Súr (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Súr
Súr címere
Súr címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Kisbéri
Jogállás község
Polgármester Sógorka Miklós[1]
Irányítószám 2889
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 1182 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 31,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 37,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Súr (Magyarország)
Súr
Súr
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 22′ 15″, k. h. 18° 01′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 15″, k. h. 18° 01′ 44″
Súr (Komárom-Esztergom megye)
Súr
Súr
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Súr weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Súr témájú médiaállományokat.

Súr község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Súr Komárom-Esztergom megye déli csücskében, Mór, Kisbér és Zirc között a Bakonyalja kistérségben fekszik. A falu a Súri patak völgyében található, egy erdőkkel, legelőkkel, szántókkal övezett festői dombvidék közepén. Távolsága Mórtól 16, Zirctől 21, Kisbértől 18 km.

Eredetileg Veszprém vármegyéhez tartozott, az 1950-es megyerendezés során került Komárom megyéhez..

2016-ban az Origo.hu olvasóinak szavazatai alapján, Súr lett Magyarország legszebb fekvésű falva.[3]

Története[szerkesztés]

A falut illetően egészen az 1400-as évekig nincsenek hitelt érdemlő adatok, az első okleveles említése (Swr) 1436-ból származik, illetve egy 1438-as feljegyzés áll rendelkezésre az itt élő jobbágyok adófizetéséről.

1441 körül a település és környező földterülete a porvai pálos szerzetesek tulajdonában került. Az ő idejükből, 1491-ből van az első adat a település katolikus egyházáról is. A jobbágytelkeken a gabonafélék mellett zöldség-, gyümölcs és kendertermesztés, az erdőben fakitermelés, faszénégetés is folyt.

A község neve valószínűleg személynévből keletkezett, de bizonyított tények ezzel kapcsolatban sincsenek.

Súr nevű vezért már a 955-ös augsburgi csatánál is említenek. Ismert szláv eredetű Súr személynév is.

Szlovákia Nagyszombati járásában is található egy Súr (szlovákul Šúrovce). elnevezésű község, amely Nagysúr és Nemessúr egyesítésével jött létre.

A falu a török háborúk miatt a 16. századra elnéptelenedett, az 1536. évi adójegyzék pusztának minősítette, s ezt követően 1650-ig nem is hallani róla.

Zichy István győri várkapitány 1650. április 20-án kapta meg III. Ferdinándtól Várpalota várát a hozzá tartozó falvakat (köztük Súr területét is). Az 1676-ban grófi rangot kapott Zichy István halála előtt igazságosan felosztotta a területet az utódai között. Így került a korabeli hiteles jegyzői dokumentum szerint Zichy János gróf birtokába a hajdani Sur falu az összes pusztáival.

Az elpusztult faluhelyet nagy kiterjedésű makkos és egyéb erdői, legelői újabb betelepítésre tették alkalmassá, ezért a Zichyek 1716-ban elkezdték evangélikus vallású szlovákokkal betelepíteni a lakatlan helységet. 1724-ben az új falu már 20 telepessel bírt, akik erdőirtással növelték határukat. A földterület ennek ellenére kevés volt a kétnyomásos gazdálkodás meghonosításához, ezért Répce prédium földjeit is kiosztották a súriak között. A jobbágytelkekhez minden esetben gyümölcsös, veteményes, káposztás, kukorica és kenderföld tartozott. 1750 után szőlőt is telepítettek Répcepusztán.

A betelepítés korai időszakáról kevés adat van, de 1747-től az evangélikus egyház már vezette a betelepültek anyakönyveit. 1765-ben 5 utcája volt a településnek.

Az 1784-1787-es népszámlálás szerint Zichy Miklós gróf birtokán a faluban  211 házban 289 család lakott, a népesség pedig elérte az 1349 főt, akikből 2 papot, 3 nemest, 1 tisztviselőt, 26 polgárt, 78 parasztot, az utóbbi kettő 91 örökösét és 710 zsellért írtak össze. Zichy Miklós építtette a falu katolikus templomát, amely 1784-ben készült el.  A település határa átlagos mennyiségű termést adott. Földjein főleg rozst termeltek. Lakosainak egy része letelepülésétől fogva szenet égetett. A zsellérek nyaranta eljártak részarató és cséplőmunkára. Kézművesei közül a takácsok voltak nevezetesek. Termékeiket Veszprém, Győr és Székesfehérvár piacán értékesítették.

