Füle

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Füle
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállás község
Polgármester Gubicza József Lajos (független)[1]
Irányítószám 8157
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 839 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság167[3] m
Terület30,32 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Füle (Magyarország)
Füle
Füle
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 03′ 13″, k. h. 18° 14′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 13″, k. h. 18° 14′ 56″
Füle (Fejér megye)
Füle
Füle
Pozíció Fejér megye térképén
Füle weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Füle témájú médiaállományokat.

Füle község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Fejér megye nyugati szélén, Polgárditól nyugat-délnyugatra fekvő település.

Polgárdi 3 km, Balatonfőkajár 4 km, Csajág 7 km, Küngös 10,5 km, Lepsény 8 km távolságra található.

A Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon található Füle megállóhelye.

Története[szerkesztés]

A mai település több korábbit is magába foglal: Nagyfülét, Kisfülét, Szentmártonfülét. E település együttes mellett haladt el a Fehérvárról Somogyba vezető út (ma körülbelül a 7-es főúttal azonosíthatjuk), illetve a közelében helyezkedett el Úrhida, ahol a Sár folyó egyik átkelőhelye volt. De magán a falun nem haladt át egy jelentősebb útvonal sem.

A Füle nevű település első említése a veszprémi püspökség határkijelölő oklevelében történik 1009-ben Fyley néven. Ez a név egy pusztaszemélynévből, valószínűleg a File (Fyle)-ből származik, annak kicsinyítő képzővel ellátott alakja. A névadás nagy valószínűség szerint magyar. A település helyén azonban már korábban is élhettek, ezt igazolja, hogy régészeti lelőhelyén őskori, római illetve avar kori leletekre, valamint honfoglalás kori bizánci pénzekre bukkantak. Első említésekor lehetséges, hogy besenyő eredetű népesség lakta, amit, Györffy György szerint Géza telepített le Koppány vezér területének elzárására.

Füle névvel később 1243-ban találkozunk újra, amikor IV. Béla a szolgagyőri várnépek 4 itteni háznépét a fehérvári prépostnak adományozta.

Az újabb említés 1257-ben történt, amikor is az 1009-es oklevél szinte pontos másolta készült el, amiben Villa Fyle, Úrhida szomszédságában lévő település, a veszprémi püspökség birtoka. . Azt nem tudjuk pontosan meddig volt a falu a püspökség birtoka, mely csak a török kiűzése után szerezte meg újra.

1281-ből adatunk van egy fülei Márton nevű poroszlóról, aki Sár szomszédosa.

1323-ban említik újra ismert forrásaink Fülét, amikor is a veszprémi püspökség és a fehérvári prépost rendezte konfliktusát egymással, és a fehérvári prépost megengedte, hogy falujából a szabadok a püspökség falujába költözzenek. Ez a momentum egyértelműen utal arra, hogy Füle néven ekkor (és már korábban is) két település létezett, Kisfüle és Nagyfüle.

1327-ben Fülei István nemes Tengerden kap földet.

1333-ban Nagyfülén is megtörtént a pápai tized összeírás, aminek következtében a veszprémi főesperes papja 55 kisdénárt fizetett pápai tizedként. Ekkor tehát már a faluban volt plébánia.

1340-ban egy, az országbíró által kiállított oklevél bizonyította, hogy Laczk fia István és Bokaji László fia István fia Tamás kiegyeztek a Kyspyle (Kisfüle) birtoklásáért folyó perben. Tehát az egyházon kívül másoknak is volt birtoka Fülén. (Nagyfülén ez kérdéses, de Kisfülén biztosan. Ezt támasztja alá, hogy 1413-ban egy királyi parancs halasztott el egy a Kisfyle és Szentmárton birtokba iktatása körüli konfliktusból kialakult pert. 1368-ban a fehérvári keresztesek konventje I. Lajos királynak írt jelentést, amelyben jelenti, hogy a királyi parancsnak megfelelően megjárta a fehérvári káptalan Nagfyle birtokát, így tehát a veszprémi püspökség ekkor már nem vagy csak részben birtokolta Nagyfülét.

Fehérvár 1543-ban török kézre kerül. Ebben az időben (1543-1549) készült település összeírásban Füle illetve Kisfüle is szerepel. Ez utóbbinak 12 portája, 7 szegény portája és 5 pusztája a fehérvári prépost birtokai, míg az előbbiben 32 portát 15 szegény portát és 10 pusztát illetve elhagyott portát szerepeltetnek a fehérvári káptalan birtokaként. A török jelenlét idején portái egy része a palotai illetve a veszprémi várnak volt a tartozéka.

