Súr (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Súr
Súr címere
Súr címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Kisbéri
Jogállás község
Polgármester Sógorka Miklós[1]
Irányítószám 2889
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 1182 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 31,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 37,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Súr (Magyarország)
Súr
Súr
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 22′ 15″, k. h. 18° 01′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 15″, k. h. 18° 01′ 44″
Súr (Komárom-Esztergom megye)
Súr
Súr
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Súr weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Súr témájú médiaállományokat.

Súr község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Súr Komárom-Esztergom megye déli csücskében, Mór, Kisbér és Zirc között a Bakonyalja kistérségben fekszik. A falu a Súri-patak és a Kőrisberki-ér völgyében és a vízfolyásoktól keletre húzódó halmokon fekszik, egy erdőkkel, legelőkkel, szántókkal övezett festői dombvidék közepén. Távolsága Mórtól 16, Zirctől 21, Kisbértől 18 km.

A településhez tartozik a központtól délnyugatra, 3 kilométerre, található Súr-Szőlőhegy. A falu központjától mintegy másfél kilométerre északkeletre, a Fekete-berki vízfolyás völgyében, horgásztó található.

Eredetileg Veszprém vármegyéhez tartozott, az 1950-es megyerendezés során került Komárom megyéhez..

2016-ban az Origo.hu olvasóinak szavazatai alapján, Súr lett Magyarország legszebb fekvésű falva.[3]

Története[szerkesztés]

A falut illetően egészen az 1400-as évekig nincsenek hitelt érdemlő adatok, az első okleveles említése (Swr) 1436-ból származik, illetve egy 1438-as feljegyzés áll rendelkezésre az itt élő jobbágyok adófizetéséről.

1441 körül a település és környező földterülete a porvai pálos szerzetesek tulajdonában került. Az ő idejükből, 1491-ből van az első adat a település katolikus egyházáról is. A jobbágytelkeken a gabonafélék mellett zöldség-, gyümölcs és kendertermesztés, az erdőben fakitermelés, faszénégetés is folyt.

A község neve valószínűleg személynévből keletkezett, de bizonyított tények ezzel kapcsolatban sincsenek.

Súr nevű vezért már a 955-ös augsburgi csatánál is említenek. Ismert szláv eredetű Súr személynév is.

Szlovákia Nagyszombati járásában is található egy Súr (szlovákul Šúrovce). elnevezésű község, amely Nagysúr és Nemessúr egyesítésével jött létre.

A falu a török háborúk miatt a 16. századra elnéptelenedett, az 1536. évi adójegyzék pusztának minősítette, s ezt követően 1650-ig nem is hallani róla.

Zichy István győri várkapitány 1650. április 20-án kapta meg III. Ferdinándtól Várpalota várát a hozzá tartozó falvakat (köztük Súr területét is). Az 1676-ban grófi rangot kapott Zichy István halála előtt igazságosan felosztotta a területet az utódai között. Így került a korabeli hiteles jegyzői dokumentum szerint Zichy János gróf birtokába a hajdani Sur falu az összes pusztáival.

Az elpusztult faluhelyet nagy kiterjedésű makkos és egyéb erdői, legelői újabb betelepítésre tették alkalmassá, ezért a Zichyek 1716-ban elkezdték evangélikus vallású szlovákokkal betelepíteni a lakatlan helységet. 1724-ben az új falu már 20 telepessel bírt, akik erdőirtással növelték határukat. A földterület ennek ellenére kevés volt a kétnyomásos gazdálkodás meghonosításához, ezért Répce prédium földjeit is kiosztották a súriak között. A jobbágytelkekhez minden esetben gyümölcsös, veteményes, káposztás, kukorica és kenderföld tartozott. 1750 után szőlőt is telepítettek Répcepusztán.

A betelepítés korai időszakáról kevés adat van, de a katolikus egyház már 1739-től, az evangélikus egyház 1747-től vezette a betelepültek anyakönyveit. 1765-ben 5 utcája volt a településnek.

Az 1784-1787-es népszámlálás szerint Zichy Miklós gróf birtokán a faluban  211 házban 289 család lakott, a népesség pedig elérte az 1349 főt, akikből 2 papot, 3 nemest, 1 tisztviselőt, 26 polgárt, 78 parasztot, az utóbbi kettő 91 örökösét és 710 zsellért írtak össze. Zichy Miklós építtette a falu katolikus templomát, amely 1784-ben készült el.  A település határa átlagos mennyiségű termést adott. Földjein főleg rozst termeltek. Lakosainak egy része letelepülésétől fogva szenet égetett. A zsellérek nyaranta eljártak részarató és cséplőmunkára. Kézművesei közül a takácsok voltak nevezetesek. Termékeiket Veszprém, Győr és Székesfehérvár piacán értékesítették.

