kő, vagy a falu elején található horgásztó.

Nevezetességei[szerkesztés]

Gesztesi vár[szerkesztés]

A községtől negyedórás séta vezet dél felé az Országos Kéktúra útvonalán a Gesztesi várig. A korábban valószínűleg vadászkastélyként működő épület a 15. század óta szolgál erődítményként. A műemléképület korábban megtekinthető volt, emellett turista- és diákszállóként, illetve étteremként üzemelt. 2014-ben a vár állami tulajdonba került, ez év márciusától kezdve a leromlott állapotú váron veszélyelhárítási munkák kezdődtek, így a vár jelenleg nem látogatható.[3]

A feldíszített várgesztesi Lordusz a zarándoklat vasárnapján.

Lordusz[szerkesztés]

A község felől a vár felé vezető úton haladva jobbra letérő, felfelé vezető lépcsősort láthatunk. A lépcső tetején áll a helyi közbeszédben Lorduszként élő szentély. Itt valószínűleg 1918 óta Mária-szentély állt,[4] melynek központi eleme a Lourdes-i grottó mintájára létrehozott, sziklaüregben álló Mária-szobor volt. A szobor később leromlott, csak 2003-ban helyi kezdeményezésre állították helyre. Ekkor a szentélybe Lourdes-i Szent Bernadett szobra került.[5] Az emlékhelyhez évente, a július 14-e utáni vasárnapon indítanak zarándoklatot, melyre a környező falvakból, így Vértessomlóról és Környéről is érkeznek zarándokok.

Katolikus templom

Római katolikus templom[szerkesztés]

A falu közepén álló templomot gróf Esterházy Miklós 1872-ben emeltette Szent Miklós tiszteletére. Később a templomot fia, Esterházy Móric, és az ő felesége Polixena lobowicei hercegnő újíttatta fel.[6] 2006-ban került sor a régi, megrepedt harang cseréjére. Ezt részben közadakozásból, részben a Várgesztesi Villapark üzemeltetőjének hozzájárulásából finanszírozták. 2012-ben felújítás közben egy 4,7-es erősségű földrengésben kissé megsérült, de hamarosan ismét a hívek rendelkezésére bocsátották.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Várgesztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Várgesztesi Műemlékvár Diákszálló, Turistaház, Erdei Iskola. www.vargesztesivar.hu. (Hozzáférés: 2016. július 24.)
  4. Várgesztes az ezredfordulón. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2016. július 24.)
  5. Szűz Máriáért imádkoztak. www.vertessomlo.hu, 2014. július 21. (Hozzáférés: 2016. július 24.)
  6. Várgesztes - Szárliget (Országos Kéktúra Fotóalbumok). www.kektura.click.hu. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
  7. Püspöki áldást kapott a felújított várgesztesi templom. www.magyarkurir.hu. (Hozzáférés: 2016. július 26.)

További információk[szerkesztés]