Nagyveleg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyveleg
Nagyveleg címere
Nagyveleg címere
Nagyveleg zászlaja
Nagyveleg zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásMóri
Jogállás község
Polgármester Szloboda Istvánné (független)[1]
Irányítószám 8065
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség656 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség49,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság232[3] m
Terület13,17 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájBakonyvidék[4][5]
Földrajzi kistájSúri-Bakonyalja[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyveleg (Magyarország)
Nagyveleg
Nagyveleg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 38″, k. h. 18° 06′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 38″, k. h. 18° 06′ 34″
Nagyveleg (Fejér megye)
Nagyveleg
Nagyveleg
Pozíció Fejér megye térképén
Nagyveleg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyveleg témájú médiaállományokat.

Nagyveleg község Fejér megyében, a Móri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyveleg a Vértes és a Bakony között, a Mórtól 9 km-re nyugatra található.

Története[szerkesztés]

A település valószínűleg a honfoglalás idején jött létre; a területet Árpád fejedelem saját törzse számára foglalta el, majd az Anonymus által is említett Velek nevű vitéze a szolgálataiért kapott földön létrehozta a róla elnevezett települést. Ez azonban csak feltételezés.

A falu első írásos említése 1230-ból való: ekkor a Csák család birtoka volt. A későbbi évszázadokból származó okiratok gyakran utalnak rá Velek, Vellek, Velgh, Welg, Welleg, Naghweleg, de legtöbbször Veleg, Velegh néven. Az idők során mindvégig Fejér vármegyéhez tartozott, általában mint a csókakői vár tartozéka. A török háborúk során elnéptelenedett, az 1662. évi összeírás szerint Kis és Nagy Velegh lakatlan volt. 1691-ben I. Lipót a kincstárra szállt csókakői uradalmat minden hozzátartozóival együtt báró Hochburg János fő hadiszállítónak adományozta. 1746-ban evangélikus vallású felvidéki magyarokat és szlovákokat telepítettek ide; ekkor a falu 87 családból állt, 2/3 részben magyar, 1/3 részt szlovák nyelvezetűek. 1859-ben még 584 magyar és 30 szlovák, 1874-től már csak magyar lakosai voltak.

1848–49-es forradalom és szabadságharcban Nagyveleg aktív szerepet játszott. A Megyei Bizottmány tagja lett Rajcsányi János[6] evangélikus lelkész és Farkas Ádám bíró is. 67 nemzetőrt adott Veleg, a hősi halottak emléktáblája a templomban látható.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 70,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 1,1% németnek, 0,6% románnak mondta magát (29,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,7%, református 2,7%, evangélikus 25,9%, felekezeten kívüli 10% (44,4% nem nyilatkozott).[7]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Római katolikus templom
  • Evangélikus templom
  • Tájház

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagyveleg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nagyveleg, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Egy forradalmár lelkész, író, középiskolai és teológiai tanár
  7. Nagyveleg Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]