Vályi András: Magyar országnak leírása 1796-1799 című művében az alábbiak találhatóak a faluról:

SÚR. Népes tót falu Veszprém Várm. földes Ura Gr. Zichy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Csernye, és Ács-Teszér között; határja jó, erdője, legelője tágas, két malma is van a falu végén.

A XIX. század elejére a település teljesen elszlovákosodott, valószínűleg a rokoni szálak vonzották továbbra is a tót betelepülőket.

Az 1836-os helységnévtár magyar-szlovák faluként említi. Betelepült lakosai római katolikus és evangélikus vallású szlovákok. A prédikációkat magyar és szlovák nyelven tartották.

1848-ban Turcsányi Gyula súri lelkész szabadcsapatot szervezett a faluban a császáriak ellen.

Fényes Elek Magyarország geográfiai szótára (1851) c. művében az alábbi adatok találhatóak a faluról:

Súr, magyar-tót falu, Veszprém megyében, 696 katholikus, 720 evangélikus, 32 zsidó lakossal, katholikus és evangélikus parochiával anyaekklézsiával. Nagy erdő. Sok legelő. Hegyes, középszerű határ. Utolsó posta Veszprém 3 óra.

Az 1800-as évek második felében a község katolikus egyháza a klosterneuburgi ágostonos kanonokok kezébe került, az osztrák egyházfiak szerezték meg a környező birtokok egy részét is. A klosterneuburgi Ágoston rend irányítása alatt Súr mintagazdasággá változott. A birtokhoz a faluban egy kastély, körülötte majorság, továbbá 3000 hold szántó és erdő tartozott. A birtokhoz tartozott a kastély közelében 20 hold szőlő is, ahol misebort termeltek (móri ezerjó), amit aztán Ausztriába és Svájcba szállítottak. Az uradalmat irányító utolsó kanonok Trapper Róbert volt.

1944 októberétől a súri kastély a nyilas hadvezetés 101. számú bevonulási központja volt, ahol a Hungarista Halálfejes Légió tagjai táboroztak le egy német SS-tiszt vezetésével. Feladatuk a leventeköteles fiatalok begyűjtése, a katonaszökevények elfogása volt. 1945 januárjában egy Feketevíz-pusztánál találatot kapott amerikai B-24 Liberator repülőgép ejtőernyővel kiugrott kilenctagú legénységét is a súri kastélyba vitték, majd kivallatásuk és megkínzásuk után a közeli Varjasi-erdőben végezték ki őket. A nyilas időszak vége-felé végezték ki Pálfy László súri patikust a feleségével és felnőtt lányával (ugyanitt korábban a patikus celldömölki festőművész bátyját, Pálfy Gábort is agyonlőtték). 1945. március 21-én a visszavonuló nyilas csapat falhoz állított kilenc leventét és polgári személyt a falu közepén álló szeszgyár melletti göbölyistállónál, de a sortüzet ketten túlélték.

A II. világháború harcai a településen 1945. március 21-én értek véget.

1950-ben a települést Veszprém megyétől Komárom megyéhez csatolták.

1960 januárjában Súr is csatlakozott a szövetkezeti rendszerhez, és több mint 200 taggal megalakították az Új Élet Termelőszövetkezetet. Súr-Szőlőhegy lakói külön utat választottak, és 29 téesztaggal megalakították a megye legkisebb közös gazdaságát, a Törekvés Téeszt. A két szövetkezet önállósága 1976-ig állt fent, mígnem 1977 januárjában elsejétől egyesítették őket az ácsteszéri, akai és csatkai szövetkezetekkel. Az ácsteszéri központtal működő Táncsics Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1990-ig állt fenn. A hetvenes években, a körzetesítések végett Súr társtelepülés lett, a közigazgatási központ Ácsteszérre került át.

A falu 1990-ben nyerte vissza önállóságát.

Nevezetességei[szerkesztés]

Nagyboldogasszony római katolikus templom

A műemlék késő barokk római katolikus templomot a Zichy család kezdeményezésére 1784-ben építették, 1798-ban pedig toronnyal bővítették. Előtte egy zsúppal fedett fatemploma volt a falu katolikusainak, amelyet 1781-ben leromlott állaga miatt kellett bezárni. Az egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású templom egy kisebb domb tetején áll a falu központjához közel. A templom tornya az épület nyugati homlokzatához csatlakozik. A szentélyhez kétoldalt kapcsolódó, négyzet alaprajzú mellékhajók illeszkednek. A főpárkány fölött timpanon látható. A hajó és a szentély is síkmennyezetes. A templom 1720-as évek végén készült oltárképe Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja, és az ausztriai Klosterneuburgi Apátság ajándékaként került Súrra. A historizáló falképek 1942-ben készültek. Az orgonát Swoboda és Brauner készítette 1903-ban. Az 1892-1895 közötti felújítás során a hajót meghosszabbították és ekkor készült el a jelenlegi szentély is. A templomot 2009-2010-ben teljesen felújították.