Vályi összeírásában a 18. század végén Füle és Kisfüle is a veszprémi káptalan birtokai, míg az előbbi falu az utóbbi szabad puszta kategóriában. Füle földjei és lakosainak vagyonai középszerűek, másod osztálybéliek, míg Kisfüle termőföldje „jó termő” minősítést kapott . Ezeket az adatokat erősíti meg a "sárga adattár", kiegészítve Sándorka és Kölestelek adataival, melyek ezt követően, mint Füle részei minden helységnévtárban szerepelnek, míg a Kisfüle elnevezés eltűnik. Sándorka és Kölestelek státusza divertuculum, érdemes megjegyezni, hogy Kölesteleken egy ugyanolyan nevű vendégfogadó üzemelt. A település(ek)en az egyháznak még mindig jelentős befolyása van, hiszen Fülén 197, Kisfülén 14, Kölestelken pedig 3 lakos tartozik a székesfehérvári püspökség alá . A lexocon locourm sem szolgál több adattal csupán Füle pagus és Kisfüle preadium státuszát adja meg, illetve, hogy Fejér megyéhez tartoznak.

Az 1827-es állapotokat közlő Notitae szerint (mely már inkább hasonlít a későbbi helységnévtárakra, mint elődei) Fülét 1292-en lakják 149 házban. A lakosok közül 321 katolikus, 960 református és 11 zsidó. Kisfülénél azonban egyetlen lakost és házat sem tüntet fel.

Fényes Elek közel 25 évvel később született munkája szerint a faluban 314 katolikus 1125 református és 11 zsidó él. A falúhoz tartozó szántóföldek jó minőségűek, ezenkívül a falu azonban még rendelkezik szőlőheggyel, erdővel és kőbányával is. A falu földesura még mindig a veszprémi káptalan. 1850-ben a falunak 189 háza és 1045 fős lakossága van.

A falu ekkor Fejér vármegye Sármelléki járásnak a része (valószínűleg korábbi adatok alapján), mert a neoabszolutizmus idején a település Székesfehérvár alá volt beosztva és csak 1858-t követően hozták létre újra a járási beosztást. 1873-ban a falu már az alsó-bodajki járás része. 1877 decemberétől a székesfehérvári járás része.

A Fülén is áthaladó Budapest-Börgönd-Szabadbattyán-Tapolca vasútvonalat 1898-ban nyitották meg, míg a postahivatal 1900. november 16-án kezdte meg működését

Népessége a 19. század második felétől az ezredfordulóig[szerkesztés]

A 19. század második felétől viszonylag gyakran jelentek meg a Magyar Korona Országainak, illetve Népköztársaságnak, majd Köztársaságnak Helységnévtárai. Ezek közül az 1873-as, 1877-es, 1898-as, 1926-os, 1933-as, 1937-es, 1944-es, 1952-es, 1962-es, 1985-ös illetve a 2003-as alapján a falu utolsó 150 évének népessége a következőképpen alakult. A kiegyezést követő első adatokból kiderül, hogy a falu 1224 lakosa 195 házban lakott, ez átlagosan házanként kicsit több, mint hat lakót jelent. A falu területe 5137 kataszteri hold. Adóhivatal, törvényszék, járásbíróság Székesfehérváron, míg a legközelebbi posta Polgárdiban volt. Az 1877-es adatokban semmilyen változás nem található (ez azt valószínűsíti, hogy ugyanannak a felmérésnek az adataiból készültek). Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy 1877 decemberében megváltozott a járás beosztás, de ez már nem szerepelhet az 1877-es helységnévtárban

20 évvel később 1898-ban a falunak már csak 1099 lakosa volt, viszont 202 házzal rendelkezett, ami azt jelenti, hogy egy házban átlagosan kicsit több mint 5 ember lakott, ugyanakkor a település területe kis mértékben nőtt és 5312 kataszteri hold lett.

A következő adatsor 1926-ból származik. A falu területe nem változott, lakossága és házainak száma valamelyest nőtt 1199 főre illetve 235 házra. (5,1 fő házanként). Az illetékes járásbíróság, telekkönyvi hivatal, adóhatóság és törvényszék Székesfehérváron, míg a legközelebbi távírda Polgárdiban volt. A nagy újdonság az 1898-as adatokhoz képest a posta és a vasút léte. A Fülén is áthaladó Budapest-Börgönd-Szabadbattyán-Tapolca vasút vonalat 1898-ban nyitották meg, míg a postahivatal 1900. november 16-án kezdte meg működését, ezért nem szerepeltek az 1898-as helységnévtár adataiban.

Az 1933-as adatokban csak a lakosság enyhe mértékű csökkenését (az 1926-os 1199 főről 1163 főre), a házszám szintén enyhe növekedését (235-ről 253-ra) illetve a távírda a faluban történő megjelenését érdemes kiemelni, minden más adat változatlan. Az 1937-es adatokban érdekes módon csak a falu területét illetően történt változás, ami 5270 kataszteri holdra csökken, illetve megtudhatjuk, hogy a vasútállomás kb. 1 km-re van magától a falutól.