Vályi András: Magyar országnak leírása 1796-1799 című művében az alábbiak találhatóak a faluról:

SÚR. Népes tót falu Veszprém Várm. földes Ura Gr. Zichy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Csernye, és Ács-Teszér között; határja jó, erdője, legelője tágas, két malma is van a falu végén.

A XIX. század elejére a település teljesen elszlovákosodott, valószínűleg a rokoni szálak vonzották továbbra is a tót betelepülőket.

Az 1836-os helységnévtár magyar-szlovák faluként említi. Betelepült lakosai római katolikus és evangélikus vallású szlovákok. A prédikációkat magyar és szlovák nyelven tartották.

1848-ban Turcsányi Gyula súri lelkész szabadcsapatot szervezett a faluban a császáriak ellen.

Fényes Elek Magyarország geográfiai szótára (1851) c. művében az alábbi adatok találhatóak a faluról:

Súr, magyar-tót falu, Veszprém megyében, 696 katholikus, 720 evangélikus, 32 zsidó lakossal, katholikus és evangélikus parochiával anyaekklézsiával. Nagy erdő. Sok legelő. Hegyes, középszerű határ. Utolsó posta Veszprém 3 óra.

Az 1800-as évek második felében a község katolikus egyháza a klosterneuburgi ágostonos kanonokok kezébe került, az osztrák egyházfiak szerezték meg a környező birtokok egy részét is. A klosterneuburgi Ágoston rend irányítása alatt Súr mintagazdasággá változott. A birtokhoz a faluban egy kastély, körülötte majorság, továbbá 3000 hold szántó és erdő tartozott. A birtokhoz tartozott a kastély közelében 20 hold szőlő is, ahol misebort termeltek (móri ezerjó), amit aztán Ausztriába és Svájcba szállítottak. Az uradalmat irányító utolsó kanonok Trapper Róbert volt.

1944 októberétől a súri kastély a nyilas hadvezetés 101. számú bevonulási központja volt, ahol a Hungarista Halálfejes Légió tagjai táboroztak le egy német SS-tiszt vezetésével. Feladatuk a leventeköteles fiatalok begyűjtése, a katonaszökevények elfogása volt. 1945 januárjában egy Feketevíz-pusztánál találatot kapott amerikai B-24 Liberator repülőgép ejtőernyővel kiugrott kilenctagú legénységét is a súri kastélyba vitték, majd kivallatásuk és megkínzásuk után a közeli Varjasi-erdőben végezték ki őket. A nyilas időszak vége-felé végezték ki Pálfy László súri patikust a feleségével és felnőtt lányával (ugyanitt korábban a patikus celldömölki festőművész bátyját, Pálfy Gábort is agyonlőtték). 1945. március 21-én a visszavonuló nyilas csapat falhoz állított kilenc leventét és polgári személyt a falu közepén álló szeszgyár melletti göbölyistállónál, de a sortüzet ketten túlélték.

A II. világháború harcai a településen 1945. március 21-én értek véget.

1950-ben a települést Veszprém megyétől Komárom megyéhez csatolták.

1960-ban Súron is megalakult a helyi termelő szövetkezet, mely 1976-ig önállóan működött, majd 1977. január elsejétől öt szomszédos településsel egyesülve Táncsics Mezőgazdasági Termelőszövetkezet néven működött tovább. Az ácsteszéri központú téesz 1990-ig állt fenn. A hetvenes években, a körzetesítések végett Súr társtelepülés lett, a közigazgatási központ Ácsteszérre került át.

A falu 1990-ben nyerte vissza önállóságát.

Nevezetességei[szerkesztés]

Műemlék római katolikus temploma 1784-ben épült késő barokk stílusban.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Súr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Olvasóink megválasztották a legszebb fekvésű falut. Origo.hu

Külső hivatkozások[szerkesztés]