Evangélikus templom

Az 1785-ben épült evangélikus templom épülete a falu központjában emelkedik. A templom 2011-ben készült 12 harangból álló harangjátéka naponta hét alkalommal különböző dallamokkal jelzi az idő múlását.

A templomot 1785 márciusában kezdték el építeni, s még ugyanezen év advent 2. vasárnapján tartották benne az első istentiszteletet. Felszentelésére 1786. március 12.-én került sor. A templomépítést a település földbirtokosa, gróf Zichy Miklós is támogatta. Fent maradt levelének tanúsága szerint: „Ezen kérelemben foglalt suuri jobbágyaimnak kérelmét meghallgatván templomhelynek az általuk kívánt Bartek Márton zsellér helyét oly móddal engedem, hogy háza helyett kimutatandó helyen más házat építsenek. A téglaégetést megengedvén ahhoz szükséges és elegendő fát is engedélyezek úgy mindazonáltal, hogy annyi ölfát vágjanak helyette és ezen engedélyemért a csatári erdőmből 20 öl fát Győrbe elvigyenek. Várpalota, 1784. aug. 25.”

1882-ben tűzvész következtében a templom a lelkészi lakással együtt leégett. A torony elhamvadt, a harangok földre zuhanva megrepedtek. Elegendő önerő híján helyi evangélikus gyülekezetet a Klosterneuburgi Apátság segítette meg 10.000 db téglával és egy alapítvány létrehozásával. A templom felújítása után 1885-ben elkészült a karzat, 1890-évben pedig a lelkészlakás is.

A súri Zichy-kastély

A kastély már nem létezik, de ez volt Súr legnagyobb építészeti nevezetessége.

A gazdagon díszített, romantikus stílusú egyemeletes, 30 szobás épület az 1860-as években épült. Az uradalomhoz mintegy 3000 hold szántó és erdő tartozott. A klosterneubergi időszakban az uradalmat irányító ágostonos kanonok élt itt. A háború után rövid ideig az Akáról átköltözött Szontágh család birtokolta az épületet.

A kastélyra a szocializmus alatt mostoha sors várt. 1962-ig kultúrotthonként működött. Az egyik szárnyát a hatvanas években buszgarázsként használták, az alsó szinten baromfit tenyésztettek. Az állami gazdaság akkori igazgatója – máig nem tisztázott okból – leszedette a tetőről az összes cserepet, kifűrészeltetett minden második gerendát, és úgy rakatta vissza a cserepet. Az illetékes hatóságok 1963-ban felmérték az egyre rosszabb állapotba került kastély állapotát, mivel felmerült a terv, hogy szociális otthont nyitnának az épületben. Mivel a felújítás költségei több mint 3 millió forintba kerültek volna, így elálltak ettől az illetékesek, és az épület lassan az enyészeté lett. Az akkori sajátos korszellemnek megfelelően végül a súri kastélyt is lebontásra ítélték, ahogy oda lett a környékről az akai, a bakonyszombathelyi és a rédei kastély is. Az épületet 1978-ban bontották le. A kastély építőanyagát széthordták, az épület helyén gépállomást létesítettek. A kastélyból egyedül a pincerendszere maradt fenn mai napig, amely nem látogatható. A kastélykert emlékét csak a hajdani főbejárathoz vezető öreg vadgesztenye fasor őrzi, és a Három Kereszt hősi emlékmű, amely a régi magtár melletti erdős részen húzódik meg. Ha rossz állapotban is, de állnak még a kastély körüli majorság vörös téglás gazdasági épületei is.

Zsidó temető

Súr és a környező falvak zsidósága a második világháború végéig a település nyugati végében fekvő temetőbe lelt végső nyugalomra. A régi, gyakran évszázados sírkövek a Hitmélyítő Tábor szomszédságában egy erdős domboldalon elfeledve rejtőznek.

Békesség Szigete Hitmélyítő Tábor

Az Őskeresztény Apostoli Egyház Súron építette fel hitmélyítő táborát.

Mária út

Súr a Mária kegyhelyeket az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig végigjáró 1400 kilométeres zarándokút mellett fekszik. A falu központjából a zarándokúton kelet felé gyalogolva Nagyveleg és Bodajk, nyugat felé mintegy egy óra alatt a csatkai Mária-kegyhely érhető el.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Súr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Olvasóink megválasztották a legszebb fekvésű falut. Origo.hu

Külső hivatkozások[szerkesztés]