1944-re Füle terület ismét változott 5272 kh-ra nőtt. A lakosság szám a korábbi csökkenés után ismét nőtt 1307 főre, míg a házak száma csupán eggyel, 256-ra emelkedett Az illetékes pénzügyi szervek a törvényszék, a járásbíróság és az adóhivatal továbbra is Fehérváron üzemelt. A falunak továbbra is volt postája és távírdája. Ugyanakkor megtudhatjuk, hogy a legközelebbi csendőrőrs Polgárdiban volt.

1944 decembere és 1945 márciusa közt Füle is a hadszíntér részévé vált. A halotti anyakönyvek szerint 39 személy halt meg a harcok alatt és további kb. 50 ember fülei halt meg a székesfehérvári repülőtéren háborús közmunka végzés során. Ugyanakkor 1945 májusában csak 178 ház volt lakható és további 88 javítható állapotban. A bevetetlen területek nagysága igen jelentős illetve a bevetet területek is jelentékeny károkat szenvedtek a harci járművek, és a tüzérség illetve az elhelyezett aknák következtében.

Az 1952-es helységnévtár igen kevés adatot közöl, csupán azt tudjuk meg belőle, hogy a vasútállomás immár 1,5 km-re van a falutól, illetve, hogy ekkor már autóbuszjárat is érintette Fülét. Az 1962-es adattár már sokkal bőbeszédűbb. 1139 lakos 286 házban élt és már mindenhol be volt vezetve a villany. A villany bevezetését azonban már korábban a két világháború közt megkezdték. Az adatok Füle részeire Sándorkára, Kölestelekre és Alsóhegyre is részletesen kitérnek. Sándorkán 38-an laktak 3 házban, alsóhegyen 16-an szintén 3 házban és Kölestelken 12-en 2 házban. Kölestelekre vonatkozóan még meg kell említeni, hogy ez volt a falu egyetlen rész ekkor mely vízvezetékkel rendelkezett, nem véletlenül, hiszen a mai 70-es út mellett elhelyezkedő vendéglő és környezete alkotja Kölestelket.

Az 1985-ös helységnévtár adatai több szempontból érdekesek. Egyrészt ekkora már megszűnt a járás beosztás, másrészt meg tudhatjuk belőle, hogy Füle egy nagyközségi közös tanács tagja, melynek székelye Polgárdi, harmadrészt, itt már a terület mértékegységnek a hektárt alkalmazzák. Eszerint Füle területe 3032 hektár, ami nagyjából 5269 kh felel meg. A helységnévtár szerint Falut 1980-ban 1048-an lakták, tehát a népesség ismét csökkent, különösen Sándorkán ahol ekkor már csupán 5 lakos élt, illetve Kölestelken, ahol ekkor már egyáltalán nem volt állandó lakos.

2003-as helységnévtár alapján a lakosság 86,8%-a magát magyarnak 0,3%-a pedig németnek tartja, 53,1%-uk katolikus, 25,5%-uk református, 0,5%-uk evangélikus.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 1,1% németnek, 0,2% örménynek, 0,5% románnak mondta magát (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,6%, református 18,5%, evangélikus 0,5%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 11,6% (33,1% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom - Műemlék
  • Római katolikus plébánia - Barokk stílusban épült
  • Református templom - Épült késő klasszicista stílusban
  • Sárréti Tájház

Irodalom[szerkesztés]

  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza (II. kötet). D-Gy. Doboka, erdélyi Fehér, Esztergom, Fejér, Fogaras, Gömör és Győr megye. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. 321-443. oldal
  • Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a hunyadiak korában. (III. kötet). Budapest, MTA, 1897.295-303, 328. oldal
  • Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységlexikon. 1723-1918 között…Budapest, 1989.
  • Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. ISBN 963-05-4568-3
  • Fejér megye /1773-1808/. Szerk.: Szazskóné Sin Aranka. Budapest, KSH Könyvtár és dokumentációs Szolgálat, 1987. (Magyarország történeti helységnévtára). 28. oldal
  • Magyarország helységeinek 1773-nban készült hivatalos összeírása. Budapest, a magyar békeküldöttség, 1920. 189. oldal
  • Vályi András: Magyar Országnak leírása. (I. kötet). Buda, 1796. 695. oldal
  • Fejér megye. Szerk.: Kállay István, Kovacsics József. Budapest, KSH, 1998. (Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 13. kötet)
  • Fényes Elek: Magyarország geograpfiai szótára

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Füle települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Füle, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. Füle Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]