Kállay István (történész)

Kállay István
Életrajzi adatok
Született	1931. június 16. Fülöpszállás
Elhunyt	1998. augusztus 17. (67 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Ismeretes mint	történész jogtörténész genealógus levéltáros
Állampolgárság	magyar
Pályafutása
Szakterület	történettudomány
Kutatási terület	újkor
Munkahelyek
ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék	tanszékvezető tanára
Fejér Megyei Levéltár	igazgatója

Kállay István (Fülöpszállás, 1931. június 16. – Budapest, 1998. augusztus 17.) magyar történész, jogtörténész, genealógus, levéltáros, tanszékvezető egyetemi tanár, a székesfehérvári levéltár igazgatója, a Magyar Szent Korona Társaság főtitkára, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke, a történelemtudományok kandidátusa (1969), doktora (1977).

Élete

1954-ben került a Baranya Megyei Levéltárba, mint segédlevéltáros lett, 1956 és 1959 között a Fejér Megyei Levéltár igazgatója volt. 1959-től hat éven át volt a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztályának magyar levéltári delegáltja a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban és a Hofkammerarchivban, majd az Országos Levéltár Feudáliskori Osztálya levéltárosaként tevékenykedett két éven át. 1967 és 1969 között a Népi Demokratikus Osztály osztályvezető-helyettese, 1970-től tíz éven át a Családi és Gyűjteményi Osztály vezetője. 1980-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelem Segédtudományai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára lett, haláláig egyetemi oktatóként dolgozott.

A Farkasréti temetőben nyugszik (948-3-2).

Munkássága

18-19. századi várostörténettel foglalkozott, így főképp a Mária Terézia kori szabad királyi városok gazdálkodásával, továbbá közigazgatás történettel. Jelentős volt forráskiadói tevékenysége, a Levéltári Szemle szerkesztőbizottsági tagja volt (1960-1974), majd haláláig felelős szerkesztője. A magyarországi birtokigazgatás 1711 és 1848 közötti első monográfiájának elkészítése is az ő nevéhez köthető (1980). Szakmai álláspontjával szerepet vállalt a Szent Koronával ékesített magyar címer rendszerváltás utáni visszaállításához.

Művei

• Az abszolutizmuskori pénzügyigazgatási levéltár (repertórium, összeállítás, 1970)
• Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (1972)
• A Balassa család levéltára (Pataky Lajosnéval, repertórium, összeállítás, 1972)
• Kossuth Lajos, az ügyvéd (társszerzőkkel, 1978)
• A Festetics családi levéltár (repertórium, 1978)
• A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711-1848 (1980)
• Úriszéki bíráskodás a XVIII-XIX. században (1985)
• A tagyosi Csapó család története (1985)
• A történelem segédtudományai (szerk., 1986)
• Fehérvár regimentuma, 1688-1849. A város mindennapjai (1988)
• Magyarország főméltóságai (1526-1848) (1988)
• Polgárdi (1989)
• A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686-1848 (1989)
• Magyarország története 1938-1990 (1993)
• Városi bíráskodás Magyarországon 1686-1848 (1996)

Források

• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• A Farkasréti temető 2003-ban
• Kállay István. intezet.nori.gov.hu (Hozzáférés ideje: 2023. április 23.)

További információk

• "Vedd ezeket az iratokat..." Jubileumi kötet az ELTE levéltár szak alapításának hatvanadik évfordulójára. Szerk. Mihalik Béla, Zarnóczki Áron. Bp., ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék–ELTE Egyetemi Levéltár.
• Privát Ki Kicsoda. Szerk. Szigeti Sándor. [Bp.], Haas & Singer, 1992.
• Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7